A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-12-09 / 49. szám

KER ÉSZTREJTVÉNI Egy burját-mongol népdal első versszakát rejtettük el a víz­szintes 1, 55, 100, valamint a függőleges 12, 33 és 41. számú sorokban. Beküldési határidő december 15. A helyes megfej­tők közt öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. Az idézet 1. része (a nyíl irányában foly­tatva). 16. A gőz. 17. Sört fo­gyaszt. 18. Mázol. 19. Litera­tus. 20. S. A. T. 21. Szénhid­rát tartalmú szerves anyag. 23. Község a nyitrai járásban. 25. Juhok lakhelye. 26. Vissza: betegség. 28. N. L. 30. Betű kiejtve. 31. Kaviár. 33. Moto­rosok szállója. 35. Daljáték. 37. Nép, Peru őslakői. 38. Tan­tal vegyejele. 39. István Sán­dor. 40. Vissza: megbánt. 42. Endre Ákos. 43. Akác betűi. 44. Épület része. 45. Oxidáció 46. A vadászat istennője a helléneknél. 48. Hiányos bá­rány. 49. Kugli. 51. Tubus ré­sze. 53. Tartomány Törökor­szágban. 55. Az idézet 5. ré­sze. 58. Tor. x60 Mustár fele. 61. Hegy Belgrádban; itt van a hősök emlékműve. 62. Ponty. 64. István Nándor. 65. Nyugat-európai nép. 66. Száj. 67. Kadar része. 69. Sár be­tűi. 70. Adta régiesen. 71. Gö­rög mondái alak, aki apjával elsőként repült. 73. Falat rak. 75. Pánt, vasalás. 77. Falra való. 78. Rendőr csibésznyel­ven. 80. Ä. B. 82. Kötősző. 83. Labdajáték. 85. Azonos betűk. 87. Állapot betűi. 90. Völgy csehül. 92. Hítregei alak, a sémiták ősapja. 94. Névelővel: folyékony kőzet. 96. Hús pu­­hításához használt fűszeres lé. 97. Rokon része. 98. Spanyol névelő. 100. Az idézet 3. ré­sze. 103. Kettős betű. 104. Bur­kolat szlovákul. 106. Római négy. 108. Nemes gáz. 109 Idegen férfinév. 111. Motor része. 112. Vízsz. 65. 114. An­na becézve. 116. Tál betűi. 118. Leveszöldség (ékezethi­ba). 120. Névelővel: textil­nyersanyag. Hetvenegy tavasza Francia szerző drámájának ősbemutatója Bratislavában A párizsi kommiin nem csupán a francia dolgozó nép, ha­nem az egész világ proletariátusa történelmének egyik leg­dicsőségesebb fejezete. Ezernyolcszázhetvenegy tavaszán fel­kelt a párizsi nép színe java és elsöpörve a megalkuvó, gyön­ge kormányt, kezébe vette a hatalmat; a történelem folya­mán ez volt a munkásosztály első kísérlete a proletárdiktatú­ra megvalósítására. A kommiinárok felkelése, három hónapig tartó hősies har­ca a francia reakció és a porosz militarizmus ellen nem egy írót ihletett költői alkotásra A hősies küzdelem és a tragikus elbukás, harmincezer kommünár halálra ösztönözte Arthur Ada­­movot, a haladó francia irodalom kimagasló egyéniségét is, hogy emléket állítson a közel egy évszázaddal ezelőtt a sza­badság eszményéért harcba induló francia proletariátusnak és a Szlovák Nemzeti Színházé az érdem, hogy Adamov nagyvonalú történelmi freskóját a világon minden más szín­padot megelőzve színre vitte. Ősbemutatóról volt tehát szó, amelynek jelentőségét emeli az a körülmény, hogy Adamov ma egyik vezető alakja a modern nyugati drámaírásnak. Mint mondottam, nem szokványos értelemben vett drámá­ról hanem nagyvonalú történelmi freskóról van sző. Más for­mában talán el sem képzelhető a grandiózus téma színre­­vltele, hiszen nem egy két hős életének és konfliktusainak ábrázolásáról vari szó: Adamov játékának hőse a nép, a tö­meg; Pierre Fournier, Robert Oudet vagy Tonton kitalált ne­vek, költött sorsukkal az író elkerülte, hogy a kommün ismert munkásalakjainak szájába közkeletű szavakat adjon; képzelete szabadon szárnyalhatott és különösen a játék befejező képei­ben sikerült' egyéni színt bevinnie tragikus halálukba. A tör­ténelmi képsorozat ezekben a költőileg is jól megfogott jele­netekben drámává sűrűsödik: az egyén tragédiája mögött fel­sejlik a nagy tettre felbuzdult nép tragédiája Adamov allegóriákkal is él színpadán, a francia Bankot, a Kommünt. a Köpenyegforgatót, a Képviselőházat megsze­mélyesíti, ismert történelmi személyiségeket, mint Bismarckot vagy Thiers francia miniszterelnököl bábszerűen és jelképe­sen szerepeltet és teljesen hiteles, történelmileg feljegyzett szavakat mondat velük. Ez a hitelesség öntudatlan valami ri­portízt kever a játékba és jórészben ennek tulajdonítható, hogy a darab első két felvonása nem hat szerves drámaként, és a kü­lönben is számtalan epizódra, apró képre tagalódó játék nagy­vonalú falfestményre kezd emlékeztetni. Itt megint a színház — elsősorban Otto Haas zseniálisnak mondható rendezői mun­kájának érdeme, hogy Adamov eszmei mondanivalófa lebilin­cseli a néző figyelmét és olyan színházi élményben van ré­szük, amely kivételes és ritka színpadjainkon Haas számtalan rendezői ötlettel siet az író segítségére, hogy elképzeléseit drámai élettel telítse, színpadi valóságot teremt­sen a deszkákon és ez különösen ott sikerült, ahol a publicista és a költő harcában győz a költő és idézetek, jelszavak helyett eleven emberi sorsok tragikus fordulását éreztetheti. A szószék igazi színpaddá forrósodik és a várt hatás nem is marad el: a mondásokba belefáradó néző jelvillanyozódik, el-elkapja a nagy tragédia sodra, amely mindig ott jelentkezik, ahol életről és halálról, az eszménynek még bukásában is győ­zelméről van szó: bukásról, amely a fövő útját egyengeti. Haas szuverén ura a színpadnak, különösen ott, ahol tömegeket kell mozgatnia, de mesteri a munkája ott is, ahol egy-egy alak vagy színpadi figura szűkszavú szövegét kell vérbővé. színpa­­dilag hitelessé tenni. A Hviezdoslav Színháznak úgyszólván valamennyi színésze ott van a színpadon és az ö művészetüknek, lelkes játékuk­nak köszönhető, hogy olyan alakok is meggyőzően hatnak, akiknek szerepét az író idő és tér hiányában csak vázlatosan vetette papírra A sok szereplő közül kiválik július Pántik ellenszenves Thierr-e Elő Romancik melegen megformált Ro­bert Oudet-je. Ctibor Filcík kétkulacsos, fanyar Köpenyegfor­­gatöja; a nők közt különösebb figyelmet érdemel Mária Krá- Fovicová — íróilag is árnyalatosán megfogott — érzelmes és sokszínű Henriette-je. A bemutató közönsége meleg elismeréssel fogadta a ren­dező képzeletgazdag munkáját, a színészek kitűnő összjá­­tékát, és nagy taps köszöntötte a jelenlevő szerzőt is, megvas eszmei mondanivalójáért és bátor kommunista helytállásáért. EGRI VIKTOR közöl könyvjutalomban része­sültek: Bölcs Eleonóra, Brati­slava; Csorba Erzsébet, Nemes­­ócsa; Dürr Román. Léva; Fá­bián Vince, Alsómihályi; Kií­rnék István, Vezekény. FÜGGŐLEGES: 1. Gyakori fém. 2. Mesterember. 3. Dunántúli község, lakóiról a néphumor több tréfás történetet tart számon. 4. Cipész-szerszám. 5. Gyom. 6. Csinos régiesen. 7. Vissza: veszekszik. 8. Német személyes névmás. 9. Telek ré­sze. 10. Nátriumkarbonát. 11. Régi űrmérték. 12. Az idézet 4. része. 13. Bont közepe. 14. Háziállat hímje. 14. Arany spanyolul. 22. Tagadó sző. 24. Folyadék. 25. Menyasz­­szony. 27. Zavar. 29. Üres né­metül. 32. K. K. A. 33. Az idé­zet B. része (a nyíl irányában folytatva). 34. Lét betűi. 36. Vissza: utazókocsi. 37. Nikita közepe. 38. Kopasz. 41. Az idé­zet 2. része. 43. Névelővel: törpe a mesében. 44. Hiányos fáraó. 45. Díszes (ékezethiba). 46. Hurkát főz. 47. Mára. 48. Függ. 14. 50. Ez a hentesárú. 52. Közlekedési vonalak. 54. Ház zárt, önálló része. 56. Jármű. 57. Rádiólokátor. 59. Dél franciául. 63. Trón fele. 66. Arab és perzse hősök gyakori neve. 68. Lent. 70. Pa­nel betűi. 72. Hamburg kül­városa. 73. Főzőedény. 74. Bazár része. 76. Állami jöve­delem. 79. Azonos betűk. 81. A föníciaiak és a tyrusiak fő­istene. 84. Szlovák tagadás. 86. Lakásbérlő. 88. A Nílus egyik forrástava. 89. Több mint hőemelkedés. 91. Skatu­lya. 93. Mária becézve. 95. Hangszer. 99. Kínai hossz­mérték. 101. Német taga­dás. 102. Kirándulás. 105. Lom ikerszava. 107. Tej­termék. 110, Belső szerv. 113. Görög betű. 115. Kettőzve Zo­­la-regény címe. 117. Ének­­hang. 119. Folyó Észak-Itáliá­­ban. Az előző rejtvény megfejtése: Erőnkhöz mérten tegyünk meg mindent, hogy szocialis­ta hazánk még gyorsabb ütemben fejlődjék. A 47. sz. rejtvény megfejtői

Next

/
Thumbnails
Contents