A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-12 / 19. szám
A taps neki is szól... ... Vége a Magyar Területi Színház előadásának. A függöny ősszecsapódik, jelzúg a taps, és a függöny előtt a reflektorok fényében boldog színészek és színésznők hajolnak meg a közönség előtt... A színpadok mögött kis székéről feléül valaki, fáradtan összecsukja könyvét és tokjába teszi szemüvegét. A függöny előtt még zúg a taps, de ő már a jól végzett munka örömével az öltözőbe igyekszik. Nem jön ki a függöny elé meghajolni, őt nem ünnepük ... pedig a taps neki is szől. Igen, a színház szürke közkatonájáról, a súgóról van szó. Körmendy Ilona, a mi „Ilonka nénink” sohasem gondolta, hogy valaha súgó lesz. — Furcsa foglalkozás ez — kezdi a beszélgetést. — Itt az ember akkor végzi el lói a feladatát, ha nem csinált semthtt, ha nem volt rá szükség. Ha a színészek tökéletesen tudják a szerepüket, akkor nincs kinek súgni, de a súgóra akkor Is szükség van, mert a színésznek biztonságérzetet ad, ha engem a helyemen lát. Több és felelősségteljesebb a súgó munkája a betanulás idején, a próbákon, mikor a színész a súgóra támaszkodva sajátítja el a szöveget. Aztán egyszer csak — munkanélkülivé válók. Színházunk művészeinek nagyon keveset kell súgni. Vannak, akik az előadás előtt odajönnek hozzám, mondva: „Maga vigyázzon rám, Ilonka“ — ilyenkor vigyázok”, vagyis ha kell, segítek neki. De ilyesmire nagyon ritkán kerül sor. S a próbákon egyébként is annyira megismerem színészeinket, hogy a bemutatón már tudom, kinek, mtkor és hol kell segíteni. — Nem unalmas a kulisszák mögül figyelni az előadást? — Egyáltalán nem. Legtöbbször én is közönséggé válók, együtt szórakozdk a nézőkkel. „Nem olyan világot élünk" 75. előadását például éppen úgy élveztem, mint a bemutatót. Pedig elhiheti, hogy mind a hetvenötöt végig ültem. Ilonka néni naponta sokszor két óráig próbál velünk együtt, az esetleges délutáni körutakon pedig szintén részt vesz. Mégis van ideje arra, hogy fontos funkciókat vállaljon. Hogy futja az idejéből? — Futja. 1954-től vagyok tagja a HNB- nek, választóim ügyes-bajos dolgait intézni, őket meglátogatni kötelességem. Alapító tagja és funkcionáriusa vagyok, a Csemadoknak, onnan sem maradhatok el, s a Nöszövetségben is dolgozom. E tevékenységemet éppen úgy kötelességemnek érzem, mint a fizetett munkámat. ... Körmendy Ilona súgó egyszerű aszszony, a színház közkatonája, de erős akaratú, tevékeny ember. SIPOSS JENŐ Komáromból jelentik Három éve, hogy a Csemadok komáromi helyi csoportja nem tud kimutatni figyelemreméltó eredményeket. Három éve folyik a küzdelem, hogy a komáromi Csemadok újra lábra álljon. A három év alatt a régi kiváló szereplő gárda kedvét vesztette, a tagok a gyűlésekről elmaradoztak. Az okok összetettek és sokfélék. Elemzésük helyett most inkább számoljunk be arról, hogy a közelmúltban végre egy pár Idősebb szereplő kezdeményezésére betanulták Slposs Bolond óra című darabját, ezzel megtörték a pár éves hallgatást. Rendezésükben fiatal tanítónők, .tanítók és munkások láttak újra munkához s mutatták be a Siposs-darabot. Terveik: még egy színmű és egy „ki mit tud“ est. Értékelnünk kéne Itt a rendezést és a műkedvelők színészi teljesítményeit, de három éves szünet után a legnagyobb siker image a tény, hogy a Csemadok komáromi helyi szervezete ismét a legjobb úton van ahhoz, hogy visszaszerezze régi Jó hírét. Papp János, Komárom A győztesek Tornaiján ? A jól sikerült tornaijai „KI mit tud” estet a magyar tlzenkétéms iskola rendezte. Műsorukkal a környék falvait is meg akarják látogatni. Április 8-án Cömörpanyiton vendégszerepeitek. A műsor legsikeresebb számai a gitáregyüttes fellépése, A gitáregyüttes valamint Rost Elemér zsonglőr és bűvészmutatványai voltak, de a közönség őszinte elismerésében részesültek a többi szereplők is. A szervezést munkákért, Seres Igazgatót kell megdicsérnünk. Okos József, Tornaija A szerző felvételei Rost Elemér
