A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-24 / 12. szám
KERESZTREJTVÉNY Fábry Zoltán egyik mondását idézzük a vízszintes 1., valamint a függőleges 19., 16., 1. és a vízszintes 82. számú sorokban. Beküldendő e sorok megfejtése március 31-ig. A helyes megfejtők közt minden héten öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. Idézetünk 1. része, a nyíl irányában folytatva (zárt betűk: e, g, s, á, t, p, é). 13. Félsziget a Sárga és a Japán tenger között. 14. Az egyik oldal. 15. Férfinév. 17. Szintén. 18. AGLB. 20. Pécsi Torna Egylet. 22. Kovács németül fonétikusan. 23. ötven-ötven római számmal. 25. Achát. 27 A tulajdon. 29. Fegyverét használja. 30. Fogadási összeg. 32. Az anyag legkisebb részecskéje. 34. Jegyesem. 35. Tágas közlekedési hely. 36. Folyó Nyugat-Szibériában. 37 Hiányos íogar. 39. Int. 40. Bizalmas megszólítás. 41. Összecsengő verssorvégződés. 43. Ismert szlovák színász. 45. Kapa közepe. 47. De szlovákul. 49. Területegység. 50. Veszélyben forgó hajók nemzetközi segélykérő jele." 51. Túlméretezett. 53. Az Irtisz mellékfolyója Szibériában. 55. Régi római pénz. 56. Mohamedán vallás. 58. Irásképtelenség (gör.J. 59. Csehszlovák repülőgépek ismertető jele. 61. Híres orosz író (Revizor). 63. Európai nép. 64. Lég peremei. 05. Föld szlovákul 67. Ponyva lakás. 69. O Ä. N. 70. Hév betűi felcserélve. 71. Fordítva: gazdálkodásunk pillére. 73. A fenyőfa termése. 75. Rita betűi. 76. Térkép. 78. Görög betű. 79. Fontos ásvány. 81. Tomm betűi felcserélve. 82. Idézetünk 5. része. 86. Ottó Gábor. 88. LBI. 89. Vissza: férfinév. 90. Iskola része. 91. Helyhatározó rag. 92. Sebhely. 94. Helység németül. 96. Betűpótlással vágószerszám. 98. ík! 100. Merit közepe. 102. Ő németül (nőnem.). 103. Régi súlymérték. FÜGGŐLEGES: I. Idézetünk 4. része, a nyíl irányában folytatva (zárt betűk: u, u, h, 1, á, m, e, k). 2. Betűpótíással állatkert. 3. Korszak; közismert idegen szóval. 4...............főn (hangerősítő). 5. Együgyű. 6. Róbert Béla. 7. Égitest. 8. Hiányos balta. 9. Y. B. 10. Ábrándom. 11. GAIN. 12. Személyes névmás. 16. Idézetünk 3. része. 19. Idézetünk 2. része. 21. Ékezettel női név. 24. Folyadék. 26. Nyugat-afrikai ország az Aranypart és Dahomey között. 28. Fordítva: kronométer. 29. Azonos a függ. 24.-el. 31. Idegen férfinév. 33. Erdei emberke. 35. Növény, főzete üdítő ital. 38. Helyhatározói ragok. 42. Papírra vet 43. Öriásmü németül (az utolsó betű kettőzve). 44. Balti szovjet köztársaság. fővárosa. 46. Arculütés. 48. Francia névelő. 50. SZG. 52. Folyó Olaszországban (ék. hiba). 54. Fél millió. 57. Hajtógép. 60. Gymülcsös. 62. Zászló. 64. Alhambra peremek nélkül. 66. A test része. 68. Fedd. 70. Szócsata. 72. Maláji pénzegység. 74. Zsolna része. 75. Harmat szlovákul. 77. Ruhát készít. 80. Lágy fém. 81. Hullámtörő gát. 83. Vissza: betűpótlással zöldszínű kristályos drágakő. 84. Bíróság előtt folyó ügy. 85. Hotel betűi felcserélve. 87. GAIZ. 93. Folyó spanyolul. 95. Trombita hang. 96. Fordítva: azonos a függ. 93-al. 97. Tejtermék. 99. Foghús. 101. Az izmot köti a csonthoz. 102. Séta kezdete. 103. Lajos Tibor. 104. Varróeszköz. Az előző rejtvény helyes megfejtése: A művésznek nem a valóság fényképét kell adnia, hanem amit lényegesnek s jellegzetesnek tart. A 10. sz. réjtvény megfejtői közül könyvjutalomban részesültek; Bacsók Éva, Bratislava; Derján Jánosné, Szepsi; Górász István, Mihályfa; Orosz Péter, Nyitra; Plachy Imre, Perbenyik. ’SSSSSMSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSWSSSSSSS.-SSSSSSSSSJWS.'ssssssssm-sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssjvmssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssss. Ellenfelei azt is szemére vetik, hogy esküdt ellensége a civilizációknak s a „természeti embert“ tartja eszményének. Ezt a nézetet látszik igazolni a színház káros hatásáról Irt polemikus levele is, amelyet dAlambert-hez intézett. Kora az önzés, az álnokság korszaka volt, amelyben a művészetek, így a színház ideáljai is, hamis varázzsal tündököltek, idealizált eszményeket hirdettek, melyeket követni egyet jelentett volna a társadalomból való önkéntes száműzetéssel. Ilyen körülmények között érthető Rousseau elve, melyet közismert szólássá avatott a természetet dicsőítő utókora: „vissza a természetbe“. Uelyesen látja Győri János Rousseau, ■■ az ábrándos forradalmár c. írásában, hogy mindenekelőtt „különbséget kell tenni a kultúra és a civilizáció fogalma között“, mert míg az előbbi „a lélek kiművelését" jelenti, az utóbbi a test szükségleteinek kielégítése a technika által“ s ilyen értelemben természetesen egészen más értelmet kap a rousseau-i civilizáció-ellenesség Is! Ez a rousseau-i tétel semmiben sem rokon a tolsztojiánizmus nihilizmusával, amely a Kreutzer szonátában a zenében is az emberiség megrontóját véli felfedezni. De korunk legtekintélyesebb polgári gondolkodója, Dzsavaharlal Nehru is azt tartja 1957-ben írott Elvi állásfoglalás c. cikében, hogy az emberiség el jutót korunkban abba a stádiumba, amikor a civilizáció veszélyessé válik az emberi nem számára. Nyilván arra gondol, hogy a technikai haladás, az atomkor minden találmánya a fegyverkezési őrület szolgálatába van állítva. Steinbeck írja a Volt egyszer egy háború előszavában, hogy ha az emberiség elég ostoba lesz ahhoz, hogy kirobbantsa a harmadik világháborút, az nyilván az utolsó háború lesz, mert ezzel rászolgált a biológiai megsemmisülésre. A legutóbbi események azonban nem ezt igazolják. Ügy tűnik, hogy az értelem kezében nem válhatik önmegsemmisítő eszközzé a tudomány, a civilizáció! Utoljára hagytuk azt a vádat, hogy Rousseau hűtlen apa volt, mivel elhagyta gyermekeit, szám szerint ötöt, s lelencházba adta, vagy ahogy ő mondja „a köznevelésre bízta“ azokat. Pedig az Emilben gazdagon szórja az atyai tanácsokat a neveléshez, maga pedig elmulasztja a legtermészetesebb apai kötelességét! „Tévedhettem, de megátalkodott nem vagyok“ ismeri be vétkét Vallomásaiban s megpróbálja ugyan megmagyarázni tettét, érvelése azonban ezen a ponton nem hiteles. Talán egyik életrajzi regényének írója Feuchtwanger a Balgák bölcsességében tapint leginkább az igazságra, amikor Terézt, Rousseau élettársát, majd feleségét s annak családját álnok, megátalkodott, hamis embereknek rajzolja, akik élősködnek belőle, de készek áruba bocsátani s elveszejteni. Gyergyai Albert, a neves Rousseau-fordító éppen a Vallomásokra alapozva elképzelését, tudatlan és mindenképpen méltatlan élettársnak festi Terézt. Ezt látszik igazolni Rousseau is, aki szerint helyesebb, ha egyszerű és névtelen munkásokat nevelt a köz gyermekeiből, mintha becsvágyókká, kalandorokká válnak szeme láttára „mert én elfoglalt ember vagyok“ s nyilván arra gondol, hogy gyermekei nevelését Teréz és annak családja irányította volna. Ebben az esetben pedig nyilván oka lehetett az aggodalomra. E vita azonban semmit sem von le abból az értékből, hogy Rousseau volt az, aki felismerte a nevelésben a gyermekkor jelentőségét s „meghatározta a gyermek természetes szükségleteinek kielégítését s nevelés által“ Ágoston György: A pedagógia elmélete A rousseaui életmű másik nagy tanulsága, hogy szenvedélyesen kell törekedni az előítéletek lerombolására, mivel az „ember jónak született, csak a társadalom teszi rosszá“. Rousseau az igazság és a szépség tiszta szerelmese, aki csalódásai elenére sem adja fel a reményt, s az emerbe vetett hitet. Ezt igazolják Vallomáai is, amelyeknek olvasása lebilincselő lménye az olvasónak és nagy tanulsága nevelőnek. RfiRZÖRMENYl IÄNOS 15