A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-06 / 1. szám
Tervek melyek valóra válhatnak Kikutaka professzor javaslata: Úszó város a tengeren Érdekes tervezet foglalkoztatja napjainkban a japán közvéleményt. Klnyónori Kikutaka professzor, a kormány megbízásából nagyszabású tervet terjesztett elő, és ebben a szigetország százmillió felé növekvő lakosságának számottevő részét, mérnök-kollektívája által tervezett mesterséges szigetre kívánja elhelyezni. A Csendes-óceán északnyugati részén, a négy nagyobb és csaknem ezer kisebb szigeten elterülő Japán viszonylagosan a világ legsűrűbben lakott országa. Ha néhány „város-állam“ (Monaco, Makao, Gibraltár) torzító arányú népsűrűségétől eltekintünk, úgy az élen Belgium (336) és Hollandia (296} található. De ha figyelembe vesszük, hogy Japán népsűrűsége (250) tízszer akkora területű országé, mint az említett két Beneluxállam, és nem hagyjuk ki a számításból azt sem, hogy területének jelentős része művelésre alkalmatlan, vulkánikus talaj s évente átlag- másfélezer földrengést észlelnek a szigetországban! — akkor megérthető, hogy a lakosság sűrűsége szempontjából Japán a legtöbb gonddal küzdő ország. Emeletes házak a víz tükre alatt Kikutaka professzor munkaközösségének tervei alapján a tengerre épített, mesterséges sziget élete a több száz méter átmérőjű, köralakú acéllemezen és alatt zajlana le. A város „fedőlapja“ mintegy 30 méterrel emelkedne ki a víz szintjéből. Rajta nyernének elhelyezést a középületek, a kórházak, a színházak, a mozik, az áruházak, a sportlétesítmények, és a mesterséges parkok. A több emeletes lakóházak, a legmodernebb klimatikus berendezésekkel a víz alá kerülnek. Nemcsak a víz alatti építkezés tömege, hanem külön, nagyméretű pontongolyók is több oldalról biztosítják a mesterséges sziget stabilitását. A város energiaszükségletét elsősorban atomerőművekkel kívánják fedezni. Az energiaszolgáltató berendezéseket, a szigeten kívül a tengerbe sülyesztve helyeznék el, így a város, az esetleges meghibásodás veszélyétől messzemenően biztosítva lenne. Nem lesz elhanyagolható jelentőségű a tenger mozgását hasznosítani kívánó energiaforrások helybeli értékesítése sem. A tervezők szerint, a legviharosabb tengermozgás sem okozna fennakadást a város életében, hiszen a földrengéshez sajnálatosan hozzászokott japánok egy-egy kisebb rezdülést figyelemre sem méltatnak. A gyakorlati megvalósítás előtt természetesen még sok részletkérdést kell megoldani. A közeljövőben már sor kerül az Tengeren ászé város, Kikutatta japán professzor törve alapján Szenes Hébert rajza első nagyszabású modellkísérletre is. Kicsinyített formában készítik el a mesterséges szigetet, és különféle hatásoknak kitéve, már most megkísérlik felismerni és megoldani a várható problémákat. ^ Békés megoldést Kikutaka terve, mint bevezetőnkben is említettük, hatalmas visszhangot keltett és a kialakuló vita szemléletesen igazolja, hogy korunk technikája miként segít megoldani olyan problémákat, melyeket néhány évtizeddel ezelőtt kizárólag hódító háborúkkal kívántak rendezni. VERES PÁL A szovjet iskolák igen nagy figyelmet szentelnek a kibernetikának. E tudományágnak az a célja, hogy az embert agyat elektronikus automaták használatával egyre inkább tehermentesítse az egyoldalú és lexikális munkától. A 2. moszkvai népiskola egy IX. osztályú tanulója kibernetika Órán egy elektronikus agy tárolóberendezését állítja össze. Ezt a furcsa szerkezetet. egy kaliforniai cég készítette a majdan Holdba indítandó űrhajók számára. A készülék pókszerü lábaival automatikusan tud lépegetni, míg a hozzákapcsolt fényképezőgép felvételeket készít a Holdról és azokat állítólag továbbítja a Fűidre. Persze, egyelőre a készüléket könnyebb volt Torontóba eljuttatni, mint a Holdba.
