A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-05 / 18. szám

Irány— a Hold Az ú] szovjet hold-szonda, a Lima 4 sikeres kibocsátása Ismét felkeltette a nagyközönség érdeklődését a hold-kutatás programja és céljai iránt. Napjainkban e kutatás mindenekelőtt a Holdon ural­kodó természeti feltételek felé irányul, amelyeket feltétlenül meg kell Ismernünk, mielőtt az ember leszállna a Hold felületére. Milyen alapvető operációkat kell elvégezni a Holdon az ember megjelenése előtt és milyen eredményeket várhatunk tőlük? Egyelőre csupán fontolgatjuk ezeket a kísérleteket (sorrendjük nem irányadó és különböző módon komblnálhatók egymás között): A Hold kürülrepüléso és a szonda visszatérése a Földre. E kísérlet során nagy közelségről nyerhetünk felvételeket a Hold felületéről, A Jövendő elképzelt űrhajósainak érkezése és távozása a Hold felü­letén. Jobbra a Föld sarlója látható Es így képzeli el a rajzoló a Földre való visszatérést. A Holdról való startulás egyszerűbb a Földről valónál. Az űrhajénak a földi nehézkedés csupán egy hatodát kell lekUzdenie Holdtölte. Jól kivehetők mellékbolygónk felületén a kráterek födte ,.kontinensek" és a viszonylag simább felületű „tengerek“ amelyek segítségével áttörhetnénk az eddigi optikai barrirét. Ez főképpi a földi csillagvizsgálók feletti levegőréteg nyugtalanságából áll, amely lehetetlenné teszi számunkra, hogy a Hold felületén kb. kétszáz méternél kisebb tárgyakat megkülönböztessünk E felvételek sok érdekeset árulhatnának el nekünk pl. a Hold geológiájáról is; Így pl. megmutatnák meliékbolygólnk felületén a vulkanikus Jelen­ségek nyomait, a kihűlt lávafolyamokat stb. A szonda megfigyelé­sével jobban megismerhetnénk a Hold anyagát, megmérhetnénk a holdfelület különböző helyeinek hőfokát, adatokat nyerhetnénk a Hold rádioaktivitásáról. A Hold mesterséges bolygójának megalkotása (úgy megszerkesztve, hogy később esetleg visszatérhessen a Földre.J. Abban az esetben, ha a mesterséges bolygó a Hold pólusai körül keringene, bizonyos idő leforgása alatt lefényképezhetnénk a Hold egész felületét (be­leértve tőlünk elfordult oldalát is), s minden egyes helyről több szemszögből nyernénk fényképet. Ez lehetővé tenné számunkra, hogy olyan térképet alkossunk a Föld felületéről, amely pontosság te­kintetében nem maradna el a legpontosabb földi térképek mögött sem. A Jövendő űrhajósai ezzel felbecsülhetetlen értékű segédesz­közhöz Jutnának. A Hold mesterséges bolygójának megfigyelése útján nem csupán a Hold anyagáról és alakjáról alkothatnánk pontosabb képet, de anyagának elhelyezkedéséről a bolygó belsejé­ben is. A mesterséges bolygó hosszabb Ideig figyelhetné és jelent­hetné a Földre a Holdon lejátszódó folyamatokat, mint például a gázkitöréseket (vulkanikus tevékenység?), nagyobb meteoroknak a Hold felületére való hullását stb. A felületbe való erősebb ütközés nélküli leszállás visszatérés nél­kül. A Hold felületén lévő szonda jelenthetné a Földre a holdkéreg azon megrázkódásalt, amelyeket idegen testek becsapódása, vagy a Hold belsejének tektonikus mozgása okoz, s mesterséges robban­tással egybekötve bizonyos képet nyújtana számunkra a különböző mélységű rétek szerkezetéről, a Hold felületére irányított erős és magas hőfokú lángok segítségével gázneművé tehetnénk a felületi kőzetek bizonyos részét s az így nyert színkép útján megállapít­hatnánk a holdfelület végyi összetételét. A szonda továbbá televí­ziós szerkezet segítségével a földre Juttathatná a környező terep képét s- megfelelő nagyítórendszerrel a körülötte fekvő anyag mik­­rostruktúrájának képét is. Különösképpen értékes eredményeket szolgáltathatna a bolygónkról rádióval Irányított mozgó szonda, amely különböző irányba haladhatna , a Hold felületén. Ugyanekkor kísérleti állatokat is szállíthatna magával, hogy kipróbálhassuk a Holdon uralkodó viszonyok hosszan tartó hatását az élő szerve­zetekre. A felületbe való erősebb ütközés nélküli leszállás és a Földre való visszatérés. Magától értetődő, hogy ettől a kísérlettől várhatjuk a legtöbbet, mivel az Ilyen úton nyert anyagot nyugodtan feldolgoz­hatnánk és tanulmányozhatnánk a földi laboratóriumokban. Itt nem csupán a fényképekre és a különböző műszerek jegyzeteire gondo­lunk, de a kőzetekre, steril úton nyert talajmintákra is, amelyeket különböző mélységből szerezhetnénk be az esetleges mikroorganiz­musok Jelenlétének megállapítása céljából. Természetesen az sincs kizárva, hogy ennek az utolsó kísérletnek a megvalósítása techni­kailag olyannyira körülményesnek mutatkozik, hogy célszerűbb lesz a programból kihagyni és már a megelőző szakasz — tehát a har­madik után (ha megfelelő eredményekkel fog Járni), egyenesen em­bert küldeni a Holdra. í- SADIL

Next

/
Thumbnails
Contents