A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-15 / 28. szám
Alig van ruházkodásunkban még egy darab, amely annyi esztelen változáson ment volna át, mint a cipő. józan elmével azt gondolhatnánk: a cipó formáját mégiscsak annak a gyakorlati célnak kell alávetni, hogy fúrni lehessen a lábbeliben. Ennélfogva a ctpődtvat sohasem lehet túlságosan bolond... Am ha megfigyel fűk a nőket, amint arasznyi magas „tüsarkú" cipőikben imbolyognak s amint a kávézók parányi asztal alatt titkon megszabadítják lábukat a hegyes cipőorr préséből — tüstént kétségbe vonhathatfuk a lábbelidivat ésszerűségét. Ami azonban egyáltalán nemi jelenti azt, hogy a cipőviselés 6000 éves történetében sose volna a mostaninál még bolondabb ctpődtvat. Mióta viselünk cipőtI Az ősi keleti népek — egyiptomiak, babilóniaiak, perzsák — még nem hordták általánosan a cipőt. Csak az előkelőségek — s azok Is csupán nagy ünnepek alkalmával húztak lábbelit. Ez legtöbbnyire egyszerű bőrtalp volt, szíjakkal szandálszerüen a lábra fűzve. A világ legrégibb cipőjét a British Múzeum vitrinjében őrzik", egy pálmarostokból fonott szandált. Eredetét Időszámításunk előtt 4000-re becsülik. Az őst Egyiptomban az előkelőségek már különféle finom bőrökből készíttetik szandáljaikat, amely lábujjaikat szabadon hagyja, de sarkukat bokáig befedi. Köznép, rabszolgák, bűnözök nem húzhattak cipőt. Nemcsak a clpődivat, hanem a cipővel kapcsolatos törvények, szokások ts rendkívül változatosak. Kt tudná eldönteni ma már, miért éppen a cipőt választották ki a Homérosz Idejében élt görög szerelmespárok arra a célra, hogy benne üzeneteket közvetítsenek, vagy hogy soha el nem múló érzelmeik jeléül cipőt ajándékozzanak egymásnak? Nyilván drága és becses portéka volt a cipő. Görög rabszolga csak mezítláb járhatott, szegény i A XX. század Vernéjével beszéltein • Hol terül el a titokzatos Atlantisz? • El lehet-« érni, hogy e bűze h&romszéz magot adjon? • A Mars holdjait valóban a Mars-lakóik keze alkotta? ... Ezernyi megfontolt és fantasztikus kérdéssel ostromolják Szergej Guscsevet, a „Riport a XXI. századból” egyik szerzőjét, amelyet minden világnyelvre lefordítottak. Mint az olvasók többsége, modern Verne Gyulának képzeltem el, magastermetü, sovány tudósnak, kockás tweed-öltönyben, ápolt szakálla!. Ehelyett egy fiatal, harminc év körüli férfit mutattak be, akin kockás sporting feszült Az ójkori Verne A Verne—Guscsev hasonlatosság Inkább belső. Elsősorban az érdekes témák megválasztásában, a fantasztikus találékonyságban áll. Verne a Holdra tett első utazásról Irt Guscsev meghosszabbította ezt az .utat egész a Marsig és a Venuslg. De micsoda különbség ven a két elképzelés közötti 1 Verne útjáig az 1740-as eseményeket választotta, mikor Franciaországban a király parancsára egy gigantikus ágyúgolyót 'lőttek a levegőbe. Ez a regény némileg [Münchhausen 'bárét Juttatja eszünkbe. Mielőtt Guscsev VaszHevvel hozzáfogtak volna „kozmikus fejezeteikhez", tanácskozásokat folytattak olyan tüdősökkel, mint Hlebcsovics, Sztanyukovlcs, Szemjonov, Bardin, Ginzburg... S riportjukon ez meg Is látszik. A holnap tudományos programjának hatáséit kelltl. — Nem vártuk, hogy [könyvünk ilyen sikert fog aratni — mondja a) 'kockás Ingű fiatal „Verne”. — Újságírókként fogtunk hozzá. Eredetileg az volt a szándékunk, hogy Írunk néhány szellemes riportot ... S olyan könyv lett belőle, amelyet egyformán olvasnák az egyenlítőn és 8 a sarkkörön túl. Épp most kaptam meg a könyv Japán nyelvű kiadását. Igen, a szerzők e világ minden részéből kapnak leveleket az olvasóktól. S a feleletekből egy új könyv született, melynek elme 1 Titkaid, természet Guscsev és VaszlJlev ebben a könyvben a szó szoros értelmében vett tudósoktól körülvéve, behatolnak az atomok és a föld mélyébe, a pillangó szeméinek és a tejútrendszereknek titkaiba. Munkájukban tudományos laboratóriumok, tudósok, mérnökök állnak rendelkezésükre. Az egyik helyről a másikra szállítja őket a „három elem bárkája", amely ma már nem fantázia, hanem egy lenlngrádl üzem tervfeladata. Milyen' elv alapján épül a „három elem bárkája"? Megmutatkozott, hogy a mozdony vagy a gépkocsi kereke legfeljebb éránként! 300 kilométer sebességet bfr ki. A tervezők szerint „lusta”. További fogyatékossága szállító eszközeinknek, hogy túlságosan egyoldalúak. A maguk elemére, a fődre, a vízre vagy a levegőre vannak korlátozva. A lenlngrád! tervezők elhatározták, hogy egy. tmlnd a h|árom elein számára' alkalmas bárkát készítenek. Hatalmas vízcsepp alakú, 17,5 méter hosszú, 8,5 méter magas és 38 utast képes befogadni. Erős repülömotorok hatalmas légáramot hajtanak a bárka alá, amely 5—10 om-re a talaj fölé /emeli. Reaktív motor hajtja előre és különleges légcsavarral kormányozzák. Nem csupán fantázia ez? Nem. A bárkáit még ez év nyarán kipróbálják. Lenlngrádban és Moszkvában, a föld és a Víz felett és a levegőben ... Hogy születnek voltaképp az ilyen kiváló .gondolatok? Clolkovszklj minden zseniális munkáiét a diákok dolgozatainak Javítása köztm alkotta. ember fatalppal vagy durva börsaruban — a finom, lábmszabott cipő luxusát csu pán a gazdagok engedhették meg magijuknak. Cipőiket színesre, mintásra festett bőrből készítették. Nemcsak a cipó formáját, de színét is törvény irta elő: piros cipője egyedül a királynak lehetett, s messziről megismerték az athéni rosszerkölcsü lányt fehérszínű — megkülönböztetésként viselt — szandáljáról. A régi rómaiak már a lábujjukat szabódon hagyó, magasséárú cipőt — valami cslzmafélét — Is ismertek. Ezt kizárólag férfiak, katonák hordták. A rang szabta meg, hány szíjjal erősíthették lábszárukra. Négy pántos csizma dukált a konzulnak, hatpántos a császárnak. Ügyancsdk császári kiváltság volt a piros cipő — de. azon is csak csodálkozhatunk ma már, miért becsülték meg a régi Rómában az utcai nőket annyira, hogy piros cipőt viselhettek, akár a császár. A római nő, aki keveset mozdult ki a a házból, mezítláb járt, vagy bOrsaruban. Inkább a férfiak lábravalója volt sokféle. Egy felkunkorodó hegyesorrú, lábraszabott cipőt is hordtak néhanapján, úgy nevezték: calceus re pandus. Mi volt a rendeltetése, homály fedi — de ezt a hegyesorrú cipői sok száz évvel később álra előkerül a divat és egyenesen a bolondját járatja vele. (Folytatjuk) Rlmszjkij Korszakov első szimfóniáját mint tengerész Irta Dól-Amerlkába váló útja alatt. Az orientalista Schilling szabad idejében elektrotechnikával szórakozott. Végül feltalálta az elektromagnetlkus távírót. Milyen érdekesen és hasznosan tudják felhasználni egyes emberek szabad Idejüketl Ez azonban más könyv témája lesz, amely Szergej Guscsev és társai laboratóriumából kerül ki. Említsünk egyelőre csak egy tudományos jóslatot, amelyet a „Riport a XXI. századból" című könyvükben találhatunk: „...a mozgó laboratórium leszállhat a Mars felületén is. Ez 1965 és 1971 között fog megvalósulni. Hogy ilyen mozgó laboratóriumot küldhessünk a Marsra, 6000 tonna konstrukcióra és hajtóanyagra van szükségünk. A Venus felderítéséhez (mozgó laboratórium kiküldése nélkül) öt rakétát kell szerkeszteni, melyek mindegyikének Indulási súlya ötven tonna”.