A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-22 / 29. szám
Barsi imre : Lj'j uuiiii L\m%m a titka Almaíavtrágtól fehérlett azon a ragyogó tavaszi napon a fekete tükrü Elba selyem zöld partja, araikor a Hradec-Královó-1 Petrof üzem ütött-kopott épületébe beléptem. Benn a deszkák, lakkok Izgatóan kellemes szaga köszöntött régi Ismerősként, mint annak Idején Lubyban és Turnovban, a hegedűkészltőknil. Óvatosan lépkedtem a szokatlan, ritkán: látott gépek között, megbámultam a különös alakúra faragott deszkalapokat, a febér-fekete billentyűket. A várt folytatás — a riport, azonban elmaradt. Legalább Is úgy véltem abban a pillanatban, amikor egy magas, szőke, fiatalember kijelentette: — A műhelyt tatarozni fogják, s Így bizony senkinek sincs Ideje újságírókkal bajlódnia, különben Is kiszemelt riportalanyom, Prach elvtárs a fejlesztési csoport vezetője külföldön van — Rómában. A vatikáni konzervatórium ugyanis egy Petrof zongorát rendelt az Intézet számára. Ez már magában nagy siker és hogyha netán a Vatikán zenészei a szocialista Csehszlovákiában készült hangszeren Játszónak J. S. Bach, J. Haydn, G. F. Hándel müveit... Üres kézzel, azaz üres jegyzetfüzettel mégsem hagytam el a Petrol üzemet. Igaz, a modern Petrof zongora helyett egy régi Streicher története kárpótolt. Az üzem régi zongorakészltől lassan kiöregedtek — meséli a szőke Milán Klima. ÜJ kádereket kellett nevelni. Az Itteni építészeti ipariskolán ezerkllencszázhatvan őszén esti Iskola nyüt meg a Petrof üzent zongorakészltől részére. A szakoktatás gyakorlati része azonban kullogott — hiányzott egy zongora. Az üzem nem segíthetett, mivel a megrendeléseknek sem Igen tudott elegét tenni. Ekkor Josef Prach, a fejlesztési csoport vezetője a prágai Nemzeti Múzeum zenei osztályához fordult: segítse ki a hradecleket egy kimustrált, hasznavehetetlen zongorával, ők majd megjavítják a hangszert. Es dr. Buchner, a múzeum zenei osztályának vezetője készsé- u»zi Ferenc mellszobra a Piagesen bocsátott Prach kollektívájának rendelkezésére egy meg roggyant, ődon zongorát. A híres bécsi J. B. Streicher volt az alkotója az ődon zeneszerszámnak, amelynek zengőlapja felett apró réztáblácskán ez a titokzatos Jelzés állott:- „opus 2850". így került az ődon zongora a Hradec Králové-t Petrof üzembe. A történelmi roncs rendbehozatala nem volt könnyű dolog és a fejlődési csoport kollektívája bizony . méhszorgalommal dolgozott hosszú hónapokon ét, míg a rejtelmes „opus 2858” újra Játék, sőt hangversenyképessé váltl Igaz, hogy munka közben a történelmi hangszer restaurátorai megismerkedtek a régi zongorák szerkezetével és felépítésével. Ezerkilencszázhatvanegy tavaszán tehát á régi hangszer újjászületett. Ifz palota falán A Plat fi palotában, «hol egykoron Liszt Forme hangversenyzett, a cseh képzőművészek leltek otthonra. Az udvart J. Mentllk „Leány korzóval* elmü plasztikája dinit). (A szerző (2) és a CXK (1) felvételei) Liszt Ferenc játszott rajta .. Ekkor azonban váratlan fordulat következett be. Dr. Buchner, a nrágat Nemzeti Múzeum zenei osztályának vezetője sürgős kérdést Intézett J. Prachhoz: ml történt az „opus 2856“-talf Kiderült ugyanis, hogy a bécsi Streicher eme mesterzongoráján Liszt Ferenc hangversenyezett az 1840-es években, a prágai Platfz palota koncerttermében. És az „opus 2858” Ismét vlszszavándorolt Prágába. Minderről azonban mér dr. Buchner prágai dolgozószobájában szerzek tudomást. A múlt év őszén Liszt születése százötvenedül évfordulójának megün-Ezen a zongorán játszotta a prágai Platfx koncerttermében Liszt Ferenc a „Huszita dalt” neplésére készült hazánk fővarosa. — Ez alkalommal „Liszt Ferenc Csehországban" cím alatt kiállítást rendeztünk, és a megnyitás napjára Llszt-hangversonyt terveztünk. Erre az alkalomra akár a föld alöl Is elő kelett teremtenünk a zongorát, amelyiken Liszt Ferenc több más müve között előadta a „Huszita dalt”, ezt a prágai közönségnek szánt forradalmi szerzeményét is, emlékezik a kiváló zenetudóst Hosszú kutatás után dr. Buchner felderítette, hogy Liszt Ferenc a Platfz palota koncerttermében csakis a bécsi Stelcher „opusz 2858” Jegyű zongorán hangversenyezhetett. A zongora a Platfz koncerttermének megszün'e után a prágai konzervatórium tulajdonába ment át, majd kiselejtezése után a Nemzeti Múzeum raktáréba vándorolt, ahol pőháló és por lepte be. Innen került el átmeneti Időre a Hradec-Králové-1 Petrof üzembe. Akkor még senki sem tudta, hogy Liszt Ferenc zongorájáról van szél tavaly ősszel az „opus 2858” aztán visszakerült Prágába, ahol október huszonegyedikén, Liszt Ferenc születése százötvenodlk évfordulójának előestéjén az ndon zongorán ismét felviharzott a „Huszita dal", hogy az utódok előtt bizonyítsa népeink közös múlt iának haladó hagyományait.
