A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-07-22 / 29. szám

inCn i^Uo* 28-án Fidel Castro IVUÚ vej?etésévfll kubai fórra - dalin árok egy cmpoartjo felkelési kísérletet hajtott végre Batista reekoiós diktatú­rájának megdöntésére. A kí­sérlet nem siker ölt, • ekkor a Castro veaette hazafiak visszavonulta}'. a Sierra Maest­­rá erdeibe, ahonnan partizán­­harcot folytattak a fcrrada­­lom 1959. január 1-d végleges v győzelméig. — július 28-a a Kubai Köztársaság államilnne pe. 1961. május 1. ,,A népnevelés katcnál” kék lámpákkal vonulr.»k fa! A denevérek guanója kiinnyü anyag, kännysn lapátolható és szállítható A bányászok nap mint nap ngyanazon a lép­csőn keresztül szállnak la a bányába, mely az agyas galériákhoz Is veszt A 'Sierra da Cubela több mint kétezBr barlangjának balsa- Jében, a camagueji termő síkságot szegélyező dombos vidéken az egész világon egyedttléllé, mérhetetlen kincs fekszik. Ma kez­di el Kuba o kincsét kiaknázni. E hatalmas kincs évezredeken kérésztől halmozódott fel olyan helyeken, amelyek máig slncsanek teljesen felkulatva. Értéke úgyszólván felmérhetetlen. A legtökéletesebb kiaknázó gépek sem tudják kimeríteni, mert e kincs nap mint nap, szü­net nélkül szaporodik, mlval termelői nem tartanak ettől, hogy kiirtják őket, s így a sötétség és csönd feneketlen mélyén éppúgy szaporodnak ma, mint tegnap. Több fajtához tartoz­nak, melyek közöl a legapróbb a legproduktlvabb. Kik e kincsek a kötél, amelyeket az új Kuba most kezd kiaknázni? A képek már választ adtak a kérdésre. Szinte láthatatlan lények, amelyek a langyos es'ék sötétjében hang­talanul suhannak el fejünk fölött. A tudósok chiropterának nevezik őket. Apró emlősök, melyek hértyés szárnyukkal vil­lámgyorsan repülnek, s röptűk alatt rendkívül hasznos mun­kát végeznek az embar száméra — Irtják a kártékony és kel­lemetlen rovarokat. Barátaink — a denevérek. Általában ez a vélemény, hogy a legjobb trágya a tengeri madarak ürüléke, amely Dél-Amerika parti szikláin halmozé­­dott fel, a guanó. De a denevérek guanója, amelyet a bar­langok mélye év az időjárás és a napsugarak érta'mas ha­tásától, még sokkal jobb minőségű. S ml több, a guanó ter­melése biztosított, mivel a megfigyelések szarint a denevér naponta testsúlya harmadrészének megfelelő élelmet fogyaszt el. Kuba most kezdte meg a trágya kiaknázását az El Clrculo nevű első barlangban. A munkálatokat a földreformot intéző intézményre bízták. Az Intézmény mérnökei új berendezése­ket helyeztek üzembe, amely lehetővé teszi, hogy egészen egy kilométer mélyre lehatoljanak s melyek segítségével na­ponta 150 tonna guanót tedmelhetnek ki. E „bányák” vájárai, melyekben sose kerülhet sor robbanás­ra, az ország legszegényebb földművesei közül regrutélédnak. A kereseti lehetőség áldást asztő hatással van ez egész vidék­re. Megélhetésre talál Itt Kuba fővárosának számos munka­nélkülije Is, főképp abban az üzemben, ahol a guanót őrlik és csomagolják. Egyelőre e kitűnő trágyát főképp Knbéban használják fel, de a külkereskedelem állami ügynökségei egyre több vevőt szereznek az ország hatórain kívül is. A guanó termelése egyre emelkedik. A munka közben mes­terségesen megvilágított földalatti folyosókon nem látni a sok ezernyi denevért, mivel a víz évezredes hatása mosta mész­­kősziklarepedésekben rejtőzködne'x.

Next

/
Thumbnails
Contents