A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-05 / 18. szám

Ma már csak térkép segítségével Indiák elképzelni és telmérni, milyen hatalmas ter&letet Slelnek fel a szocializmust építő országok: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, «ina, Kéreal Népi Demokratikus KSztársaság, Knba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Német Demokratikus KSztársaság, Románia, Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus KSztársaság. Területük meghaladja a 35 540 000 km2-t, lakosságok pedig Jóval tSbb a föld lakosságának egyharmadánál: 1028 542 000. A szocialista világrendszer országai a második világháború befejezése lUtén kölcsönösen előnyős gazdasági kapcsolatokat építettek ki egymással és a Kölcsönös (Gazdasági Segítség Tanácsa Irányításával a fokozatos gazdasági kiegyenlítődést szemelőtt tartva b p legcélszerűbb munkamegosztás figyelembevételével tesznek eredményes erőfeszítéseket arra, hogy a termelésben ne csak utolérjék, de túl is fezárnyalják a legfejlettebb kapitalista államokat. Alábbi cikkünkben arról lesz szó, .hogy hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság milyen szerepet tölt be a szocialista világrendszerben.

A csehszlovák külkereskedelem forgalmának összetétele 1961- ben (az összforgalom százalék ban)

Szovjetunió 33% NDK 11% Lengyelország 7 % Magyarország 6% Románia 3% Bulgária 3% Kínai Népköztársaság 2% Kuba 1 % többiek 2 %

Szoc. országok 68 % Kapitalista országok 32%

6

Köztársaságunk

a szocialista

Köztársaságunknak a nemzetközi munkamegosztásba ás specializálásba való bekapcsolódását legjobban külkereskedelmünk méretei mutatják. Kivitelünk 1962-ben elérte ja 31 !miliárd koronát. A csehszlovák külkereskedelemben különösen jelentős helyet (töltenek be a szocialista világrendszer országai. Az utóbbi években külkereskedelmünknek mintegy 70 százalékát a baráti országokkal bonyolítottuk le.

Köztársaságunk külkereskedelme a szocialista országokkal 1948—62 között ötszörösére nőtt. Csehszlovákiának a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatát két időszakra oszthatjuk:

A szocialista világrendszer kialakulásának időszakában (1948—53) Csehszlovákia jelentős szerepet töltött be azoknak a szocialista országoknak a gazdasági életében, amelyek ebben az időszakban valósították meg nemzetgazdaságunk iparosítását. Köztársaságunk, mint gazdaságilag fejlett ország, /nemzetközi kötelességeiből kifolyólag a legnagyobb mértékben segítette ezen országok fejlődését. Köztársaságunk a Szovjetunió mellett a szocialista országok legjelentősebb gép és gépi berendezés szállítója volt ezekben az években. Azonkívül nyersanyagokat és félkészárut (különösen kokszot és hengerelt árut) szállítottunk ezeknek az országoknak.

A termelőeszközök — gépek és gépi berendezések — megnövekedett kivitele a gépipar további fejlődését vonta maga után népgazdaságunkban. A /fejlődés mind mennyiségben, mind pedig az előállított áru fajtáinak növekedésében megmutatkozott. Külkereskedelmi kapcsolataink fejlődésében különösen fontos szerepet játszanak a Szovjetunióval kötött árucsere-szerződéseink, melyek értelmében vasércet. színesfémeket, gyapjút, foszfátokat és egyéb nyersanyagokat, azonkívül egész sor speciális gépet kaptunk, amelyeket a többi szocialista országokban még nem gyártottak. A Szovjetunióba irányuló csehszlovák kivitel viszont gépiparunk jelentős tényezőjévé vált, mert a szovjet megrendelések mennyiségükkel, irányzatosságukkal döntően befolyásolták ezen iparág fejlődésének ütemét. A szocialista országokba irányuló csehszlovák kivitel felét 1953-ban gépi berendezések, mintegy két ötödét pedig nyersanyagok, fűtőanyagok és félkészáruk alkották.

A szocialista országokból különösen ipari nyersanyagokat, félkészárut, azonkívül mezőgazdasági termékeket hoztunk be, amelyek behozatalunknak ezekből az országokból több mint a négy ötödét jelentették. Ezek a behozatalok jelentős szerepet töltöttek be az első ötéves terv teljesítése során. így például a Lengyelországból behozott nagy mennyiségű kőszénnel sikerült kiküszöbölnünk az első ötéves tervben mutatkozó aránytalanságokat, amelyek azáltal keletkeztek, hogy szénbányászatunkat nem tudtuk arányosan fejleszteni a feldolgozóipar követelményeinek megfelelően. A Kínai Népköztársaságból érkező zsiradéknyersanyagok iparunk egész sor nyersanyagproblémáját megoldották.

1953 után köztársaságunknak a szocialista világrendszerrel való gazdasági kapcsolata fokozatosan új jelleget öltött. Mindenekelőtt bekövetkezett a gazdasági együttműködés formáinak kiszélesítése. Az ötéves terv kereskedelmi megegyezésein — amelyek külkereskedelmünkben a rendszeres árucsere alapjaivá váltak — kívül több célszerű szerződést kötöttek, amelyek a gazdasági együttműködést igyekeztek elősegíteni, és más egyebek mellett a nemzetközi munkamegosztás kialakításában fontos szerepet játszottak. Ezek a szerződések köztársaságunk számára bizonyos nyersanyagok távlati biztosítottságát jelentették, az üzletfelek számára pedig nemzetgazdaságunk fejlesztésének jelentős tényezőivé váltak.

Így például 1956-ban jelentős hitelt nyújtottunk Lengyelországnak kénbányászata fejlesztésére. Szerződést kötöttünk Mongóliával egy bőrfeldolgozó üzem felszerelésére és egy cipőgyár korszerűsítésére. Csehszlovákia, az NDK,

Lengyelország és Románia kölcsönös szerződést kötött a Duna deltájánál lévő nád cellulózgyártásra való felhasználásáról; a jövőben innen kapja népgazdaságunk ezt a fontos ipari nyersanyagot.

Köztársaságunk 1957-ben újabb gazdasági szerződést kötött Lengyelországgal, mely szerint hosszúlejáratú hitel nyújtására kötelezzük magunkat. A hitelt a lengyel kőszénfejtés fejlesztésére használják fel, és így 1963-tól nagyobb mennyiségű energetikai szén behozatalát biztosítottuk magunknak.

Ugyanebben az évben megegyezés született t Albániával az albán nikkelére közös kiaknázására vonatkozóan.

Csehszlovákia és a szocialista országok gazdasági együttműködése a további években különösen a következő egyezmények alapján fejlődött tovább:

a Szovjetunióba irányuló vegyipari berendezésekről szóló, 1958-ban megkötött szerződés, amely megalapozta a csehszlovák vegyipari berendezéseket gyártó gépipar fejlődését;

együttműködési szerződés a Román Népköztársaság furnérlemez gyárának felépítésére, amely bebiztosítja, hogy 1965 után e gyár termékeiből mi is fedezni tudjuk szükségleteink egy részét;

1959-ben kölcsönös szerződést kötöttünk a Szovjetunióval, Magyarországgal, Lengyelországgal és az NDK-val a nagy kőolajvezeték felépítésére, amely a szovjet kőolajat szállítja hazánkba és a szerződésben szereplő többi országba. Köztársaságunknak ez a szerződés, a szállítási költségeken 230 millió korona megtakarítást jelent;

1959-ben kötött szerződés az NDK káliumipara továbbfejlesztésére irányuló együttműködésről, amelynek értelmében a jövőben ezek az üzemek látják el köztársaságunkat káliumműtrágyákkal;

a Bolgár Népköztársaság MEDET vörösrézére lelőhelyeinek közös kiaknázásáról szóló, 1959- ben kötött megegyezés;

a romániai földgáz és lignit bázisokon építendő, 603 megawattot termelő hőerőművek felépítéséről szóló egyezmény, amely a jövőben köztársaságunknak évi 2 milliárd kW óra elektromos áramot biztosít;

Csehszlovákia kezdeményezésére 1960-ban közös megegyezést kötöttünk a Szovjetunióval a fekete és színes fém/cohászat terén való együttműködésre vonatkozóan, amelynek értelmében iparunk több vasércet és színesfémet kap a Szovjetunióból. Kérésünkre a Szovjetunió a jövőben új kapacitásokat épít , fel segítségünkkel ebben az iparágban, és így hosszú időre biztosítja iparunk színesfémekkel (alumíniummal, rézzel, ólommal és zinkkel) és vasérccel való ellátását.

A következő években leginkább Lengyelországgal mélyült el a gazdasági együttműködésünk — 1961-ben két megegyezést is kötöttünk. Az egyik megegyezés a lengyel rézbányák kiépítésére színesfém-kohóművek építésére és különféle rézáruk behozatalára vonatkozott, a másik pedig egyes traktorfajták egységesített, közös gyártását célozta. 1963-ban egyes közlekedési eszközök közös gyártásában egyeztek meg államaink.

Az említett megegyezéseken kívül — amelyek különösen elősegítették a nemzetközi munka megosztás és köztársaságunk külkereskedelmének fejlődését — a kétoldali termelés specializálására vonatkozó, jónéhány megegyezés jött létre, amelyeket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa javasolt. A gazdasági együttműködésnek ez a formája leginkább az NDK-val és Lengyelországgal való kapcsolatainkban fejlődött ki.

Nemzetgazdaságunkban jelentős előnyöket jelent a Magyarországgal való együttműködés, melynek keretén belül hengerelt árut gyártunk és részt veszünk a magyar alumíniumipar fejlesztésében. ,

A szocialista világrendszer gazdaságára, az említetteken kívül nagy hatással volt külkereskedelmünknek áruösszetétele is. 1953 után a szocialista országokkal való külkereskedel-