A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-26 / 16. szám
Egy apának nyolc gyermeke Kontra a bellire Prandl Sándor felvételei Öreg szemek tapadnak a technika új csodájára megszabaduljanak egy fölöslegesnek vélt tehertől. Az Ilyen, kitett csecsemőkhöz hasonlóan mások emberségére bízott öregek, ha nem Is tudatosítják — bár gondolkoznak ők efelől éppen eleget —, de érzik és lelkileg slnyllk a megalázó helyzetet, amit életük alkonyán közvetlenül vagy közvetve rájuk 'kényszerítőitek: nem kellehek azoknak, akiknek az életen kívül erejüket, gondoskodásukat adták. Ezt tükrözi a nyolcvan felé haladó Pápai néninek egyik kis verse. A nővérke dicsekszik el vele, hogy a gondozottak között költő Is akad. Elindulunk, hogy megkeressük. Amerre haladunk, a nővért kedves szavak, mosolygó tekintetek követik. Kérdezősködnöm sem kell, ennyi ragaszkodás csak önfeláldozó munkát jutalmazhat. Hihetetlen, milyen hálásak tudnak lenni az érdeklődés, a figyelem minden morzsájáért, örülnek a vendégnek, s megnyílnak az első meleg emberi szóra. Szomjaznak mindent, ami a velük való törődés legparányibb jelét is mutatja. Pápai nénire egy csoport asszony között akadunk rá. Készségesen hozza elénk a jónéhány, versekkel teleirt füzetet. Az érdekes az bennük, hogy két nyelven íródtak. Pápai néni a magyar-szlovák nyelvhatár vidékén élt, s ezt adja vissza kétnyelvű költészete. Magyarul bizony kicsit szlovákosan fejezi ki magát, és a szlováksága is kissé kevert, de ez mit sem von le a versek sajátos értékéből. Benne van ezekben a sorokban egy egész élet, egy egész korszak, „öregek című versében érinti a fájó pontot: Fiatalok nem szerették öregeket a házba, Könnyhullaftás, keserűség a szívüket átfúrta. Mikor voltak még erőben, dolgoztak ők eleget, Fiatalok most azt mondfák, hogy már tovább elmehet. Megpróbálok vitába szállni a verssel. Talán még sincs Így minden esetben, Terka néni, akinek izerenraéje volt a Sportkiban Pápai néni. Néha talán a gyerekek nincsenek olyan helyzetben ... — Ugyan — legyint, —, máma nincs olyan szegény ember, aki azt a darabka kenyeret ne tudná a szüléje elé tenni. Hiszen nincs ma senki munka nélkül. Aki meg dolgozik, nem ingyen teszi. Pápai néni okoskodása logikus. De én tovább megyek. — Néha talán a lakásviszonyok nem engedik ... Elmereng, kicsit felhúzza a vállát, valamicskét enged, de láthatólag nem szívesen. — Hát olyasmi néha adódhat éppen. Aztán hallok jól öltözött, sőt látogatóba autón jövő gyermekekről, akik fél kiló naranccsal akarják leróni szeretetüket. Csupán ennek az intézetnek fenntartása évente 993 600 koronába kerül. Ilyen intézetet pedig csak a nyugat-szlovákiai kerületben huszonötöt találunk 2815 férőhellyel. A szocialista tábor országain kívül aligha dicsekedhet ország, amely államháztartásából arányosan hasonló összegeket: fordítana erre a célra. Am az említett intézetek fő feladata, hogy azoknak biztosítsa a békés öregkort, akiknek nincs senkijak, egyedül maradtak. Birkus bácsit idén már nem találtuk tevékenykedő, kártyázgató társai között. Legyengült, ágynak dőlt, és egy napon megkérte a nővért, Írjon helyette levelet, mert az ő kezének nehéz már a toll. S ment a levél a gyermekeknek. Mind a nyolcnak. Érezte, hogy ez az utolsó. Talán a tardoskeddi gömbakácos utcára gondolt, vagy a napos temetőre, a templomtérre, a határra, ahol már elolvadt, a hó, s nemsokára kidugja kiváncsi fejét a tavaszi búza. A hazai földre gondolt talán, amiből ugyan semmi sem volt az övé, de amit egy életen át a verítékével öntözött, s amelyben — hiába — mégis legjobban esnék a pihenés. Megsínyli az öreg fa, ha új talajba ültetik. És talán várt. Figyelte a lépéseket a folyosón, nem lassúdnak-e le szobája küszöbénél? Hátha mégis jön valamelyik gyerek. Hiszen, ha hibázott is, ha ellenükre is tett néha, nem felejthetik őt el egészen. Nem jött senki. A távirat aztán mégis összeterelte a sir körül vagy hármukat. Odalenn a szív már nem érez, a száj már nem beszél, helyette én kérdem tőlük és a többiektől, akik oly könnyedén hárítják el a gyermeki felelősséget vállukról, s rakják az öreg szülők terhét az államra: rendben van ez így? ORDÖDY KATALIN 7