A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-19 / 20. szám

90 évvel ezelőtt balt meg Alexsandro Man sonl a nagy olasx romantikus költő. Prandl Sándor felvétele Mai számunk tartalmából: ■ Május 20 — Kuba függetlenségi ünnepe. ■ Május 21 — 4$ övvel ezelőtt lázadtak (el a trencsénl ezred katonát, megtagadva a frontszolgálatot. ■ Május 22 — 130 évvel ezelőtt született Richard Wagner német romantikus zene szerző, költő ás lrő. Tirgoviste — az új Bulgária névjegye.....................................5 Hegyi ösvényeken, hullámok hátán..........................................6 Az autógyártás új utakon . 8 Csárdás — Herceg János elbeszélése................12 A pezinoki takácsinas .... 17 Ahol maguk az ördögók is rettegnek ............................ . 19 Műi szemmel..........................22 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók KnltfiragyetOletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston 'Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gály Iván, Gyurcslk József, Lőrinci Gyula, Mécs jézsot, Ozzvald Árpád, dr. SzabO RezsO. Szerkesztőség: Bratislava, jezenského 0. FostaflOk C-398, telefon 533 04 Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata, előfize­téseket elfogad minden postahivatal és le­­vélkézbeaitO. Külföldre szőlő előfizetéseket elintéz: Fol­tozni nevlnovf áfád, vjvoz tlsku, Jlndfl*­ská ni. 14, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bra­tislava, Stárova 4. Előfizetési díj negyed évre 10,50 Kis. fél évre 30.— Rés, egész évre 70.— Kés. Kéziratokat nem Orsink meg és nem küldBnk vissza. K-08‘31333 I Népnevelő munkánk I eredményei A Csemadok Központi Bizottságának elnöksége április 29-én és 30-án tartotta sorrendben immár negyedik ülését. Az ülésen Lűrincz Gyula országgyűlési képviselő, a Csemadok KB elnöke olvasta tel a KB által kidolgozott beszámolót, amelyet az alábbiakban kivonatosan közlünk. Az 1982. december 20-án Zólyomban megtartott utolsó központi bizottsági ülé­sünkön, de főleg a VIII. országos közgyű­lésünkön nagy aktivitást észleltünk a Csemadok helyi szervezeteinél. Az év első hónapjaiban az 512 helyt szervezetünkben kettő kivételével megtartották az évzáró közgyűléseket, amelyek szervezése és elő­készítése során titkáraink, választott szer­veink, funkcionáriusaink, és aktivistáink jó munkát végeztek. Nem volna azonban a jövőben helyes, ha ez az aktivitás to­vábbra is csak az évzáröközgyfllések elő­készítésének idejében nyilvánulna meg. A Csemadok járási bizottságainak tagjait bízzuk meg egész évben konkrét felada­tokkal, az aktivista hálózat tagjait kérjük meg, hogy rendszeresen foglalkozzanak a helyi szervezetek vezetőségeivel, segítsék őket tanácsokkal, gyakorlati tapasztala­tokkal az eredményes munka érdekében. Külön ki kell hangsúlyozni, hogy helyi szervezeteink vezetősége fél munkát vé­gez a kulturális és népnevelő munka te­rén, ha nem támaszkodik kellőképpen a helyi pártszervezetekre. Szükséges, hogy szervezeteink vezetősége szorosan együttműködjön a helyi nemzeti bizottsá­gok és EFSZ-ek vezetőségével, hiszen Pár­tunk XII. kongresszusa az ideológiai, kul­turális és népnevelő munka terén hatá­rozottan rámutatott, hogy ez csak a gya­korlati életünk problémáival szorosan egybehangolva lehet eredményes. Az ed­digi tapasztalataink ennek helyességében megerősítenek bennünket, mert ahol jó a népnevelő s kulturális munka, az min­den esetben megmutatkozik a gazdasági eredményekben is. ■ járási konferenciánk a CSKP XII. kong­resszusának határozataiból, valamint a Csemadok VIII. országos közgyűlésének határozataiból indultak ki. Azokban a já­rásokban, ahol a konferencia másfél na­pos volt, a járási vezetőség kulturális mű­sort és egyéb szórakozási lehetőségeket biztosított a küldöttek számára. Rozsnyón pl. a jelenlevők nagy tetszésére a küldöt­tek soraiból megszervezték a „Ki mit tud?“ műsort. 12 járási konferencián a küldöttek és a meghívottak száma 1696 volt, ebből 1494-en jelentek meg, 213-an pedig fel­szólaltak a vitában. A felszólalók közül sokan bírálták a magyar tanítóság s az új értelmiség passzivitását a Csemadok munkájában. Több panasz hangzott el a színdarabok mennyiségére és minőségére. Kevés a korszerű, mai témájú színdarab. Kifogásolták, hogy nem rendeznek elég szaktanfolyamot, főleg énnekkarok és táuckarok részére. Bírálták a csehszlová­kiai magyar sajtótermékek színvonalát, valamint az időszerű események késői közlését. gok felszólaló hangoztatta a Csehszlovák Televízió magyar adásának szükségességét. ■ Kulturális népnevelő munkánk egyik legbeváltabb formája a tudományos, szak­mai és politikai ismeretterjesztő előadá­sok szervezése. Az ezen a téren végzett munkánk csakis úgy lehet eredményes, ha az összhangban áll pártunk célkitűzé­seivel, dolgozó népünk gazdasági és kul­turális törekvéseivel, a mindennapi alkotó munka problémáival, valamint az adott időszak kérdéseivel. Hogy munkánkat ezen a téren minél sikeresebben végez­hessük, Központi Bizottságunk több fon­tos gyakorlati intézkedést valósított meg a TIT Szlovákiai Bizottságával és a szlo­vákiai Népművelési Intézet nemzetiségi osztályával karöltve. Közösen kiadtunk 28 előadói segédanyagot, közel 9000 példány­ban, és további 18 témakör van feldolgoz­va, amely még a nyár folyamán meg­jelenik mintegy 6000 példányban. Az előadói segédanyagok 90 százaléka álta­lános jellegű, 10 százaléka pedig a cseh­szlovákiai magyar dolgozók, valamint Dél-Szlovákia speciális kérdéseivel foglal­kozik. Az előadói segédanyagok úgy van­nak összeállítva, hogy azok sorozatos for­mában felhasználhatók bárhol, persze szükséges, hogy az előadó kibővltse a segédanyagot saját Ismereteivel, valamint megfelelően alkalmazza a helyi viszo­nyokra. Az elmúlt évben a magyar vonalon mű­ködő előadók továbbképzését is sikerült részben megoldanunk, mégpedig olyan formában, hogy közösen a TIT Szlovákiai Bizottságával és a szlovákiai Népművelési Intézettel 2—3 napos szemináriumokon vitattuk meg az egyes fontosabb kérdé­seket a járásokon működő előadók közül néhánnyal. Már ennek is megvolt a jelen­tősége, ezt bizonyítja az is, hogy a téli hónapokban járási bizottságaink közösen a TIT járási bizottságaival és a járási népművelődési házakkal 1372 előadást tartottak, melyet közel 60 OOO-en hallgat­tak végig. Az előző év hasonló időszaká­val összehasonlítva ez mintegy négys»& zal több előadást jelent. Külön ki kell emelni a komáromi járást, ahol hatvan előadást terveztek, és háromszázhuszon­hetet tartottak meg, továbbá az érsekújvá­ri járást, ahol 135-őt terveztek, és két­százharmincnyolcat tartottak. Nagy ered­mény, hogy a végeken, a terebesi járás­ban a 128 tervezett előadás helyett 150-et tartottak meg. Szomorú azonban, hogy a bratislavai járás 13 előadást tervezett és csak 11-et tartott meg. Népnevelő munkánk eredményei Az elmúlt évhez viszonyítva az irodalmi és szerzői estek szervezésében bizonyos előrehaladást értünk el, aminek a titka valószínűleg abban rejlik, hogy járási bi­zottságainknak ma már sokkal jobb kap­csolata van a járási könyvtárakkal, mint a múltban. Az irodalmi estéket a já­rási népkönyvtárakkal közösen rendezik, így van ez a rimaszombati, a dunaszerda­­helyi, a losonci és még néhány más já­rásban. A jó együttműködés eredménye, hogy az őszi és téli hónapokban 384 iro­dalmi estet tartottak helyi szervezeteink­ben. Nem hallgathatjuk el, hogy e jó eredményekhez nagyban hozzájárult lel­kes szervező munkájával Szarka elvtárs, a Csemadok KB dolgozója. Meg kell azon­ban említenem azt is, hogy a bratislavai (Folytatás a 20. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents