A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-20 / 3. szám

39 érrel ezelőtt, 1924. {átmér 21-ín halt meg V I. LENIN a rilég első szocialista Államénak megalapítója, a nemzetközi munkás­mozgalom lángeszű rezére. Mai számunk tartalmából: 0{ér után — műszak élőt . . . 4 Világhírű ementáli...................... 5 Ez nem sakktábla...................... B Demichor tanár kétfejű kutyái . 8 Televízió és népnerelés ............. 9 Pesszimisták -e a nyitrai verselő főiskolások?..................... 14 A festő mint agitátor.................17 Való ra vált legendák....................18 Beszéljük meg dolgainkat .... 20 Első az egészség..........................22 Címlapunkon: A torna fiatalít Mészáros József felvétele A Csehszlovákiai Magyar Dolgaiéit Kultűragyesületének hetilapja. Megjelenik minden vaainap. Főszerkesztő Major Ágoston. Szerkesztfiblxottság: Egri Viktor, Oály Iván, (ífarcsík Jézsef, bérinél Gyula, Máea József, Oxsvald Árpád, dr. Szabó Réssé. Szerkesztéság: Bratislava, Jesenského 8. Poatatlék C-3S8, telelőn S33-04 Terjeszti a Posta Hlrlapasolgálata, elóflze­­léseket elfogad minden postahivatal ás le­­rálkáibeslté. Küllőidre szóló eléflsatáseket elintéz: Pol­tava! novlnovf áfád, vfvos tlakn, Jlndfll­­zká ni. Iá, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavállolat, Bra­tislava, Stórova á. Előfizetési díj negyed évre 19,00 Kis, fái évre 39.— Kés, egész évre 78.— Kfis. Kéziratokat nem ÓrzBnk meg ás nem küldünk vissza. A kongói dráma folytatása A Az új esztendő első két hetének szo­morú szenzációját ismét' a kongói ese­mények Jelentették, melyek két és fél év alatt valóságos tengeri kígyóvá nőt­ték ki magukat, és egyelóre sejteni sem lehet, ahogyan ezt Kennedy is bevallot­ta, mikor érnek véget. Nem kétséges azonban, hogy ennek az imperialista lő­­csiszőrkodésnak egyedül a szerencsétlen kongói nép issza meg levét, míg nyer­tesei a legerősebb, az amerikai imperia­lizmus monopóliumai lesznek. > Cgy látszott, hogy ezúttal Csőmbe, aki a nyugatiak kedvence, kissé túllőtt a célon, és ezért Washington elhatároz­ta, hogy megleckézteti hitszegő partne­rét, aki az angolok belgák és franciák nyilt támogatásával nemcsak a leopold­­viliéi központi kongói kormánnyal Járat­ta bolondját, hanem zsarolni próbálta az amerikaiakat is. Ez volt lényegében az oka az USA azon hirtelen elhatározásának, hogy pénzzel és hadifelszereléssel megsegíti a katangai szakadárok ellen harcoló ENSZ egységeket, amelyek U-Thant ENSZ fő­titkár kezdeményezésére kezdték meg dőntő akciójukat, hogy erőnek erejével egyesítsék, természetesen föderalista ala­pon, Kongót, ha egyáltalában ezt egye­sítésnek lehet nevezni! Hiszen az ország az addigi hat tartomány helyett hu­szonegyre lesz felosztva, és ezeket a tar­tományokat, főleg a két részre felosz­tott Katangát csak nagyon laza kötelé­kek fűzik majd Leopoldvillehez. Bár mint ismeretes, az ENSZ csapa­tok majdnem teljes egészében megszáll­ták 'Katangát, ez az akció mégsem je­lentette Csőmbe végnapjait, mivel nem irányult közvetlen megsemmisítésére. Mint ahogyan azt az új esztendő első napján U-Thant ki is Jelentette — s minden bizonnyal amerikai sugallatra, hogy bér a leopoldvlllei központi kor­mányt tartja Kongo egyedüli törvényes kormányának, az ENSZ akciója végső fo­kon mégsem Csőmbe felszámolásét kö­veti. Az ENSZ csupán arra akarja kény szerltenl Csombet, hogy tárgyalássai rendezze nézeteltéréseit Adoulával és egyezzen bele Kongó föderallzáláséba, melynek karetében mint Katanga kor­mányzója és egyben mint az új közpon­ti kormány tagja, bizonnyal politikai ön­­állóságagl rendelkezne és továbbra is részesedne az Union Mimiére bányatár­saság fantasztikus bevételeiben. Igaz, ki­sebb mértékben, mint eddig. Amint már említettem, az ENSZ leg­újabb akciójának Jelenlegi mozgatója Washington, csakúgy, mint annak idején értelmi szerzője volt Lumumba meggyil­kolásának is. Az amerikaiak ugyanis a lehetőség szerint ki* akarják szorítani a Union Miniere igazgatói tanácsából az angol, belga és francia részvényeseket, vagypedig — a legrosszabb esetben — egyelőre csupán betársulnának, majd idővel lassan, lépésről lépésre szoríta­nák ki partnereiket, hogy végülis egye­dül profitáljának a katangai réz-, ko­balt és uránbányák kincseiből. Ugyan­akkor pedig Kongót az afrikai népek függetlenségi mozgalma elleni erók ha­ditámaszpontjává akarják kiépíteni, hogyha kell, akár amerikai katonai meg­szálló csapatok segítségével. Egyelőre a számukra megbízható Adoula kormányt támogatják meg Ka­­szavubu elnököt, akiknek erélytelened­­gét Mobutn tábornok és Molse Kapenda, Csőmbe ravasz kegyetlenkedésével akar­ják kiegyensúlyozni! A kongói parla­ment „szabadságolásával“ Kongóban is­mét megkezdődött a terror diktatúrája, amely segítségével a proamerikai Adou­­laék le akranak számolni a kongói füg­getlenségi mozgalom híveivel. Ehhez azonban Csőmbe megbékéltetése és meg­szelídítése szükséges! Ezért nem akar­ják Kennedyék a katangai diktátort vég­legesen elejteni, amit viszont Csőmbe na­gyon is jól tud! Ez az oka, annak, hogy pimaszkodik az ENSZ megbízottaival szemben, hogy ma adott szavát holnap holt biztosan megszegi! Hiszen ez a szakadár az el­múlt hét folyamán az angol és belga konzulok diszkiséretében vonult be ab­ba az Elisabethvillé-be, ahonnan jó né­hány nappal azelőtt az ENSZ csapatait kiűzték. Es volt mersze már másnap az ENSZ ellen ágálni, a felperzselt föld tak­tikájával fenyegetődzni és csupán az ENSZ parancsnokság által kiszabott szo­bafogság puhította meg. Végül is meg­látogatta zsandárjainak néhány támasz­pontját és aztán rádió szózatot intézett híveihez, hogy a ne folytassák a harcot az ENSZ egységei elleni Csőmbe tehát — legalábbis látszólag meghunyászkodott és úgy viselkedik, mint aki helyesli Kongó egyesítésének tervét. Hogy azonban mit forgat agyá­ban, azt még nem tudhatjuk! Csőmbe ugyanis tisztában van az Adoula-kor­­mány tehetetlenségével, valamint saját katonai erejével. Hiszen ötven sugár­meghajtású vadászgéppel, negyvenezer katonával és másfélezer fehér zsoldossal rendelkezik, hadiköltségvetése, amely húszmillió font sterlinget tesz ki, na­gyobb mint a léopoldville-i központi kormányé. Mindezen túl Csombet erősen támo­gatja London is. Anglia ugyanis mente­ni szeretné a Katangával szomszédos Rhodésiában, ami még menthető. Lon­donban egy esetleges rbodesial népfelke­léstől félnek, amelybe a szocialista or­szágok és az afroázsiai államok képvi­selői közbelépésének a nyomán az ENZS is kénytelen volna beleavatkozni. Ez pedig Rhodésia elvesztését Jelenthetné! Nem kétséges, hogy Csőmbe a szöve­vényes kongói helyzet minden előnyét kihasználja és vígan halászik a zavaros­ban, amíg ezt Washington tűri. BARSI IMRE Csőmbe, a fehér gyarmatosítók aláza­tos, de jól számító szolgája, gazdái ka­zeinek játékát figyeli

Next

/
Thumbnails
Contents