A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-22 / 29. szám
A Ctehaxlovákiai Magyar Dolgozik KultfiregyesBletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. A vir^DéKrmoszRvai rakeiaja Amikor a hétfői napon a moszkvai Kreml kongresszusi palotájában megnyílt a leszerelési és béke-világkongresszus, amelyen száztíz nemzet kétezer küldötte vett részt, az amerikai világuralom őrült és gonosz mániákusai már szilárdan el voltak tökélve, hogy az Élet moszkvai kongresszusának a nukleárishalál tűzfáklyájával szolgáltatják majd az lllumlnáciét: nem törődve sem nemzetközi jogszabályokkal, sem pedig a világ népei akaratának tiszteletben tartátásável. így aztán hétfőn délután a távoli Honoluluban a nukleáris bomba tűzgömbje öt percre nappali fénnyel árasztotta el a trópusi éjszakát. A távol-keleti rádióállomások összeköttetése jé pár órára megszakadt, az amerikai hírügynökségek azonban — és jelentésük nyomán sok más tőkés ország sajtója — mint ártatlan elkápráztató és elbűvölő fény- és szinparádéről számolt be, jóllehet a kísérlet későbben megmutatkozó káros hatásaival már a robbantás pillanatában valamennyien tisztában voltak. Nem kell hozzá nagy tudomány, bárki könnyen megállapíthatja: az ionoszférában felrobbantott amerikai hidrogénbomba amellett, hogy az USA kormányának és személyesen Kennedy elnöknek engesztelhetetlen haladás- és békeellenes magatartáséról tanúskodik, egyrészt az amerikai imperializmus hadi erejének a fitogtatása volt, másrészt pedig a kísérleti robbantással Washington katonai előnyökre akart szart tenni a Szovjetunióval szemben. Az amerikai kísérlet ezúttal sikerült. Am az USA Johnston szigeti halálrakétája — magukat az amerikaiakat és néhány megvásárolt bértollnokukat kivéve — nem kápráztatta el a földgolyóbis népeit. Az a felháborodás meg tiltakozás pedig, amelyet az ionoszférában végrehajtott amerikai robbantás világszerte kiváltott, a háborús gyújtegatók súlyos erkölcsi vereségét jelenti. A nukleáris fegyverek ellen azonban mégsem elég az erkölcsi erő. — Aki élni akar, annak harcolni kell a háború ellen — mondotta N. Sz. Hruscsov a moszkvai békekongresszuson elhangzott beszédében, s ezt a beszédet nyugodtan nevezhetjük a világbéke moszkvai rakétájának. A szovjet államférfi felszólalása, amely harcra buzdította a világ népeit a háború sötét erői ellen s egyben megmutatta a szilárd béke megteremtéséhez vezető utat, fényével és színességével, az Elet fény- és szlnpompájával elhomályosította az amerikai nukleáris halál veszélyes tűzijátékát. Ez viszont csak természetes, mivel Hruscsov beszéde éppen olyan pillanatokban hangzott el, amikor ahhoz az időszakhoz közeledünk, hogy e felnukleáris fegyverekről van szó — maguktól kezdenek lőni és romlásba döntik a világot. Ezért fogadták a moszkvai békekonferencián résztvevő delegátusok, valamint a világ békeszerető népei nagy lelkesedéssel Hruscsov szavait, és nem kétséges, hogy a moszkvai békekonferencia határkövet jelent majd a békeharc történetében. Az sem kétséges, hogy a világ dolgozói magukévé téve N. Sz. Hruscsov megállapítását, hogy „a népek kivívhatják és szükségképpen kivívják a leszerelést, megvédik a békét“, céltudatosabban, szervezetekben és erélyesebben fognak harcolni a fegyverek nélküli világ megteremtéséért, amelyben az emberek békés építőraunkéjukkal öiömteljessé és szebbé teszik majd az életet. Mert a háború torzalmainak felszámolása egyúttal a világ országai gazdasági életének fellendítését Is jelentené, ami végeredményben alapvető feltétele minden ország kulturális virágzásénak és népe jólétének. Képzeljük csak el, hogyha ezt a százhúsz milliárd dollárt, amelyet jelenleg évente a világon fegyverkezésre: tankok, csatahajúk, bombázók és nukleáris fegyverek gyártáséra költenek, mind kórházak, iskolák, lakóházak építésére, valamint a kultúra fejlesztésére fordítanák, néhány évtized alatt megteremthető ők a földön az C'Vidiusi aranykor mesébeillő napjait! Felszólalásában N. Sz. Hruscsov konkrét adatokat hozott fel, és rámutatott arra tényre, hegy a katonai költségvetések húsz százaléka elég lenne „96 olyan óriási kohómű felépítéséhez, mint az indiai bhilai acélóriás, vagy 17 olyan hatalmas duzzasztógát elkészítéséhez, mint az Egyiptomban épülő aisszuáni gát“. Természetesen néhány évtized alatt megkétszereződhetne földünk gazdasága, ismeretlenné válna a munkanélküliség, éhhalál és a járványbetegségek, amalyek az elmaradott országokban a mai napig is tömegeket pusztítanak el. A haladó tudomány segítségével pedig virágzó kertekké válnának sivatagok . .. Mindez nem utópia, nem délibáb kergetés, hanem reális célkitűzés, amely egy hathatós világméretű, nemzetközi háborúellenes szövetség létrejöttével lépésről lépésre megvalósítható! A szocialista országok népeinek békepolitikája közismert, s nem titok az sem, hogy Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és Európa semleges országai a leszerelést óhajtják. Csupán maroknyi halálgyáros, militarista tábornok és revansiszta politikus az, aki megátalkodottságában hajlandó pusztulásba kergetni a világ népeit. Ezeket kell megfékezni, gyilkosságra lendülő kezüket lefogni, addig — amíg nem késő. —si— halmozott fegyverek — s ebben az esetben N. Sz. Hruscsov a moszkvai békekongresszuson éppen történelmi jelentőségű beszédjét mondja Mai számunk tartalmából: Legyőzzük a rákot........................4 Érett kalászok ...................................7 Földünk — az ismeretlen planéta 8 Egy zongora titka.......................17 Kuba feltárja kincseit . . . . -19 Bástyák és lőrések.......................24 Rossz fát tettem a tűzre. Bamenjeik, ne menjek? Apuci mentene, anyuci meghúzná a fülemet. Es most apuci nincs otthon. Munkáiban van, csak ’délután jön 'haza. Nincs más választás, váltani kell, a gyermeksors apró kis szisszenéselt, könnycseppjeit... Tettemért felelnem kall! Csaik legalább vastagabb lene ülepeinen a nadrág . .. Főszerkesztő Major Ágoston. Szerkezztőbizottzág: Egri Viktor, Gály Ivén, Gyorcslk József, Lőrlncz Gyula, Mécs JAzsef, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Bezző. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenskího 9. Postatlők C 398, telefon 533-04 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkázbesftő. Külföldre szőlő előfizetőseket elintéz: Poítovnl novlnovf fiiad, vfvoz tizkn, Jlndfiltkfi ni. Iá, Praba. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stfirova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39.— Kés, egész évre 78.— Kés. Kéziratokat nem Orzünk meg és nem küldünk vissza. K-21*21315
