A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-24 / 12. szám

KERESZTREJTVÉNY Fábry Zoltán egyik mondását idézzük a vízszintes 1., valamint a függő­leges 19., 16., 1. és a vízszintes 82. számú sorokban. Bekülden­dő e sorok megfejtése március 31-ig. A helyes megfejtők közt minden héten öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. Idézetünk 1. része, a nyíl irányában foly­tatva (zárt betűk: e, g, s, á, t, p, é). 13. Félsziget a Sárga és a Japán tenger között. 14. Az egyik oldal. 15. Férfinév. 17. Szintén. 18. AGLB. 20. Pé­csi Torna Egylet. 22. Kovács németül fonétikusan. 23. öt­­ven-ötven római számmal. 25. Achát. 27 A tulajdon. 29. Fegy­verét használja. 30. Fogadási összeg. 32. Az anyag legkisebb részecskéje. 34. Jegyesem. 35. Tágas közlekedési hely. 36. Folyó Nyugat-Szibériában. 37 Hiányos íogar. 39. Int. 40. Bi­zalmas megszólítás. 41. Össze­csengő verssorvégződés. 43. Ismert szlovák színász. 45. Ka­pa közepe. 47. De szlovákul. 49. Területegység. 50. Veszély­ben forgó hajók nemzetközi segélykérő jele." 51. Túlmérete­zett. 53. Az Irtisz mellékfolyó­ja Szibériában. 55. Régi római pénz. 56. Mohamedán vallás. 58. Irásképtelenség (gör.J. 59. Csehszlovák repülőgépek is­mertető jele. 61. Híres orosz író (Revizor). 63. Európai nép. 64. Lég peremei. 05. Föld szlo­vákul 67. Ponyva lakás. 69. O Ä. N. 70. Hév betűi felcserél­ve. 71. Fordítva: gazdálkodásunk pillére. 73. A fenyőfa termé­se. 75. Rita betűi. 76. Térkép. 78. Görög betű. 79. Fontos ás­vány. 81. Tomm betűi felcse­rélve. 82. Idézetünk 5. része. 86. Ottó Gábor. 88. LBI. 89. Vissza: férfinév. 90. Iskola ré­sze. 91. Helyhatározó rag. 92. Sebhely. 94. Helység németül. 96. Betűpótlással vágószerszám. 98. ík! 100. Merit közepe. 102. Ő németül (nőnem.). 103. Régi súlymérték. FÜGGŐLEGES: I. Idézetünk 4. része, a nyíl irányában folytat­va (zárt betűk: u, u, h, 1, á, m, e, k). 2. Betűpótíással ál­latkert. 3. Korszak; közismert idegen szóval. 4...............főn (hangerősítő). 5. Együgyű. 6. Róbert Béla. 7. Égitest. 8. Hiá­nyos balta. 9. Y. B. 10. Ábrán­dom. 11. GAIN. 12. Személyes névmás. 16. Idézetünk 3. ré­sze. 19. Idézetünk 2. része. 21. Ékezettel női név. 24. Folya­dék. 26. Nyugat-afrikai ország az Aranypart és Dahomey kö­zött. 28. Fordítva: kronométer. 29. Azonos a függ. 24.-el. 31. Idegen férfinév. 33. Erdei em­berke. 35. Növény, főzete üdí­tő ital. 38. Helyhatározói ra­gok. 42. Papírra vet 43. Öriás­­mü németül (az utolsó betű kettőzve). 44. Balti szovjet köz­társaság. fővárosa. 46. Arcul­­ütés. 48. Francia névelő. 50. SZG. 52. Folyó Olaszországban (ék. hiba). 54. Fél millió. 57. Hajtógép. 60. Gymülcsös. 62. Zászló. 64. Alhambra peremek nélkül. 66. A test része. 68. Fedd. 70. Szócsata. 72. Maláji pénzegység. 74. Zsolna része. 75. Harmat szlovákul. 77. Ruhát készít. 80. Lágy fém. 81. Hul­lámtörő gát. 83. Vissza: betű­pótlással zöldszínű kristályos drágakő. 84. Bíróság előtt fo­lyó ügy. 85. Hotel betűi fel­cserélve. 87. GAIZ. 93. Folyó spanyolul. 95. Trombita hang. 96. Fordítva: azonos a függ. 93-al. 97. Tejtermék. 99. Fog­hús. 101. Az izmot köti a csonthoz. 102. Séta kezdete. 103. Lajos Tibor. 104. Varró­eszköz. Az előző rejtvény helyes megfejtése: A művésznek nem a valóság fényképét kell ad­nia, hanem amit lényegesnek s jellegzetesnek tart. A 10. sz. réjtvény megfejtői közül könyvjutalomban része­sültek; Bacsók Éva, Bratisla­va; Derján Jánosné, Szepsi; Górász István, Mihályfa; Orosz Péter, Nyitra; Plachy Imre, Perbenyik. ’SSSSSMSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSWSSSSSSS.-SSSSSSSSSJWS.'ssssssssm-sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssjvmssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssss. Ellenfelei azt is szemére vetik, hogy esküdt ellensége a civilizációknak s a „természeti embert“ tartja eszményének. Ezt a nézetet látszik igazolni a színház káros hatásáról Irt polemikus levele is, amelyet dAlambert-hez intézett. Kora az önzés, az álnokság korszaka volt, amelyben a művészetek, így a színház ideáljai is, hamis varázzsal tündököltek, idealizált eszményeket hirdettek, melye­ket követni egyet jelentett volna a tár­sadalomból való önkéntes száműzetés­sel. Ilyen körülmények között érthető Rousseau elve, melyet közismert szólássá avatott a természetet dicsőítő utókora: „vissza a természetbe“. Uelyesen látja Győri János Rousseau, ■■ az ábrándos forradalmár c. írásá­ban, hogy mindenekelőtt „különbséget kell tenni a kultúra és a civilizáció fo­galma között“, mert míg az előbbi „a lé­lek kiművelését" jelenti, az utóbbi a test szükségleteinek kielégítése a technika által“ s ilyen értelemben természetesen egészen más értelmet kap a rousseau-i civilizáció-ellenesség Is! Ez a rousseau-i tétel semmiben sem rokon a tolsztojiánizmus nihilizmusával, amely a Kreutzer szonátában a zenében is az emberiség megrontóját véli felfe­dezni. De korunk legtekintélyesebb polgári gondolkodója, Dzsavaharlal Nehru is azt tartja 1957-ben írott Elvi állásfoglalás c. cikében, hogy az emberiség el jutót ko­runkban abba a stádiumba, amikor a ci­vilizáció veszélyessé válik az emberi nem számára. Nyilván arra gondol, hogy a technikai haladás, az atomkor minden találmánya a fegyverkezési őrület szol­gálatába van állítva. Steinbeck írja a Volt egyszer egy há­ború előszavában, hogy ha az emberiség elég ostoba lesz ahhoz, hogy kirobbant­sa a harmadik világháborút, az nyilván az utolsó háború lesz, mert ezzel rá­szolgált a biológiai megsemmisülésre. A legutóbbi események azonban nem ezt igazolják. Ügy tűnik, hogy az értelem kezében nem válhatik önmegsemmisítő eszközzé a tudomány, a civilizáció! Utol­jára hagytuk azt a vádat, hogy Rousseau hűtlen apa volt, mivel elhagyta gyerme­keit, szám szerint ötöt, s lelencházba adta, vagy ahogy ő mondja „a köznevelésre bíz­ta“ azokat. Pedig az Emilben gazdagon szórja az atyai tanácsokat a neveléshez, maga pedig elmulasztja a legtermészete­sebb apai kötelességét! „Tévedhettem, de megátalkodott nem vagyok“ ismeri be vétkét Vallomásaiban s megpróbálja ugyan megmagyarázni tet­tét, érvelése azonban ezen a ponton nem hiteles. Talán egyik életrajzi regényének írója Feuchtwanger a Balgák bölcsességé­ben tapint leginkább az igazságra, ami­kor Terézt, Rousseau élettársát, majd feleségét s annak családját álnok, meg­átalkodott, hamis embereknek rajzolja, akik élősködnek belőle, de készek áru­ba bocsátani s elveszejteni. Gyergyai Al­bert, a neves Rousseau-fordító éppen a Vallomásokra alapozva elképzelését, tu­datlan és mindenképpen méltatlan élet­társnak festi Terézt. Ezt látszik igazolni Rousseau is, aki szerint helyesebb, ha egyszerű és névte­len munkásokat nevelt a köz gyermekei­ből, mintha becsvágyókká, kalandorokká válnak szeme láttára „mert én elfoglalt ember vagyok“ s nyilván arra gondol, hogy gyermekei nevelését Teréz és an­nak családja irányította volna. Ebben az esetben pedig nyilván oka lehetett az aggodalomra. E vita azonban semmit sem von le ab­ból az értékből, hogy Rousseau volt az, aki felismerte a nevelésben a gyermek­kor jelentőségét s „meghatározta a gyer­mek természetes szükségleteinek kielégí­tését s nevelés által“ Ágoston György: A pedagógia elmélete A rousseaui életmű másik nagy tanul­sága, hogy szenvedélyesen kell törekedni az előítéletek lerombolására, mivel az „ember jónak született, csak a társada­lom teszi rosszá“. Rousseau az igazság és a szépség tiszta szerelmese, aki csalódásai el­­enére sem adja fel a reményt, s az em­­erbe vetett hitet. Ezt igazolják Vallomá­­ai is, amelyeknek olvasása lebilincselő lménye az olvasónak és nagy tanulsága nevelőnek. RfiRZÖRMENYl IÄNOS 15

Next

/
Thumbnails
Contents