A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-26 / 16. szám

'f-J K /#4{eM ék Kozmikus élmények A szárai szeptemberi Ifi fémesen csillog a lábunk alatt. A Hold az égen vízbe do­bott ezUstpénz, amely csodálatos médon arany csillagcsBppakkel fröccsen. A csend teljes. Támadásra készülőnk. Az ágyék szin­te ugrásra késsen támaszkodnak lebocsétott csövükre, hoty percek múlva felugassanak. Körülöttük megfigyelő lnframfiszerek, bá­rom lábon merengő nagy távcsövek. Unal­mamban az ágra fordítottam az egyiket, s a Hold egyszerre megazünik ezüstpénz lenni, a szabad szemmel látható hold-alakzatok hegyekké, völgyekké, Ijesztő köfantomokká alakulnak. Ez volt az első kozmikus élményem. Be­­leremegtem s egyszerre elfeledkeztem a kör­nyezetemről, a készülő támadásról, a beta­nult vezényszavakról s a sötétből ránk ké­szülő tankmodellekről. S mit érezhetett Galilei, mikor először nézett harmlnckétszeres nagyítású távcsövé­be, a beledöbbent a felismerés, hogy a Hold felszíne a Földéhez hasonló anyagi világ? Előtte ugyanis még azt tartották, hogy az ég csillagai és bolygói csak fények, s nem anyagi testek. S mit érezhetett Newton, mi­kor Galilei és Keppler lencsés távcsövei után megszerkesztette tükrös távcsövét és segít­ségével rájött, hogy a Föld nem központja a Mlndenségnek? Az újsághírek Irént már elközönyösödik az ember, senkit sem réz meg, hogy az 1422 kg súlyú űrállomás, a „Luna 4“ megközelítette a Holdat, hiszen ezek a hírek már természetesen hatnak, de a látásuk, a közvetlen megfigyelésük még mindig a tudósok kiváltsága. Belenézni egy tízszeres nagyítású katonatévcsőbe az én szá­momra nagyobb élmény volt, mint tudomást szerezni két új kozmikus rakéta kibocsátá­sáról. Másik nagy kozmikus élményem a tátrai csillagvizsgálóban ért. — KI látta már a napfoltokat szabad szemmel? £n meg akar­tam nézni, de dr. Pajdnláková még idejében megfogta a váltam: — Bele ne nézzen, ha kedves a szemeviléga! A Napra Irányított hatvan centiméter át­mérőjű tükrös óriás-távcső mögé tartott pa­pír pillanatok alatt lángra lobban. Hogyan vizsgálják mégis a Napot? — Nagyon egyszerűen. Papírra vagy va­lamilyen más fehér sima tárgyra vetítve. S mutatja is mindjárt. Rábök a fényes kör szélén lévő, alig látható foltocskára: — Ez a napfolt legalább tízszer akkora, mint a földünk. Mindennap készítünk egy rajzot a napfoltok álláséról, s táviratilag küldjük Prágába, ahonnan az összesített eredményeket havonta küldik Zürichbe. — A megfigyelés gyakorlati jelentősége? — Az időjárás változásait s a rádióhul­lámok terjedési lehetőségeit pl. a napfoltte-Ustökös vékenységgel magyarázzák. A két jelenség között a kapcsolat mér eddig is világos, csak még azt nem tudjuk, hogy hogyan függnek össze. — S milyen megfigyeléseket végeznek még a csillagvizsgálóban? — Napközben a napfoltokat és a mester­séges bolygók mozgásét kísérjük figyelem­mel, s éjszaka az üstökösöket, meteorokat és élló csillagokat. Eddig mér huszonkét üstökös felfedezése fűződik csillagvizsgá­lónk nevéhez. — Kapcsolataik a külfölddel? — Az asztronómia elképzelhetetlen nemzet­közi együttműködés nélkül. Kapcsolataink főleg a magyarokkal és a lengyelekkel élén­kek, de Moszkva és Zürich Is számot tart együttműködésünkre. Múlt, jelen, Jövő A csillagvizsgáló ebben az évben lesz húsz éves, de a távcső maga mér idősebb. Az ógyallal csillagvizsgálóból került Ide 1943- ban. Dr. Pajduiéková négy éve vezeti az obszervatóriumot, de már 194B-tól itt dolgo­zik. Fia, a tiz éves Ivan mér itt született. Hűsz alkalmazottja között vannak egészen fiatalok s Idősebbek is. Az Antal-házaspár itt kelt egybe, s mind a ketten itt dolgoz­nak. Bors Jenő már tizenhárom éve a csil­lagvizsgáló műszerésze. — Nagyon nehéz ez a tátrai élet, de szép — mondja. — A csillagvizsgáló épületét úgy építették, hogy lavina egyik oldalról sam fenyegetheti, de viharok esetén teljesen el vagyunk zárva a külvilágtól. Vannak persze, akik családostul Itt laknak, a fiatalabbak meg csak Időnként járnak haza, de én min­dennap bejárok Lomnlcról. Ha esik, ha fúj. Mellén ott ragyog a hegyi mentőszolgálat jelvénye. Nagyszerűen slzlk. — Mi volt a legmegrendftőbb mentőcsoportbeli élménye? — Tavaly szeptemberben egy hatalmas vi­har alkalmából eltűnt három mérnök. A ke­resésükre Indultunk. A kettőt az első nap megtaláltuk, a harmadikat csak tizennégy nap múlva. Mindhárman elpusztultak. A csil­lagvizsgáló dolgozói között nemcsak nagy­szerű szakemberek, de mindenre elszánt, bátor életmentők is vannak. A csillagvizsgáló erős, vasbeton építmény. Teteje körbe mozog, a csillagok és égitestek járása szerint. Rajta keresztül a világegye­tem múltjába lehet pillantani. A jelenleg megfigyelhető világegyetem ugyanis egy olyan hatalmas gömb, amelynek sugara 2 milliárd fényév. Ez azt jelenti, hogy olyan „történéseket" figyelhetünk meg az almozgó tetőn, ezen a mlndenségre nyíló ablakon ke­resztül, amelyek 2 milliárd évvel ezelőtt tör­téntek. A Világegyetem múltját fürkészik itt, Földünk kozmikus jövőjének érdekében. TÖZSÉR ARPÄD Dr. PajduSáková (az előtérben) Igazgatója az obszervatóriumnak A Míndenség ablaka négy éve WM

Next

/
Thumbnails
Contents