A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-01 / 26. szám
A szerkesztőség vitazáró cikke következikl fóKin'M^vün A szülői tekintély Gyakran találkozunk elégedetlen és saját gyermekében csalatkozó szülőkkel, akik elégedetlenségüket legtöbbször ezekkel a szavakkal hozzák nyilvánosságra: „sajnos, nem ezt vártam a gyermekeimtől”. Az ilyen és hasonló megnyilvánulások sóik < esetben a nevelés hiányosságára vezethetők vissza. A szülői tekintély, ami alapjában véve pillére a nevelésnek, sejt szülőnél és sok esetben, bizony csorbát szenved. Már a 17. században 61ő nagy cseh pedagógus, lan Amos Komensky azt mondta, hogy az iskola fegyelem és tekintély nélkül olyan, mint a malom víz nélkül. Ez teljes mértékben vonatjkozlk a családi nevelésre Is. A szülői nevelésben becsúszó hibákat nem a külső behatásokban, hanem elsősorban a szülői tekintély Időbeni megszervezésében kell keresnünk. Akkor, amikor a gyerek teljesjogú családtagként kezd bekapcsolódni a családi életbe. A gyerekek ebben az időben élénlujk és tevékenyek. Ha itt a' szülői tnányftős nem kielégítő, a gyerekek kicsúsznak a családi nevelés befolyása alől, ami pedig bizonytalan alapokra helyezi a szülői tekintély megvalósítását, vagyis a szülő és a gyermekek közötti helytelen nevelési viszony kialakításához vezet. Az alábbiakban a szülői tekintély megszerzésének helytelen formáira szeretnénk rámutatni. AZ ELNYOMÁS TEKINTÉLYE, melyet a szülők veréssel biztosítanak — sajnos ezek a módszerek még egyes pedagógusoknál is előfordullak — helytelen és teljesen ellentétben van a szociaista nevelés követelményeivel és módszereivel. Ez úgy fest, mintha a gyereknek semmi mésit nem adhatnánk, vagy nem mutathatnánk, csak azt, hogy erősebbek vagyunk nála. Ugyanis a testi fenyítéssel szerzett szülői tekintély sok esetben megbosznlja magét. Így a gyerekben mi magunk alakítjuk ki a védekezés fegyverét, a hazugságot, and abban nyilvánul meg, hogy gyermekeink az őszinte bevallás helyett a hazugság egész sorozatának a leple alatt igyekeznek elkerülni a testi fenyítést. Ha becsületes és őszinte embereket akarunk nevelni saját magunk és társadalmunk részére, akkor ezt a középkori nevelési módszert ne alkalmazzuk. A GÖGÖSSÉG TEKINTÉLYE főleg azoknál a családoknál figyelhető meg, ahol a szülők saját egyéniségüket túlságosan előtérbe helyezik. Például a munkateljesítménnyel, tudással, keresettel valő állandó dlcsekedés nemcsak azért káros, hogy embertársai megvetően, sokszor gúnyosan vagy tréfásan pellengérezík ki az iletőt, hanem a hiba inkább abban kereshető, hogy a családban élő gyermekből is gőgös és öntelt embert nevelünk. Az ilyen családi nevelésben részesült személy, nagyon nehezen tud beilleszkedni a kollektiv műnkébe, mert a túlzott egyéni felfogása gátolja majd a kollektív eszmék megvalósításában. Az önteltség és a gőgösség tekintélye a kapitalista társadalom tipikus jellemvonása, amit a szocializmus kivet magából, mert a kolektiv eszmékben nem érvényesülhetnek a gőgös, önző embertípusok. A BÖLCSELKEDÉS TEKINTÉLYE, abban nyilvánul meg, hogy a szülők a szófogadás és az engedelmesség kialakításét a gyerekeknél rábeszéléssel és szemrehányással akarják megvalósítani, vagyis Itt a parancsolás és a megtiltás elve érvényesül. „Ezt ne tedd, oda ne menj stb.“ Ez mérgezd hatással van a gyermek lelkivilágára, mert a gyerekeknek tevékenységre van szükségük. Meg kell nekik mutatni, mit csináljanak és hogyan csinálják. Nem helyes, ha a gyereket állandóan figyelmeztetjük és meggátoljuk egyéni tevékenységének kibontakozásában. A lebeszélés és az állandó figyelmeztetés elve helyett, használjuk a példamutatás elvét, ami a gyerekben kialakítja a példás kezdeményezést, ezzel elkerüljük a gyerek magábazárkózottságát. A TÜLZOTT SZERETET ES AZ ENGEDÉKENYSÉG TEKINTÉLYE, rendszerint így kezdődik. „Te nem szereted anyukét“ kényeszteti az anya a gyereket. „Ha ezt nem csinálod meg, apuka sírni fog.“ Ilyen és hasonló megalázkodó beszélgetések a nevelés terén rendszerint káros hatást váltanak ki, vagyis a gyereket nyeregbe ültetik és a szülők csak akkor veszik magukat észre, amikor gyermekük önkényuralmának a befolyása alatt vannak. Tehetetlenségükben vergődő szülőktől sokszor halljuk: „nem birok a gyerekemmel“ — vagyis a nevelés helytelen előzményei derékba törték a szülői elképzelés reményteli távlatait. A LEFIZETÉS TEKINTÉLYE, szintén káros nyomokat bagy maga után a nevelésben. Egyes szülők, mielőtt" gyermekeiket valamilyen feladatokkal bíznák meg, előbb alkudozásba bocsátkoznak velük. Az elvégzett munka után a gyereket cukorkával vagy pénzzel jutalmazzák. Ez a jelenség nagymértékben gátolja a gyerekben a kötelességérzet kialakulását, ami egy életen át korlátozhatja a kötelességérzet szilárdságát. A TEHETETLENSÉG TEKINTÉLYE, akkor keletkezik a családban, amikor a szülők nem törődnek gyermekeik nevelésével. Gyakori eset az Is, hogy az apa és az anya között nincs meg az összhang a nevelés terén. Kétirányú nevelés bontakozik ki, amit a gyerekek saját érdekeiknek megfelelően ügyesen használnak ki. Diplomatákká válnak, — helytelen magatartásuk és viselkedésük következtében — igyekeznek az apa, vagy az anya árnyékéban meghúzódni. A kétirányú szülői nevelés komoly károkat okoz a nevelés harmonikus fejlődésében. Megingatja a családi élet komolyságát és aláássa a szülői tekintélyt. A SZÜLŐI TEKINTÉLY szilárd alapokra való helyezése végeredményben a példás családi életből fakadó közős érdek jegyében tanúsított nevelési Intézkedés.. Ez magéba foglalja a gyerek életének és munkájának a helyes Irányítását, ahol a szigorú következetesség és az észszerű szeretet elvének kell érvényesülnie. Tudnunk kell, hogy a gyerek a családi nevelés hatása alatt szerzi meg azokat a sajátosságokat, melyek döntően batnak rá egy egész életen keresztül. JESO BERTALAN Nagykapos 8 í gJZJ?
