A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-02-10 / 6. szám
A mezőgazdasági műszaki középiskola épülete ve, aztán megint megvakarta a lejét. — pe hát az asszony? A kétéves tagozatot szemelte ki, amely érettségivel végződik, « mezőgazdasági főiskolára ás jogosít, de hogyan hozakodjon •tő vele? Feleség« hallani sem akar már a tanulásáról. Addlg-eddlg kerülgette e forró kását, míg egyszer kipakolt neki, s az aszszony újból engedélyezett egy évet. Persze hallgatott róla, mint a sir, hogy egy évből kettő lesz októberben, mihelyt először hazajön Nagytnegyerről... Megtetszett neki a tanulás, az lnternátusl étet, a tanári kar, s a nyáron el is határolta, hogy többedmagával tér vissza az iskolába. Fáradságot neun ismerve járt-kelt * faluban, agitált, míg elérte, hogy szeptember elsején negyedmagával jött Nagymegyerre. Sfal la 1 Ernővel, Gyén Violával és Láezlé Évával, tizenöt éves lányával. Lánya a négyéves tagozatra, 6 a kétévesre iratkozott be. Eva a földszinten rendezkedett be, ő a második emeleten. Lányának a biológia lett a legkedveltebb tantárgya, neki a növénytermesztés. S amiben mind a ketten segítségre szorulnak, az a kémia. Hiába, negyven éves fejben, de a tizenöt évesben is nehezen rendeződnek el a vegyi képletek ... Gyakran összejönnek az osztályban, az ebédlőben, az lnternátusl folyosón és megbeszélik a tanulásban felmerülő problémákat. 0 a számtanban ságit, lánya az Irodalomban kalauzolja. A A cím bizonyáré Ismerés lösz, hátién Móra Ferencnek már ágyaséivá* közismert Négy apának egy leánya c. regénye. Valóban Innen adódott a cím. a történet viszont a nagymegyeri Mezőgazdasági Műszaki Középiskolából OH Ismerkedtünk meg ugyanis László Sándor nagyven éves hallgatóval, akinek három táaye van: egy Itt tanul vele, a másik kettő meg otthon, Oflóton (érsekójvári járás) kósztl Nagymegyerre. A három lány neve sorrendben : Éva, Erzsi, Edit. KI volt az elsó Magyarén? Természetesen az apa. aki sokáig egyénileg gazdálkodott, csak 1960-ban lépett be a szövetkezetbe. A felszabadulás után már szakszerűen művelte négy és fél hektár földjét. Olvasott, szaklapokban böngészett, és olyan terméshozamokat ért el, hogy csak dicsérni lehetett érte. Nőm kellett hit magyarázni neki, mit jelent a képzettség, a szakértelem. Mikor az első .lehetőség kínálkozott, rögtön jelentkezett lakóiéba. A szövetkezet vezetői egy napon megkérdezték tóle: —' Te, Sándor, nem akarnál tanaiul? — De igen — csillant fel a szeme, aztán hirtelen megvakarta a fajét. — Csakhogy mit szól hozzá az asszony? Ezt még meg kell beszélnem vele. Felesége ellenezte e dolgot. — Öreg vegy már, minek gyötörnéd magad? Eszel érvelt. Ö meg azzal védte az igazát, hogy a jé pap Is holtig tanul. A pap említésére-e vagy mire, az asszony végöl Is beleegyezett, jelentkezhetett Nagymegyareo. Persze ,ez sem volt egyszerű. Egyéves, kétéves és négyéves tagozat, mesteriskola, ilyen meg olyan felépítményű tauoncosztály — melyiket végezze el? A mesteriskola mellett döntött, az lett számára a legmegfelelőbb. Két évig tart, kétszer Bt hónapot vesz igénybe és mindig a téli hónapokban, amikor a szövetkezetben legkevesebb a tennivaló. Nem volt kflarayt a helyzete. Deresedé fejjel beülni a padba és Ismereteket szerezni, bizony próbára teszi a szorgalmat és az akaratot. Am derekasan helytállt, okosan eligazodott a növények éa az állatok világában, megszerezte a mesterlevelet. Hazament böszkén, dolgozgatott a szövetkezetben, aztán egy napon Pálikás János, HNB titkár Ismét (megkérdezte: —- Te Sándor, nem akarnál tovább tanulni? — Ha már benne vagyok — felelte nevetAz apa és a lánya. A tizenöt éves Az egyéves tagozaton növénytermesztési óra folyik. László Éva és a negyven éves László Sándor tanulás közben Könözsi István tanár feleltet A tanulók egy csoportja Miért hozta ide Évát? Táncos elvtárs, az igazgaté Is megkérdezte már tőle, ás ö iem gondolkodott a feleleten. — Kedve ven a földhöz — mondta. — Mfg otthon járt iskolába, mindig ott láttam * földeken, egyszer a vetésnél, másszor a nyári munkában segédkezett. Ott létem Erzsit Is, azért hozom At Is ide. — Csak ezért? — Ezért. Meg azért Is, hogy szocialista mezőgazdaságban a szakemberé a jövő! Évente negyvenezer fiatalra van szükség falvainkon, ezt a kongresszusi beszámolébél tudom. Aztán milyen jó lenne, he mind szakképzett lenne . .. lEdlt még óvodás, de gondoskodom róla, hogy ié Is az apja és a névére! nyomdokaiba lépjen. Az iskolának kétszázharminckét tanulója van. A korhatár tizenöt és negyvenöt év között mozog. A hallgatóság zöme, elnök, egronémus, csoportvezető, szövetkezeti dolgozó a bratislavai, a dunaszerdahelyl, az érsekújvári, a komáromi, a Iával, a rimaszombati és a nyttral járásokból. Nagyszerűen berendezett tantermek és lnternátusl szobák állnak e tanulók rendelkezésére. Sajnos, a laboratóriumuk csak Ideiglenes. Pénz lenne építésére, a Járási építkezési vállalat több megértést tan ásíthatnál Gyflre Lajos tanárral járjuk a termeket. Az egyes osztályokban nagy az Izgalom, bizonyitványosztás elérti leleltetés van. Lenne miiről írni, beszámolni. Csapa meglett embert látunk, akikben a felssabadulás utáni évek felébresztették a tanulási kedvet, s jönnek Nagymegyerre, hogy egy-két, vagy négy év után gazdag szakiamé rőt tel térjenek vlseza faluinkba. Idén Is nyolcvannyolcan végeznek — technikusok! Lenne mtról inul, ám ml mégis László Sándornál és a lányainál maradunk. Egy apának bárom lánya — Irtuk a címben, és nem titkoljuk, azért, mert tudással felvértezve és az apa jóvoltából mind a három szocialista mezőgazdaságunkban keresi majd a boldogulását. MACS JÓZSEF Prandl Sándor felvételei
