A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-17 / 7. szám

Még nincs vége a télnek.., Ezért olvasóink aligha haragszanak meg, ha ezúttal két szép télt modellt mutatunk be. Az első: csinos, egyenes vonalú ka­bát elefántcsont színű bükiéből, a prém­gallér és a sapka barna. A második.1 há­romnegyedes sanzsan köpeny ocelot után­zaté prémbéléssel, gallérral és sapkával. Első az egészség I A Hét orvosi tanácsadója A VITAMINOK télen és tavasszal létfontos­­ségú anyagok mindennapi táplálékunkban. A szervezetben fisszel s a tél elején leltá­rolt készletek fogyöfélben vannak. Azt Is tudnunk kell, hogy vannak vitaminok, ame­lyeket az ember szervezete csak idelg-órálg képes tartalékolni, Ilyen elsősorban a C-vl­­tamln. Az állati és növényi eredetű termé­kek több mint 30 Ismert vitamin lajtát tar­talmaznak. Ezek közül egyesek könnyen tönkremennek, ha vigyázatlanul bánnak ve­lük [hosszú áztatás, lúlfözés, többszöri me­legítés, stb.) Bizonyos élelmicikkek szezfin­­hlánya vagy más Ideiglenes nehézségek Ide­jén Is kaphat a szervezet elegendő vita­mint, hiszen mllllgramokrfil van szfi; fődo­log az, hogy a napi mg-adag mindegyikből meglegyen. Ennek titka: az étrend változatossá­ga, amit a leghétköznapibb termékek ész­szerű, ügyes konyhatechnikai felhasználásé­val érhetünk el. A Jő vitamin-ellátás ellen­állóvá és munkabíróvá teszi szervezetünket, míg a vitaminhiány legyengít, fogékonyabbá tesz a betegségekkel szemben Is. Gondol­junk azokra a lehetőségekre Is, amelyeket a modern módon, fagysztva konzervált zöld­ség és gyümölcs nyújt, s Ismerkedjünk meg a most már nagy választékban kapható mus­tokkal, szörpökkel és egyéb vltamlndús áru­cikkekkel. Az így szerzett vitaminok eleve jobban hatnak, mint a gyógyszeripari vita­min-készítmények vagy más patikaszerek. Apró (ebeknek Is lehetnek súlyos követ­kezményei. Ne hanyagold el a horzsoláso­kat, karcolásokat, szúrásokat és vágásokat set A kis seb ffilsértette a bőrt, s rajta keresztül fertőzés hatolhat a szervezetbe. Ezért ily esetben Is: szakszerű, vöröskeresz­tes elsősegély s tisztántartás a gyógyulásig! | Válaszolnak, tanácsolunk | Mitől piros as ember orra — kérdi P. I. olvasónk. Gyakran külső vagy belső hatá­sok reakciója az orr elvörösödése, legtöbb­ször egy rosacea elnevezésű megbetegedés­ről van szó. Forró étel, Ital, kévé, tea, szél, fagy, höváltozés, sőt lelki íellndultség Is ki­válthatja a tüneteit. Igazi okát méig kutat­ják. Szakorvosi tapasztalatok alapján masz­­százs ajánlható, ezt eleinte ápolónő végzi, később a beteg maga. Életmódjára és további teendőire nézve a bőrgyógyásztól pontos üt-Gyermeksarok Hermynla zur Mühlen meséje egy hnlálrafáradt majom. „Ha megérint ve­le bennünket, borzasztó, égő fájdalmat ér­zünk és kénytelenek vagyunk engedelmes­kedni.“ „Az 6 számára azonban cseppet sem fáj­dalmas a várazspálca érintése“, mondotta a majomnő, aki sokkal okosabb volt, mint férje. „Nem. £n már sokat gondolkoztam raj­ta, hogy hogyan lehetséges ez.“ A majomnő egy ideig gondolkozott, azután pedig így szólt: „Vajon nem azért van-e, mert ő a va­rázspálca nyelét tartja a kezében?“ Az okos majomnő nézete lassanként el­terjedt a megkínzott majmok között és egy­szer, mikor már nem bírták tovább a nyo­mort éa a szenvedést, kiragadták az ostort uruk kezéből, erősen megfogták a nyelét, zsinórját pedig, jól megtáncoltatták kínzójuk hátán. Ezzel vége lett a fejedelemségnek. A majmok Ismét maguknak gyújthatták a diót és kellemes szabad életet élhettek, senki sem bírta őket többé szolgaságra kénysze­ríteni. A majmok és az ostor Volt egyszer egy majom, amely mintán sokáig élt az emberek közt, ismét vlssza­­tét régi hazájába, az őserdőbe. Ötjéről sok mindent vltfa haza, főként pedig egy hosz­­szúnyeia ostort, amit az emberektől kapott. Ez ostor segítségével az erdő minden maj­mára rákényszerltatte akaratát: difit kellett szedniök, és meg kellett tölteniök vele élés­tárát, szalmát hordtak fekhelyére, vízről kellett gondoskodnlok, meg kellett ót vé­deni az Idegen majmok ellen, akik a szom­szédos erdőből akartak behatolni, még a bolháit Is másokkal fogatta meg, mialatt 6 tétlenül ült egy ágon. Ha valaki nem tel­jesítette parancsait, korbácsával könyörtele­nül vfiglgcsapott rajta. Ez annyira fájt, hogy a többiek nem mertek ellenszegülni. Egyre gonoszabb fis követelőzőbb lett. A szegény majmoknak vfigől már arra sem maradt Idejük, hogy maguknak szedjenek, difit fis esténként halálsápadtan, üres gyo­morral dőltek a mohára. Az őserdőben nagy volt a siránkozás emiatt és sok fiatal majom vándorolt más vidékre. „Csak ne lenne ez a rettenetes varázs­pálcája“, panaszkodott feleségének egy este mutatást kap. Addig Is kerülje az ismert káros befolyásokat, táplálkozzék helyesen és emésztését, amire panaszkodik, hozza rendbe, ennek Is lehetnek kozmetikai vo­natkozásai. Arcára ne használjon sok szap­pant, mossa Inkább kamilla-főzettel, meleg tejjel vagy növényi olajjal. Hajhullás ellent szert keres P. L. tanító. A bajnak sokféle oka lehet, különböző meg­betegedések, fertőzések, sebesülések, a szer­vezet nagyobb megterhelése, anyagcsere za­varok Is kiválthatják. Nem fodrász, hanem szakorvos hivatott megállapítani, milyenfaj­ta hajhullásról van szó, aszerint kell azután kezelni, nemcsak a fejbőrt, hanem az egész szervezetet. Nők általában eredményesen gyógyulnak. Férfiaknál ez nagyobb problé­ma, de az Idejekorán szakkezelésbe vett embernél megvan a remény, hogy a kopa­szodást folyamatot megállítsuk, vagy legalább­is lassúbbá tegyük. Kalapviseletnek vagy hajadonfővel való járásnak a hajhulláshoz nincs köze. Sok a kopaszodó ember, legtöbb­jének nem beteges alapon hullott ki a ha­ja. Társadalmi jelenség. Helytelen, ha bárki Is fogyatékosságnak tartja, akár önmagánál, akár másnál. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents