A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-28 / 17. szám
Ragyogó napidtól, ai égen tavaixl bárányfelhők, Itt finn, a Slavlnon piros tullpánok ói szovjet katonailrok. Odalenn a várói májai aliajét ünnepli, talán éppan moit kanyarog a végenakadatlan manlfeixtélá tömeg végig a Szabadiég téran a Dana falé. Kattan dinek a betonfalon, agy flá éi agy lény. Beizélgetnek. Körülöttük ciupa ufn él illat a világ, madérdal ét határtalan izabad lovagé. Nem volt ez mindig Így. Oa vajon gondol-e arra a kát tiatal7 Az arcokon ezak az Utizlk,' tudják, hogy fiatalok él Svék ai az égéit oaodélatoi világ. A plroi tnllpénokat néba apró, langyoi fuvallat longatl mag. A katonailrok hallgatnak. . ' . — du— P. HaSko felvétele. Mai zzárnunk tartalmából önzefogúsban az erő 1 . . Az autógyártás új újjal . . Tegyünk pontot, vagy harcoljunk ellene? (Vitacikk) Somorjái tavasz . . Zúg az ardó ...... A Caetuzleváklal Magyar Dolgozók Kaltá (egyesületének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Agoilon Szerkoiztdblzottiég: Egri Viktor, Gály Iván, Gyorcilk jáziot, Urines Gyula, Máoi Jáziet. Ozavald Árpád, dr. Szabá Raziá. Szerkeiztáiég: Bratislava, leiemkého S. Poitaflák C-398, telefon 533-04 Tarjeiztl a Posta Mlrlapizolgálata. eláflza téleket elfogad minden postahivatal .él levélkézbesltó. KdlfBldre ásóid eldtlsetásaket elintéz. Pót tömi novlnovf átad, vfvoz Usku, jlndftt■kd ni. 14, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavéllalat, Bratislava, Stárova 4. Előfizetési df) negyed évre 19.S0 Kés. tél évre SS.— Réi, egáas évre 71— Kés. Kéziratokat nem drsflnk meg de sem kdlddnk vissza. K-06‘312M Röpítsen május (riss siele Majakovszkij verséből adúdik a cím. Május elseje című költeményében „az utca hivl Lábhoz a láb!“ s valóban így történik évről évre nálunk és mindenütt a földkerekségen, amióta a munka ünnepét üdvözli a világ. Százezrek és milliók vonulnak ki az utcára, s a tömeg hangulatában, jelszavaiban világosan körvonalazódik a program, kis és nagy országok helyzete, társadalmi toka szerint. A gyarmati rabságban szenvedő népek függetlenséget akarnak, a már függetlenné vélt országok gyors felemelkedést, a kapitalista államok elnyomott dolgozói pedig változatlanul és félreérthetetlenül az igazságosabb társadalmi rend óhajtását fejezik kL Ok és sok százmillió társuk a mi eszünk és szivünk megteremtette szocialista társadalmi rendet tekintik példaképüknek, ránk gondolnak, ránk hivatkoznak a vörös zászlókat lobogtató májusi szélben, napsütésben. Teljesen érthető tehát, ha május elsején, a munka ünnepén május friss szele végigsöpör földünkön az egyenlőség, testvériség nagyszerű, forradalmasító jelszavával. £s mi nem is tehetünk mást, csak azt, hogy idézzük a költőt, Majakovszkijt, és vele valljuk, hogy május elsején „minden dal-sor, minden versláb / kürtöli a nemzetközi szolidaritás marsát.“ Világ proletárjai, egyesüljetek!... Leállnak a gyárak, szünetel a munka az üzemekben és a földeken, valamin az iskolákban, fiatalok és Idősebbek dübörgő lépteitől, vidám optimista dalától hangos az utca, s nincs olyan köztünk, aki ne érezné a világ munkásmozgalmának legyőzhetetlen erejét. A felvonulók dübörgő lépteiben határozottan kifejeződik korunk legégetőbb kérdése: a béke és haladás. Egyik a másik nélkül elképzelhetetlen, a kettő kiegészíti egymást. Május elseje több mint ünnep, ez a nap ismétlődőn rádöbbenti a világ munkásait az összetartozás, a testvériség szükségességére. Május elsején nyugaton és keleten az fejeződik ki, tudatosan és spontánul, ami a dolgozókban él, ami munkahelyeiken a legfontosabb probléma. Mert csak egy nap a munka ünnepe, mert csak egy napig szünetel a munka, aztán minden folytatódik ott, ahol abbahagytuk, a dolgozók a világ egy részén továbbra is elszánt harcot vívnak a kizsákmányolás ellen, ml pedig, szocialista társadalmunkat továbbfejlesztve, legközelebbi terveink és céljaink megvalósításán munkálkodunk. £s ezpk a tervek és célok mindannyiunk . előtt ismeretesek, a XII. pártkongresszus határozataiban benne foglaltatnak, s nekünk most az a feladatunk, hogy ki-ki a maga posztján, munkahelyén a legteljesebb felelősséggel és odaadással küzdjön a határozatok és irányelvek következetes teljesítéséért, betartásáért. Mi magyar dolgozók főleg a mezőgazdasági termelés fokozásában vagyunk érdekeltek, hiszen 1970-ig igen sokat kell tennünk, ha azt akarjuk — és határozottan azt akarjuk —, hogy a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára emeljük. Az irányító bizottságoktól sok függ, de tökéletes munkát csak akkor tudnak végezni, ha szövetkezeti parasztságunk eszével, szivével és hozzáértésével minden támogatást megad. Május elseje, a munka ünnepe legyen hát buzdítás lehetőségeink és erőnk legteljesebb kihasználására. Az 1903-as esztendő nagyon fontos számunkra a további előrehaladás szempontjából. A szocializmus ma már valóság, és a legrosszabb hiszemű ember sem tagadja, hogy magas életszínvonalat biztosított dolgozóinknak. Most azonban azon kell lennünk, hogy átmeneti nehézségeinket leküzdve üzemeinkben, gyárainkban, bányáinkban és földjeinken a leggazdaságosabban éj legkorszerűbben termeljünk, megteremtsük a mezőgazdaségl és ipari cikkek bőségét. £s hogy az így legyen, az rajtunk és mlndannyiunkon múlik. Nem mindegy hát s egyáltalán nem lehet közömbös számunkra, hogy az ember hogyan viszonyul a munkájához. Valamennyiünknek, társadalmunk minden polgárának eszét, szivét, legjobb tudását kell beleadnia munkájába. Főiskoláink és középiskoláink tanulói mazimális szakismeretekkel felvértezve kerüljenek az életbe. Mert a munkához való legbensőségesebb viszonyunkkal tehetünk csak eleget a forradalmár költő, Majakovszkij felszólításénak: „erősítsétek a világ forradalmi őrhelylét, / a sarló-kalapácsos szövetséget.“ Május elsejét ünnepeljük, a munka ünnepére készülünk, zászlónk szétterül a földön és egyesíti a világ sok-sok országának, sok-sok népének, nemzetének akaratát a nagy összefogásra, a szocializmus világméretű győzelmére. Egyre vonzóbbak szerte a világon a szabad májusok, ami májusaink szuronyok és rendőrkordonok nélkül. Egyre vonzóbb és népszerűbb a dolgozók alkotta szocialista rendi , MACS JÓZSEF ........................................................................................................................... / Eseménynaptár ’ > ... ■ Májul 5. — tizenkilenc éve robbant ki a ■ Április 28. - százötven évvel ezelőtt prágai felkelés, ahol Prága hésl népe a babait meg Michail Ularlonovici Kntuzov, a ki- rlkádokoa harcolt a fasiszta megszállók ellen váló orosz hadvezér. és meggyorsította összaroppanásnkat.
