A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-12-30 / 52. szám
A korai középkorban és még sokéig az újkorban is, királyok és feudális urak, előkelő dámák és világszép hetérák egyes drágakövek kristályait ékszerdisznek használták. Ezeknek a szemkápráztató, csillogó, villogó köveknek — melyeket Bőd Péter „Magyar Athenas"-ában nem ok nélkül nevezett el a szivárvány tükreinek, az asztrológusok és alkimisták varázserőt is tulajdonítottak, és hol porrá zúzva szerelmi bájitalként, hol pedig bűvös amulettként használták. Így II. Rudolf császárnak minden hónapra, sőt minden napra megvolt a varázs-kristálya. A nyakéktől a tranzisztorig Egyszer azonban elérkezett az idő, amikor a kristályok kiléptek az ékszerek arany, meg ezüst foglalatából és elfoglalták helyüket az iparban. Mégpedig a svájci óralparbanl Es mivel a korund színes változatai, a rubin és a zafír keménységben alig maradnak el a gyémánttól, így bizonyos alkatrészek nemcsak az órákban, hanem másfajta finom műszerek, többek közt az iránytű alátételei és az elektronikus számológépek csapágyai is rubinból készülnek. Amikor pedig beállt a kristályhlány, Verneuill egy szép napon előállította a szintetikus rubin monokristályát. Mindezt Jlfl Varcl, a turnovl nagyhírű Krlstálykutató Intézet munkatársa meséli, amikor a boszorkánykonyhához hasonló intézet egyik csendes sarkában beszélgetünk a Jizera-partl városban épülő új monokrlstály-gyár jelentőségéről és panaszkodva hánytorgatom fel neki, hogy könynyebben átjut a teve a tű fokán, mint a riporter az intézet kapuján! A komoly, szelldtekintetű, negyvenéves Varcl futó mosollyal az arcén csak enynyit mond: ön már átjutott a tű fokén isi“ Majd folytatja az intézet Ismertetését, amelyhez hasonló csupán a Szovjetunióban és az USA-ban van. Bár közel húsz éve dolgozik az intézetben, a múltról alig beszél. Ml lesz holnap, mit hoz a Jövő, az a visszatérő refrén nála is, meg az Intézet többi dolgozójánál Is. És azt hiszem,' hogy ez a helyes, mert a monokristályok a jövőt jelentik. — Igen a Jövőt — hangsúlyozza jifl Varcl — mert azt kell figyelembe venni, hogy a félvezető monokrlstályok nemcsak a gyengeáramú technikában Jelentenek forradalmat, hanem az atomenergia békés célokra való felhasználásával együtt a teljes ipari automatizálást és miniatürizálást Jelentik! Azonkívül az egyes monokrlstályok optikai tulajdonságuk miatt nem hiányozhatnak a modern repülőtechnikából sémi Hát bizony egy laikusnak nem könnyű a beszéd fonalát követni és szégyen ide, Barsi Imre: (inát szégyen oda, többször naivnak látszó kérdést teszek fel az atomkorszak eme turnovi alkimistájának és ő mindenre türelmesen válaszol. Ám gyerünk sorjábal Nézzük meg a monokristályok különböző tulajdonságait. A monokrlstályok nagyon fontos szerepet játszanak a ma híradás technikájában! Egyes kristályok, Így a Seingnette sókristályok is hatalmas elektromos feszültséget tudnak kifejteni és a kristályok piezoelektromossága az igen kis elektromos feszültségek felerősítésénél érvényesült az elektrotechnikában. Az ilyen felerősltőberendezés az elektroneső egyik fajtája, a trióda is, amely lényegében a tranzisztoroknak az alapja. Az első fontos készülék, amely a rezgőrendszeren épült fel, a szonár volt. A szonár automatikusan jelezte a vlzalattl jéghegyek és a tengeralattjárók közeledését. A szonár után a radar következett. Itt azonban a trióda rendszer mellett, sőt előtt, elsősorban egyes monokristályok optikai tulajdonságai játsszák a főszerepet. Napfényeiéinek és halálsugarak Ezért találhatjuk meg a monokristályokat az interkontinentális rakéták, szputnylkok és űrhajók navigációs készülékeiben, valamint a napfény elemeiben is. A monokrlstályok egy csoportja ugyanis a napfényenergiát elektromosenergiára tudja átváltoztatni és így a napfény-elemek segítségével újból és újból ellátja a rakétákat a szükséges elektromos árammal. Aztán egy szép napon a kísérletező tudósok rájöttek, hogy bizonyos monokrlstályok csupán egy irányba tömörítik a fényrezgést és erősítik az Infravörös sugarak Intenzitását. Igaz, sok víz folyt le a Dunán, Jlzerán meg a Volgán, egyaránt, amíg a kísérletezők eljutottak a lasertg, a serkentett sugárzás kibocsátással működő fényerősltőlg, amelynek szive ismét a szintetikus monokrlstálv, számos esetben éppen a szintetikus rublnkristály. A laser kristályszive hihetetlen erejű fényenerglát tud egy „főnytűbe" összpontosítani, amely nemcsak a holdra, hanem a legtávolabbi bolygóra is eljuthat. És ez a hűsugérfénytű átégeti majd a legszilárdabb anyagot is. Fantasztikus kísérletek ezek, Verne Gyula regényeibe illők! Vagy talán már nem is kísérletek? Bizony régen nem azok! A laseres rakétaelhárítőrendszer már a mai formájában is túlhaladja a verne! fantáziát! Hiszen a szovjet rakétaelhárltó ütegeket speciális optikai lokátorok informálják, majd az ellenséges rakéták megsemmisítésére irányuló lövedéket is ezek lövik ki — természetesen automatikusan és irányítják célba. És ezzel elérkeztünk a halálsugarakhoz, amelyeket különleges laserek bocsátanak majd ki. A laserek a kibocsátott „főnytüver átégetik az ellenséges rakéták burkolatát, 8 ily módon ezt vagy felrobbantják, vagy pedig megrongálják Irányító szerkezetét. Az ellenséges rakéta mind a két esetben még mielőtt célba érkezett volna — megsemmisül. Természetesen, a Ínsereket elsősorban békés célokra, az orvostudomány, az űrhajózás, az ipari automatlzácló és a geológia terén használjuk fel, és csak szükség esetén hadi célokra, akkor is csak hazánk vagy szövetségeseink vődelmérel Árulkodik az okos monokristály Nem tudom, hogy hány órát tartott beszélgetésünk, de annyi bizonyos, hogy amikor megtekintettük az egyes munkahelyeket, ahol különböző hűtőszekrényekhez hasonló edényekben termelték az intézet tudományos dolgozói a mesterséges monokristályokat, mér semmin sem csodálkoztam. Hiszen amit hallottam és az intézet könyvtárában olvastam a külföldi lapokban, lelkileg már előkészített, mondhatnám azt is, az aranycslnálásra! Csakhogy, amit itt lá\tam, az több volt, mi .t az aranycsinálás, itt valóban a komn |[í | ői|őí I ja is 17 1. Ml a une az ország volt távíróiénak? 2. Hogy hívják az ottani komntnnlata párt fütttkárát? Kati talvéte! az áj távíróiról Ezúttal bizony nehéz dolga lesz az olvasónak, mivel mostani rejtvény-városunknak nincsen múltja. Nem is leheti Habár helyét a Corumba folyó partján már 1889-ben kijelölték, felépítését csak 1948-ban foglalták törvénybe és az építkezést csak 1958-ban kezdték meg. Am az is igaz, hogy az új főváros azóta hihetetlenül gyors ütemben épül. Dübörögnek a romboló és építőgépek ezrei, pusztul az őserdő, dőlnek az indiánok düledezö viskói, hogy helyet adjanak a csadálatos vonalú üveg- és beton palotáknak. Felépült már az új elnöki palota Is, amelyet a legjelentősebb épületekkel egyetemben Oscar Nlemeyer, az ország leghíresebb építésze tervezett. Mégpedig úgy tervezte, ahogy merész íantázlájú művészek a jövő emberének minden kényelemmel ellátott középületet és lakásait elképzelik. Hogy azonban olvasóinknak megkönnyítsük a megfejtést, annyit elárulunk, hogy ez a modern világváros Dél-Amerlka egyik államának a fővárosa. Az országot 1500-ban fedezték fel a portugálok és Így aztán hosszú évszázadokon át portugál gyarmat marad, sőt 18
