A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-22 / 29. szám
A kijevi ,M. F. Brukva konstruálta ezt a két törpe tranzisztoros rédlékészü léket. Az egyik olyan kicsi, hogy karóraként viselhető. A nemrég még injtsényaek tartott túban talált tárgyak ikercs, a Ungut nyelvű buddhista szutra: Haraho Krokodilkönnyek - és az emberi sírás . Az ember az egyetlen élőlény, amely valóban sími tud — ez ma már tudományos megállapítás. Mi hát akkor a helyzet azokkal az állatokkal, amelyeknek szeméből ugyancsak megjelenik a könny? Léteznek-e a híres krokodil könnyek, amelyekről annyi hasonlat szól, amelyek bevonultak az irodalomba Is? Igen, léteznek. A mamdnlaformájú könnymirigyeknek Igen fontos szerepük van. A felső szemhéj mögött helyezkednek el, állandóan és automatikusan sós váladékot termelnek, amely a szemgolyó egész felületén eloszolva megóvja a szaruhártyá<t a száradástól, megtisztítja a kisebb Idegen testec&kéktől. A könnyfolyadék nemcsak sót tartalmaz, hanem cukrot, különböző fehérjéket, antibiotikumokat, amelyek a fertőzéstől is óvnak. Ez az állandó könnytermelés folyik alvás közben, akkor Is, ha nem sírunk. Természetesen szinte észrevétlen, hiszen az embert tekintve 24 óra alatt átlagosan nem több mint egy gramm. Ha viszont a szemet valamilyen behatás ári, ez a mennyiség lényegesen megnövekszik. Vannak tehát krokodilkönnyek is, persze sokkal szerényebb jelentőséggel, mint a nekik tulajdonított mendemondák. De más a könny és más a sírás. Amikor a régi arab bölcsesség megállapítja hogy a könny megtisztítja a szemet és a lelket, ez már az utóbbira vonatkozik. A kísérletek beigazolták, hogy az emberi könny nem minden esetben ugyanolyan összetételű. Az ismert biológus, dr. Montagu vizsgálatai szerint — hogy egyszerű példát vegyünk — a hagymatisztítás közben keletkezett könny teljesen eltér attól a könnytől, amelyet bizonyos érzelmi megnyilatkozások, tehát a bánat, vagy éppen a féktelen nevelés fakasztanak. A könny Összetételéből még bizonyos betegségekre is következtetni lehet, nincs tehát messze az Idő, amikor talán általános gyakorlat lesz az orvostudományiban a könnydiagnózis is. Külön foglalkoztak a csecsemő gyakori könnyeivel. Ennek is megvan a maga magyarázata. Az újszülött, a maga tehetetlenségében, fájdalmát, éhségét esek kiabálással tudja hírül adni. A könnyttilen kiabálás azonban kiszárítja a garatot s ez utat nyitna a különböző betegségeknek. Ezért sir a kicsi és a kiabálás mellett bőven patakzanak a könnyeik — a szervezet természetes önvédelmi eszközeként. Ha már a sírásnál tartunk, említsük meg azokat a vitákat, amelyek éppen a körül folynak. Egyes tudósok megállapítása szerint a nők nagyobb ellenálló ereje, átlag életkoruk hosszabb volta többek között a gyakori sirásnak is köszönhető. Ha ugyanis igaza van Arisztotelész klasszikus megfogalmazásának, bogy a természet mindent okkal csinál, a sírásnak is megvan a maga fontos funkciója. A heves sírás általában görcsoldó, megnyugtatja az embert, csltltja a felzaklatott idegeket. Az érzékenyebb emberek számára valöiiúggal biztonsági szelepként hat ez. A kisfiúkat azonban úgy oktatják, hogy egy férfi nem sír, s mivel a nők általában amúgy is jobban reagálnak minden érzelmi hatásra, a könnyet az Irodalomban is az asszonyok fegyverénei könyvelik el. Márpedig egyes ij-.'zlcholégurok szerint a különösen nagy önfegyelemmel rendelkező férfiak, akik egyáltalán nem vagy Igen ritkán sírnak, sokkal nagyobb mértékben szenvednek az úgynevezett civilizációs betegségekben (gyomorfekély, asztma, bizonyos szívbetegségek stb.j. Természetesen a fizikai és lelki ingereknek az a fokéi, amely valakit sírásra fakaszt — egyénenként Igen változó. Általiban a fizikai fájdalmon sk igen élesnek kell lennie ahhoz, hogy eg:y átlagos felnőtt embert megrlkasson. Sokaknál viszont a legcsekélyebb őröm vagy ha.rag, felindulás vagy bosszúság is elég, hojiy meginduljon a könnypatak. A sirás sokszor meglehetős haszonnal jár, tehát a szervezetre nézve előnyös. Elítélését csak az elmúlt századok, a klasszikus gÖTÖg drámák hősei bőven ontották még könnyeiket. A ma ember« pedig vitatkozik és tudományosan vizsgálódik a sirás és a könnyek létjogosultságán. . R. E. A tangutok állama — amely a IX—XIII. században állt fenn a Góbi-sivatagnak Kínával és Tibettel határos vidékén — teljesen elpusztult a nomádok betörése következtében. A sivatag homokja betemette a valamikor hatalmas országot, és egy ideig létezését is vitatták, mint ahogy még ma is vitatkoznak a legendás Atlantiszról ... 1909-ben Pjotr Kozlov Ismert Azsia-kuta:tó olyan felfedezést tett, amely lázba hozta a világ orientalistáit. A Harahoto környékén tevékenykedő orosz expedíció ásatásainak eredményei vitathatatlanul megerősítették a nagy tangut város, Idzlnaj létezését. Az ásatásaknál egész könyvtárat, több száz teljesen épen maradt könyvet és kéziratot, egész sereg kultikus képet, Buddha-szobrokat, különféle használati tárgyakat találtak. A tudósok örömébe azonban némi öröm Is vegyült, mert nem sikerült megfejteni az Írásjeleket. Kozlov után Stein Aurél, az akkor Angliában élő magyar régész Is felkereste a harahotői romokat, .innék eredményeképpen a British Museumba Is kerültek tangut könyvek és kéziratok. Több ország tudósai tanulmányozták az érthetetlen Írásjeleket. Nemrég jelent meg, a Szovjetunióban Sí. A. Nyevszklj professzor műve, a Tangut filológia. A könyv negyed része a szerző tanulmányait, háromnegyed része ä kéziratok fotókópiáit tartalmazza. N. Nyevszklj tangut szótárét akarat összeíllítani, s ezért tökéletesen megtanulta ez ük inai és az őttbetl nyelvet, összehasonlította a kínai és a tibeti nyelven írt íönyveket a tangut nyelven Írottakkal, nelyekben hasonló tartalmú szövegeket Eedezett fel, s ilyen módon megfejtett nínt« gy hatezer írásjelet. Sok könyvet sicerül megfejtenie azok közül, a melyeiét hözlov talált, mégpedig a tangut áh am törvénykönyvét, egy katonai tárgyú anulmányt és vallási szövegeket, úgynevezett buddhista szutrákat. A Tíngut filológia kiadása lehetővé teái a tudósoknak, hogy pontosabban retonstruáljá'k egy kihalt nép történetét, í szovjet orientalisták tovább tanulmáíyazzák a tangut leleteket. (Szovjeitszkij Szojuz)
