A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-26 / 16. szám
szenvedélyéül ércbegy olvad, S a szaván kifent üde elmék százados bálát kaszabolnak.“ IVeres János: Lenin) Eseménynaptár ■ Aprilli 18 — btu évvel azelőtt kezdődött a variéi gettó lázadóvá, amelyet esek kilenc napi vérei bare utón tudtak leverni a fazlizta megzzillók. ■ Aprilli 22 — kllencvenhárom évvel ezelőtt »Illetett az emberitég nagy géniniza V. I. Lenin. ■ Aprilli 24 — a gyarmati rendezer ellen harcolé dléktég ét IfJOzég Nemzetközi napin■ Nyolcvan évvel ezelótt »Illetett a nagy czeb azatfrizta tré, laroalav Halok. Mai számunk tartalmából: A mindenségi ablaka . . 4 Egy apának nyolc gyermeke 8—7 lőtékony bogárháború . . 8 Hegek, a derék katona kalandjai............................. 10 Köbölkút nagy falu . . . 18—19 Párba) az elemekkel ... 21 Szolidaritásban az erő Az élfilények nagy társadalmában ősidők óta a hímé volt a harc, a nőstényé az otthon szolgálaténak kötelezettsége. Hogy emberré fejlődésünk folyamán a nő értelmi elnyomása és az ebből származó teljes kirekesztése a közttgyek Intézéséből milyen visszás helyzetet teremtett az erőviszonyok elosztása tekintetében, azt talán legjobban éppen a mind gyakrabban kirobbant háborúk mutatják, mely ellen vagy mellett a nők beleszólása már eleve ki volt zárva. Meggyőződésünk, hogy a történelem folyamán az emberiség sok katasztrófától mentesült volna, ha a nők mai helyzetükhöz hasonlóan ilyen hathatósan vehettek volna részt a közügyek minden ágának irányításában. Mert a nő — hála az annyiszor akár nyíltan, akár titokban lenézett ösztönéletének — legelsősorban anya, és éppen ezért legelsősorban háborúellenes. A békében pedig gyermeke érdekében akarja a világ sorsát irányítani. Ezért hallatja hívó szavát és nyújtja ki karjait egymás felé a világ minden igaz asszonya, világnézeti, faji és vallási külőnbnég nélkül, mert tudja, hogy az összetartás olyan nagyhatalom, mely előtt minden elnyomó rendszer és háborús téboly meghátrálni kényszerül. Az elmúlt év decemberében Mme Cotton elnökletével Berlinben ülésezett a Nemzetközi Demokratikus 'Nőszövetség, hogy az 19B3. év júniusában Moszkvában megtartandó Nők Világkongresszusa hatalmas anyagának jelentőségeit tudatosítsák, célkitűzéseit leszögezzék. Mme Cotton szavai az egész világ aszszonyaihoz szólnak, és kell, hogy behatoljanak minden nő agyába, leikébe, még azokéba Is, akik akár neveltetésük, akár közömbösségük folytán nem foglalkoznak a világszerte tapasztalható földrengésszerű változásokkal. Beszámolt az eddig gyarmatosított és éppen ezért visszamaradt országok sorozatos felszabadulásáról. Megrendítő szavakkal festi le ez a korban idős, ám lélekben ifjú aszony, hogy a felszabadult országokban kétszeresen felszabadult nők milyen szenvedéllyel vesznek részt a szabadság adta lehetőségek felhasználásában, milyen soha nem remélt boldog vágyódással akarnak emberi közelségbe kerülni a világ azon szerencsésebb asszonyaival, akik már részesek a szabadság, az egyenjogúság áldásaiban. Ezeknek az asszonyoknak első, bizonytalan lépéseiknél igen nagy szükségük van a Nemzetközi Demokratikus Núszövetség fáradhatatlan munkája által, a nyugati és keleti féltekét egyenlően behálózó tábor segítségére, viszont ha más okoknál fogva is, ugyanilyen szüksége van a világ asszonyainak ezekre az elnyomatásból most felemelkedni akaró asszonytársakra. Szükség van rájuk minden vonalon, de legelsősorban szerelmes gondunk, a béke fenntartásának nagy munkájában, teremtő jövőnk, gyermekeink életének biztosítása érdekében. Jöjjenek tehát a kongresszusra ezek a gyarmati igát lerázott, vagy lerázni készülő asszonyok minél nagyobb számban és merítsenek erűt, öntudatot a Moszkvában összegyűlő felszabadult nők szolidaritást felajánló szeretetéből, tudásából, tapasztalataiból. Azonban hogyan jussanak el a szegények, a nincstelenek a Szovjetunió határáig, ahol a szovjet nőszővetség már gondoskodik róluk? A felelet egyszerű: a szocialista államok szabad asszonyainak kell őket segíteniőkl A kérés elhangzott és a csehszlovák nők legszélesebb rétege, mint a segítséget kérő hangokat érzékenyen felfogó szeizmográf, azonnal reagált. Tudják jól, hogy a csehszlovák nők küldöttei abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a legnagyobb kényelemben, Ingyen vehetnek részt a hatalmas találkozón, és ami várható volt, példásan áldozatkész aszszoriyaink azonnal megindították az akciót. Gyárakban, irodákban és más munkahelyeken, vagy lelkes magánszorgalomból indult meg a gyűjtés. Brigádmunka, rendezvények és egyéb felajánlások formájában szerzik meg azokat a klsebbnagyobb összegeket, melyre a segítséget összegyűjtő szolidaritási alapnak (Státna Banka, Praha 1. csekkszóm: 407 —7142) oly sürgősen szüksége van, hogy az ázsiai, afrikai, latin-amerikai nincstelen asszonyok is elkerülhessenek Moszkvába, és onnan hazavlhessék majd az összetartozás hitét elnyomott társaiknak. Anyák, leendő anyák, okos csehszlovák asszonyok, tegyétek ezt lehetővé, akarjatok találkozni elnyomott társaitokkal. Mert ne felejtsük, hogy a sokat szenvedett ember a leghálásabb, leghűségesebb társ a küzdelemben. Es még sok a tennivalót A SIMKŰ MARGIT A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultftregyesülatáaek hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Cály Iván, Gyuroslk József, Lőrlncs Gyula, Mács József, Ossvald Árpád, dr. Szabó Rezső. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 8. Porladók C-38B, telefon 933-04 Terjeszti a Posta Hlrlapssolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Külföldre »ölő előfizetéseket elintéz: Poltovnl novinov? áfád, vfvoz tlskn, Jlndfllská ni. 14, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavéllalat, Bratislava, Stárova 4. Előfizetési dfj negyed évre 19,90 Kis tél évre 3B.— Kés, egén övre 78.— Mi. Kéziratokat nem őrsünk meg ős nem küldünk vissza. K-21*31273
