A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-11-18 / 46. szám
'"'«Si Angkor építészeti és szobrászati műkincse, a Bajon templom a város geometriai központjában emelkedik. Az alapzatra emelt tornyok homlokzatait a buddhista Istenek óriási arcképei borítják A három pirami országa Angkor Vat bejárata az első és második emeletre. A folyosó mennyezetét egykori festmények és faszoborok díszítették. Ezek, sajnos, napjainkra mér megsemmisültek Ketten a bajon! templomot díszítő hercegek közül. A hercegek ékelnek megmunkálása a régi mesterek nagy tudását dicséri A délkeletázsiai Kambodzsa címerén hosszű lépcsősoron nyugvó három piramis sziluettje léthaté. Azok, akik mindabban, ami ázsiai, valamilyen misztikumot szeretnének felfedezni, bizonyára e szokatlan címerben Is valami titokzatosat sejtenek. A címeren ábrázolt piramisok vallójában Kambodzsa évezredes múlté, magasfokd művészetére emlékeztetnek. Kambodzsa ma is az ősi, művészi értékű romok valóságos műzeuma. A műemlékromokból több mint ezret hivatalosan is számontartanak. A fenn-Az ősi kambodzsai építészet remekműve, Angkor Vat egymásra emelt három óriás emeletből áll. Képünk az utolsó emelet egyik részletét ábrázolja a lótusz-virág alakú piramissal maradt emlékek szinte kivétel nélkül vallásos jellegűek. Kambodzsában ugyanis a buddhista és hindu vallási hagyományok értelmében még egy évszázada is csak az istenek lakhattak kőépűletekben, a halandók — még a királyok is — a legjobb esetben Is faházakban, de leginkább bambuszból vagy nádból készült házakban éltek. Az évezredes művészet teljes pompájában ma már főként Angkorban, a kambodzsai királyok egykori, ma már romban heverő fővárosában csodálható meg. Angkort, Kambodzsa egykori fővárosát a IX. század elején alapították. Az itt napjainkig épségben maradt két templomtőmb, s az azokon elhelyezett szobrászati alkotások őrzik az évezredes művészeti kincseket. Angkor Vat hindu eredetű templom. II. Szurjavarman (1112—1182) uralkodása idején épfiit. A kambodzsai címeren látható piramisok Angkor Vat három, minden Irányból látható főtornyát ábrázolják. E tornyok a mitikus Mehru hegyet jelképezik, amely a hindu és a buddhista mithológia szerint a világmindenség kfizepe és az istenek lakóhelye. A templom keletkezéséről a parasztok legendákat költöttek. A legkőltőibb legenda szerint a régi időkben élt Kambodzsában egy fiatal herceg, akinek szépsége és tökéletessége felkeltette a Mehru hegyen élő Indra Isten figyelmét. Indra magával vitte a herceget és csodálatos palotát épített számára. A palota legfőbb ékessége S gyönyörű faragásé, drágakövekkel kirakott, klvfil-belfil egyaránt pompásan díszített torony volt. Egy Idő mólva a „tevodák" és az „apszarák“, a mennyel táncosok — az ő kötelességük volt az istenek szórakoztatása — panaszkodtak a herceg halandó földi szaga miatt. Indra engedékeny Isten lévén nem tehetett mást, minthogy megkérte az Ifjú herceget, térjen vissza a földre. A fiatal férfi azonban nem szívesen vált meg a csillogó palota fényűző pompáiétól és a béjos nimfáktól. Arra kérte az istent, engedje, hogy maradhasson. Indra sajnálattal közölte, hogy ez lehetetlen, de ha a hercegnek annyira tetszik a palota, pontosan Ilyet fog építtetni neki a földön. Felszólította az Istenek legjobb építőművészét Prea Pasznkát és valamennyi ország meg nemzetiség kézműveseit, szobrászait, fes tómfivészelt a ma Angkor Vat-nak nevezett templom felépítésére. Bizonyos amerikai körökben az utóbbi években Angkor műemlékei nagy érdeklődést keltettek. Ezek a körök mindent elkövettek, hogy megszerezzék maguknak a romok feletti védnökséget és Angkort neoncsövekkel megvilágított „modern“ turistahellyé alakítsák. Ajánlatot tettek az egyik templom megvásárlására Is és azt kövenként akarták az Egyesfiit Államokba szállítani. De a gyarmati elnyomástól megszabadult Kambodzsa népe úgy őrzi évezredes művészete emlékeit, mint a szeme tényét. BÖGŰS LÁSZLÓ 19
