A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-26 / 21. szám
- A pincér eléjük tette a kávét és elment. — Csókolj meg, bajuszkirály — mondta Ion. — Hercegasszony! mondta a fiú s a lány felé hajolt. — Várjál, Pista. Mondd el előbb, amit szoktál. Mi lesz, hogyan fogsz szeretni. Az összest. — Általános mérnök leszek, aranydiplomás öt- és hídépítő tudor, emberfelettien foglak szeretni. Tenyeremen hordlak. Nevetség tár a leszek a túlzott kényeztetés miatt. A szádat. — Várjunk. A többit. Elviszel Toledóba? — Toledóba elviszlek. Rióba. Toledóba, Fokvárosba és a pápuák földjére hclégsugaras repülőgépen viszlek. Majdnem mindenhol gyöngysort vásárolok neked és nagyobb megállóhelyeken mókusbundát és terepjáró kocsit. — Hogy fogsz velem beszélni? — Térdenállva „Drága Icám, szentséges szentem. Esedezem egy hangodért. Esedezem egy bólintásodért. Esedezem egy pillantásodért, eg” édes sóhajodért... “ — Aztán. — „Drága Icám, te szentkép vagy nekem, akire imádkozva tekintek. . “ — „És nem kell ... “ — Igen. „És nem kell, é~ sohasem kell mosogatnod.“ _ — „Se .. “ — Ügy van, „se vásárolni menned a Közértbe, csúcsforgalomban se tolonganod a trolibuszon, se bizonylatot aláírnod és lepecsételtetned, előbb _a házbizalmival, majd a tömbhizalmival, majd a tanácsöszszekötővel. végül az illetékes ügyosztály A, C, 23 és 79. számú szobájának jelenleg éppen ebédelő, de félóra múlva viszatérő kartársaival ..“ — Ez szép -olt. Most mondd el a tombolát. — A tombola. A tombolán minden héten nyerek. Egyetlen számot veszek csupán, de azt holtbiztos kézzel választom ki. Mindenki nevet először, később mindenki csodálkozik. Vettem a számot, odaadtam neked, te nyugodt mosollyal. várakozol. Főnyeremény ... Még ki sem mondták, hányas szám, már nyújtod is a kezed Háromszázhatvanöt forintos mackó. Kristályváza, zöldeskék sanzsán, morvaföldi” munka. Szilveszterkor a kismalac. Februárban a hófehér parókakucsma Ha kissé már becsípté) és túlságosan jó a kedved, több számot is veszek neked. Olyankor talicskát hozunk magunkkal. Az utolsó húzásnál egy kisnégert is nyerünk, aki hajnalban hazatolja a talicskát, utána eltűnik. , — Muszáj eltűnnie? Hátha meg akarom tartani? — Ha meg akarod tartani, nem tűnik el. Ha meg akarod tartani, nyeretek hozzá veled egy főkunyhőt, néhány banánfát, kis mocsaras részt az ültetvény előtt, 12 hatalmas lantszarvú nagykudut az elérhetetlen távolban. — Moszkvába nem viszel? — Moszkvába gyakran viszlek. Üzleti útjaim sokadalmából kiválasztom számodra azokat a heteket, amikor ott a legpuhább a hó és amikor a száraz, szikrázó hidegben a külső körutakon valósággal csilingelnek a nevetések. Szánutat biztosítok számodra, aranyozott múzeumi trojka segítségével és ... — Múzeumi lovakkal! — ... telivér, égő orrlikú alezánokkal, melyek háromfelé hajolva, jóformán hisztérikus sebességgel ragadják előre szánodat a szikrázó semmibe ... — Csakhogy szomjas vagyok. — Kérjél gyümölcslét. — Pincér, legyen szíves egy meggylét, ha van. — Van. — Azt kérek. Te nem? — Nem. — Akkor csak egy lesz ... Mondjad tovább. — Mit? — Hogy hogyan élünk. Miféle boldogság vár ránk. — Földöntúli boldogság. Nagyszerű élet. — Hát még. — Sok öröm. Kevés bánat. Több nap, mint kolbász. Fáradt vagyok. — És szomorú? — És szomorú! — És pipás? — És pipás! — faj Pistukám, mivel engesztelhetné- . lek ki! — Harminc—negyvenezer forinttal már egy kissé . . — És nagyon? — Nagyon az?al. ha rosszat mondasz arról a képtelen alakról, aki úgy hallom, az utóbbi időben komoly udvarlódnak szegődött A pincér odahozta a gyümölcslét. — Köszönöm — mondta Ica. — Kérsz egy kicsit belőle? — Nem kérek — mondta a fiú. — Mi a neve? — A neve Miklós — mondta a lány. — Ronda név, Miklós. Kuglóf. Szeretném öszetépni a nevét. Fogadom,, kerek gülüszeme van és elektronokat vacakol — Technikus. — Mondja, hogy „Ä, plusz Bé“? mondja, hogy .Epszilon, Gamma“? — Mondja. — Szeretném széttépni a száját, amikor azt mondja „Gamma, Epszilon“ Fogni az Epszilont, azzal orrba szúrni. Nyilván derék, és nyilván spórolós.. — Nagyon. — Kezdetleges lélek. Lakáscserék, konyhabútor, ilyesmi nyilván. Gyermekszerető. Igen? — Igen. — Akkor tudom. „Egy fizetést félreteszünk, Anyu, a kisbabának. Majd a hasunkon spórolunk.“ Mondja: „hasunkon“? — Mondja, Pista. — „Reggeli—vacsora húsz froncsi, ebéd a munkahelyen á négy, az yolc naponta“. Mondja? „Egy hónapban csak egyetlen ruhadarab, vagy neked Anyu, vagy ne-
