A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-26 / 21. szám
F. Fekete, a bratlslaval VIruskutatÖ Intézet dolgozója az utlracentrlfuga mellett Mikro-ellenségeink Mialatt még valaki egyáltalán megtlgyelbette volna a vlrnsokat, szenvedélyes viták folytak rólak a tudományos világban. KűlBnBsen arról, bogy élBlények-e a vlrnsok, vagy nem. Ex a vita mind bolyolultabb formákban napjainkig folytatódott, de egy dologban már véglegesen megeggyezett a tudomány; a vírusok az éld és élettelen világ határán elhelyezkedő legegyszerűbb élőlények, amelyek nflvények, állatok ás az ember legkBlBnfálább betegségeit Idézhetik elBI Am hogyan elégedhetne meg a modern tudomány ilyen tág megfogalmazással ? Ebben ez esetben a tudománynak ahhoz, hogy megállapítása a vlrnsok szervi felépítésit, valóban erósen fel kellett fegyverkeznie. Az Ismert mondás, „ágyóval vadászik virébre“ jelentősége eltörpül amellett az óriási aránytalanság mellett, amely a vírusok és a megismerésük érdekében Indított harc fegyverei nagyságában mutatkozik. Ma a vírusok kutatásával egész tudományág foglalkozik a legkorszerűbb műszerek (elektronmikroszkóp ultramikorotron, ultracentrifuga) segítségével. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Vlruskutató Intézete a Kis- Kárpátok lábánál fekszik, Bratlslavéban. Ez éppen a Kls-Kárpátok hegylánca nyűjt a vírusok nagyságéra vonatkozóan egy Osszehason- Utási lehetőséget. Ha a hegylánc BOO méter rzéles gerincét egy xsllettpenge élének képzelnénk el, akkor egy Ihflnenza virna a zsilettpenge álén ügy hatna, mint egy teniszlabda a hegylánc gerincén. Tudományosan: egy influenza vírus étmérBje kb. BO milliomod milliméter. A gyermekbénulást okozó vírusfajta átmérője kb. 27 milliomod milliméter. A száj és kfirBmféjés vírusa csupán 21 mllllmlkron átmérőjű. Ezekből a kártékony alakzatokból (a vírusok golyócska, rudacska, fonál vagy kristály alakénak) mintegy Ötszáz fajtát Ismer mér a tudomány. Mint mér említettük, a vírusok vizsgálata a legmodernabb műszerekkel történik. Magas fordulatszémű centrifuga, a fényazóródás és rBntgeaanalIzls segítségével nemcsak a vírusok nagyságét és alakját, de a vérben és szövetekben lévő vírusok belső felépítését is pontosan meg lehet állapítani. A leghűebben azonban az elektronmikroszkóp mutatja meg a vírusokat. Itt légüres tárban ércpérékkal fényképexhatővé Is teszik őket. Sőt az ultramlkroton segítségével parányi szeletekre vágják a vírusokat éa ügy tanulmányozzák felépítésűket. A Bratlslaval Vlruskhtató Intézet működésének tíz éve alatt kiváló eredményeket ért el ak agy kullancs okozta gyulladása okának felderítése terén. E téren a bratlslaval kutatóintézet a világviszonylatban folyó tudományos munka kOzpontja lett. Ugyancsak jelentőa alkarokét értek el az intézet dolgozói a növényi vírusok megismerése terén. Am legnagyobb igyekezetüket az Influenza vírusának felderítésére éa leküzdésére Összpontosítják tudósaink, mert jelenleg ez a probléma jelenti világviszonylatban la a társadalmilag legveszélyesebb nehézséget. A Svét v obrazech nyomán. Némely fajta vírust tovább tenyésztenek éló állatok szervezetében és Így tanulmányozzák az emberre különösen veszélyes fajtáikat. Ennél a munkánál a majmok a legértékesebb segítőtársaink Mitjílenta dogmatizmus: Ez a kifejezés a görög „dogma” szóból ered, amely alapelvet, tantételt Jelent. Már az ókori filozófusok ebben az értelemben használták. Később, a keresztény ókortól kezdve, vallási értelemben olyan hittant tételt értettek rajta, amelyet az egyház legfőbb tekintélye minden hívőre nézve kötelező hiteikké nyilvánított. Ilyen vallási dogma volt pl. a szentháromság tana. Ily módon a dogma vallási értelemben bizonyítás nélküli s minden hivő számára kötelező hittétel. Ma általában a vakon, minden kritika nélkül elfogadott tételt, megmerevedett tant Jelenti. így a dogmatizmus a minden körülmények között érvényesnek tekintett tételek kritikátlan elfogadása, azokhoz való merev ragaszkodás, ami persze minden tudományos gondolkodással és eljárással ellenkezik. A dogmatizmus követői hibás nézetből Indulnak ki. Azt hiszik, hogy egyes tételek függetlenek a társadalmi fejlődés körülményeinek változásától, pedig a tételek az idők folyamán megváltozhatnak, mert azok nem kötelezők minden korra és Időszakra. Ilyenkor az egyes tételeket újakkal kell felcserélni. A dogmatlzmusra Jellemző, hogy rendszerint az idejét múltat, a régit, a megmerevedettet védelmezi, s ezzel lényegében a fejlődés ellen harcol (pl, a vallás tanításai). Dogmává válhatnak azonban az egyébként a maguk Idejében vagy más körülmények között helyes tételek Is, ha alkalmazásukkor eltekintenek a történelmi fejlődéstől, a kialakult körülményektől, s feltételezik, hogy azok minden időben és minden vonatkozásban helytállók. A nemzetközi forradalmi munkásmozgalomban ma is találkozunk a dogmatizmus megnyilvánulásaival, főképp a személyi kultusszal kapcsolatban. Ez a marxizmus—leninizmustól való elhajlás formájában mutatkozik meg, mégpedig oly módon, hogy a marxizmus—lenlnlzmus egyes következtetéseit és tótelit olyanoknak tekintik, amelyek függetlenek a társadalom fejlődésétől, és sohasem változnak. A marxizmus—lenlnlzmus következtetéseit és tételeit alkalmazzák minden Időre és országra és minden esetre, figyelmen kívül hagyva a közben bekövetkezett változásokat. Csakhogy a marxizmus—lenlnlzmus — mint a természet, társadalom és az emberi gondolkodás — nem topog egy helyben, hanem fejlődik, és amint egyes tételei az új fejlődés következtében elveszítik érvényüket, azokat újabb következtetésekkel és tételekkel cseréli fel. A marxlzmus-leninlzmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. Éppen ezért megköveteli, hogy tételeit alkotó módon, a változó történelmi helyzetnek megfelelően tovább fejlesszék és alkalmazzák. A dogmatizmus az egyszer elfogadott tételekhez való merev ragaszkodásával megnehezíti, sőt megakadályozza a marxlzmus-leninlzmus elméletének fejlődését és alkotó alkalmazását a konkrét, változó viszonyok között. A dogmatizmus az elmélet és a gyakorlat helytelen, merev kettéválasztása, pedig mind a kettőnek szoros, dialektikus egységet kell alkotnia. A dogmatizmus követői azonban elrugaszkodnak a gyakorlattól, az élet valóságától, és Idézetekkel meg betürágással helyettesítik a való élet tanulmányozását és figyelembe vételét. Az Ilyen eljárás elszakítja a pártot a való élettől és Így a dolgozó tömegektől Is. Ezért a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1980. évi moszkvai értekezletén elfogadott nyilatkozat állást foglalt a dogmatizmus ellen, hangsúlyozva, hogy a dogmatizmus elméletben és a gyakorlatban Is fő veszélyt Jelenthet az egyes pártok bizonyos fejlődési fokán, ha nem folytatnak következetes küzdelmet ellene. A nyilatkozat szerint: „a dogmatizmus megfosztja a forradalmi pártokat attól a képességüktől, hogy a tudományos elemzés alapján tovább fejlesszék a marxizmust— lenlnlzmust, és a konkrét viszonyokra alkotó módon alkalmazzák, elszigetelik a kommunistákat a dolgozók széles rétegeitől ... megakadályozzák a változó helyzet és az új tapasztalatok Idejében való helyes értékelését, az összes lehetőségek felhasználását a munkásosztály és a demokratikus erők győzelme érdekében... és Így meggátolják a népeket Igazságos harcuk győzelmének kivívásában.” Napjainkban — amikor egyes országok kommunistái dogmatikusan ragaszkodva ahhoz az azelőtt érvényes marxista tételhez, mely szerint a háborúk Jellemzik az Imperializmust, tagadják a háború elhárításának lehetőségét a megváltozott viszonyok között Is — időszerűvé vélt a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomban felmerülő dogmatizmus ellen folytatott harc. DR. BALOGH DÉNES ÄRPÄD
