A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-12-23 / 51. szám
A mókus és a farkas Gyermek — fehérnemű 1. Fehér batisztból készült pizsama, díszítése szegőzés és beállított csipke. 2. Rózsaszín batiszt hosszú hálóing, vállrészén sűrűn szegőzve, díszítése csipke és paszpól. 3. a Barchentből készült hálóing. b} Gallértalan csíkos pizsama, ejtett vállmegoldással, c) Aprómintás „babapizsama“ a minta egyik színével paszpolozva, d) Könnyű kis batiszt ingecske, a bőséget oldalgumizás adja meg. e) Flanell hálózsák, eleje végig gombolt. A mókus leugrott tu ágról, s egyenesen egy alvé farkasra esett. Felszökött a farkas, fel akarta falni. — Engedj el, te farkas — kérlelte a ntékus. — Jól van, elengedlek — felelte a farkas —, de előbb azt mondd meg nekem, miért vagytok ti, mákosok vidám teremtések. Nekem mindig rossz kedvem van, ha meg titeket figyel valaki, azt látja, begy ott fenn mindig ugráltok és Játsxadoztok. Felelte a mékus: — Elfibb engedj fel a fára, onnan megmondom majd neked, mert idelent félek tóled! V A farkas elengedte, a mókus felszaladt a tóra, s onnan adott fele latét. — Azért van rossz kedved, mert gonozz állat vagy. A gonoszság szorongatja a szivedet. Mi pedig azért vagyunk vidámak, mart jók vagyunk, s nem bántunk meg sóba senkit. LEV TOLSZTOJ „Megrázó történet“ Jutka, Évi Ös Marika a három hetedikes már éppen végzett a léc kével. ’Üldögéltek, beszélgettek, amikor Feri bejött a szobába. — Mi újság, Feri? Mesélj valami érdekeseti — fordult hozzá mo solyogva Marika. — Mit is mesélhetnék? Várjatok csak . .. Elmondanák nektek egy rövid, de megrázó történetet,.. — Jaj, mi történt? — szeppent meg Jutka, ám a következő pillanatban Feri huncüt mosolyát látva, már el is nevette magát. — Megint ugratni akarsz minket?. . . No, halljuk csak! — Ha hiszitek, ha nem, Gyusziáknál megrázott egy serpenyő. No, nem nagyon, csak egy kicsit. Nem, nem kapcsolták be a konnektorba. De érdekes kísérlet volt. .. Tudjátok mit, gyertek a konyhába, megismételhetjük. Évi, hozd a ruhakefét, az ollót, meg a rajzlapot. Igaz, kérek még kőt száraz poharat és egy zománcozatlan serpenyőt. A galuskaszaggasztódeszka nem vizes? Akkor hát el is kezdhetjük. * Feri egy akkora kerek lapot vágott ki a rajzlapból, hogy az szépen elfért a serpenyő alján. De kétoldalt egy-egy fület hagyott rajta. A serpenyőt a két pohárra állította. A kivágott papírt a jó száraz deszkára helyezte és a ruhakelével jónéhányszor megdörzsöl te. Ezután a papírlapot — a két fülénél fogva — ráhelyezte a serpenyőre, majd az ujja hegyével megérintette a serpenyő szélét. Azután ismét leemelte a papirt. — No, Marika, közeledj csak a mutatóujjad hegyével a serpenyő széléhez. Ne félj háti — Jaj, tényleg megrázott egy klcsitl — kapta el Marika a kezét. — Egy plct szikrát Is láttam, de még egy kis csattanást Is hallottami A magyarázat? Házilag készített elektrofor. A két pohár a szigetelő szerepét töltötte be. A kefével valö dörzsöléstől a papfr elektromos töltést kapott. Amikor Fér'i hozzányúlt a serpenyőhöz, tulajdonképpen „a földbe“ vezette a papíréval azonos töltésű áramot. De a serpenyőben megmaradt a papíréval ellentétes töltés, amely azután — Marika uj- Jának érintésétől kisült. TI is kipróbálhatjátok, gyerekek. Csak arra ügyeljetek, hogy a „kellékek“ szárazak legyenek, mert különben nem fog sikerülni. Foto: Spáiíil Téli hangulat Varjú károg, megfőtt a tél, nehéz, Ólmos lábakon, a megfésült fák fejére zúzmara-koszorút fon, s dérrel szórja be az avart, fütyörész a téli szél, a víg dallam ütemére sok hópehely táncra kél. Ropja, járja vidám táncát a mtiltó hópehely, jobbra balra szálldos, röpköd, s amíg a szél énekel rásimul a föld vállára cstllagdíszes ékszerül, s mint a gyermek anyaölben, édesen elszenderül. Hóköntös fedi a határt, nem látni merre az út, ködfátyolba burkolózva riadt nyuszi erre fut, Alkonyodik. A vidékre ráborul a néma csend, csilingelve sikló szánnak muzsikáfa belecseng...
