A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-07-15 / 28. szám

Dzsingisz kán és Szuhe-Bator földjén A sztyeppek és homoksivatagok meghízható szál Íítóíísz.kiVzi* ma is a 16 meg a teve Fiatal haratok E hű tizenegyedikén ünnepelte e Mongol NápkOctársoiág fennállásának negy- Tenegyedik évfordulóját. Ez alkalommal lapunk azerkeaztOiége la köszönti a czoclallsta oraiágok ezaládjának eme odaadó tagját. A Mongol nápkBztáTsaaig BolaO-Axaiában, a Szovjetunió és a Kínai NépkBz­­téraeaág között törül el. Az ország területe: 1,831.000 km1, lakosainak száma: 1,000.000. Fővárosa: Ulan Bator. A szocialista forradalom győzelme Oroszországba és a Mongol Forradalmi Néppárt megalakítása minőségileg új fokot felentetí a mongol aratok fel­szabadító harcában. Az írástudatlanságot teli esen likvi­dálták. 637 000 lakos 500 főldmüvessző­­vetkezetbe és számos állami gazdaságba tömörült, s tulajdonában 23 millió szarvasmarha és fó néhány gépállomás van. A megművelt földterület 250 000 hektár és a következő Ötéves tervben 750 000 hektárra nő. Az aratok lassan a letelepültek életét kezdik folytatni. A Szov/etunló és a béketábor orszá­gainak segítségével mindenfelé új nil­­lanymüvek, szeszfőzdék, valamint hús- és bőrfeldolgozó üzemek épülnek. Az országban 200 nagy és több száz kö­zepes és kisebb ipari üzem kéménye mered az égnek. Mikor 1934-ben egy reakctós lámától megmérgezve Szuhe-Bator meghalt, nem volt az országban egyetlen orvos sem, aki segítséget nyújthatott volna neki. Ma az Ulan Bator-t egyetemnek 2500 hallgatója van. A lakosság egyhatod ré­sze látogatja az estt iskolákat, vagy táv­­úton tanul tovább. Harminc folyóirat és húsz időszaki kiadvány jelenik meg az országban. # * • 1951. október 27-én New Yorkban az ENSZ székháza előtt kitűzték az arany­­csillagos vörOs-kék lobogót. A Mongol Népköztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezetének 102. tagjává lett. • 0 # Az utolsó évtized alatt bizony telje­sen megváltozót az ország arculata, és Ulan Bator, Mongólia fővárosa is ipari központtá változott. Van új repülőtere, van modern, ötemeletes áruháza. Üj egyetemi épületek, klálítást csarnokok, parkok díszítik a fővárost és számos ipari üzem működik területén ... Ezek között az üzemek között van egy bőr­­megmunkáló vállalat, van egy cipőgyár is (1260 000 pár évi kapacitással I, amelyben 800 munkás dolgozik j70 Vo-a nőj. Ezt a gyárat csehszlovák segítség­gel építették fel. Az üzemhez egy má­sik lábbellkészitO üzem kapcsolódik na­pi 700 pár termeléssel. Mongólia legnagyobb üzeme egy, a legmodernebb angol gépekkel felszerelt új textllgydr, amelyet a kínaiak épí­tettek. A hatalmas gabonaraktárak s egy óriási malom a Szovjetunió műve. A malom évente 25 000 q gabonát dolgo­­fel, teljesen automatizált s egy mű­szak alatt csupán negyven szakember vezeti. Ulan Bator legkifejezőbb új épülete azonban a második központi kórház. Egy évvel ezelőtt kezdte meg működé­sét dr. D. Batsza vezetésével. A főor­vos kellemes megjelenésű mongol, aki mongol, szovjet és csehszlovák iskolák­ban végezte tanulmányait. A 120 ágyas kórház jobban fel van szerelve, mint számos hasonló nagyságú kórház az Egyesült Államokban ...' Nem érdektelen megállapítani: jólle­het Iránnak hússzor annyi lakosa van, mint a Mongol Népköztársaságnak, mégis csak 25 százalékát kapta az USA-tól annak a segélynek, amit a mongol népnek önzetlen szocialista ba­rátai nyújtottak. Míg az imperialista-kapitalizmus az önzés, a profit és a más népek, főleg az elmaradott országok népeinek ki­zsákmányolása alapján valósítja meg úgynevezett gazdasági segélyeit és köl­csönén /lásd az USA és Latln-Amerlka elrettentő példáját) addig a szocia­lista országok az önzetlen megsegítés álláspontjából Indulnak kt: A Kölcsönös Gazdasági Segély Taná­csa, amelynek az elmúlt hó folyamán a Mongol Népköztársaság ts tagja lett, a tagállamok szoros együttműködését valósítja meg baráti alapon. Ez az együttműködés új, magasabbfokú for­mája a nemzetközt gazdasági viszony­latoknak, amely nemcsak hosszú lejá­ratú kölcsönök nyújtásában, tudományos technikai együttműködésben, üzemek, gyárak, vasúthálózatok közös felépíté­sében, hanem a külkereskedelmen túl az ipar, de főleg a nehézipar és a bá­nyák, kohók termelésének koordinálásá­ban nyilvánul meg. így aztán természetes, hogy a Mongol Népköztársaság is, csakúgy mint a KGST többi tagjai Is, gyorsabban ha­ladnak előre gazdasági fejlődésük út­ján. Es ez a fejlődés, a mongol eset­ben frappáns, vonzó példává válik mds ázsiai ország számára Is. t A/ ország lakosságának legnagyobb részé szarvasmarha es léten vesztéssel foglalkozik, s ezért gyakran kell változtatni lakóhelyüket A jurták fav/izát kollektív munkával készítik A nagy népi burai képviselője Cals/.am, Otílan. Majrhan hely­ség lakni közhit

Next

/
Thumbnails
Contents