A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-11-11 / 45. szám

A napos oldal: Évente ezer­szám érkeznek dollárral tö­mött tárcával amerikai turis­ták az országba, hogy roman­tikus tutaj-utakat tegyenek a Rio Grandén és a szegény csokoládébarna prostituáltak­kal szórakozzanak fl **Ug ISO kilométerre Kubától délre barna és fekete kezek ezer és ezer olajoshordón tánchoz doboltak augusztus 6-án a független­ségi ünnep alkalmibél. Az Immár világhírű egzotikus karnevál lázá­ban égett egész Jamaica. Tüzes ritmusok szólítottak rumbához. Calyp­­so-énekesek adták elő legújabb verseiket. így volt ez Kingston, a fő­város túlnépesedett nyugati nyomornegyedeiben és Montego Bay méregdrága hotelbárjaiban Is. Jamaica 1,6 millió lakosával nemcsak a Karibi-tenger legnagyobb, de ugyancsak az első szigete, amelynek ezen a napon sikerült legalább formálisan leráznia a közel 300 esztendős brit uralmat és a nehezen összetákolt Nyugat-Indiai Állam­szövetség széthullása után elnyernie függetlenségét. Jamaica Igazi anzlkszkártya-paradicsom, melyről számtalan ragyo­gó, színes prospektus található a nyugati utazási Irodákban; kroko­dilok, S7 madárfaj, 194 féle orchidea, 3000 fajta virág. Jamaica Jelentése: „vízzel bőségesen ellátott“. Minden zöld, mindenütt csa­csogó patakok, zuhogó vízesések. A sziget egzotikus csengésű nevé­nek hallatára az ember önkéntelenül a világhírű Jamaica-rumra gondol, amit itt cukornádból párolnak. „Planters Puncb“-csal, mely kitűnő rumból ananász- és citromléből készül, üdítik magukat az USA felső tízezrének tagjai a luxusszállók márványboritású teraszain. I960 óta 20 új hotelpalota épült az északi parton fekvő Montego Bay környékének gyönyörű fővenystrandjaln. Az idegenforgalom a legfon­tosabb bevételi forrás a rumexport mellett (az összkivltel 50 százalé­ka), s egyre {jobban fellendült, amióta az Innen északra fekvő turis­taparadicsom, Kuba bárhölgyekkel és örömlányokkal „felszerelt“ egykori exkluzív bárjait és swimming pooljait a Jenkik nem láto­gathatják többé. A bauxlt azonban ma a nagy sláger, mely egyre inkább háttérbe szorítja a nádcukorkivitelből és idegenforgalomból származó devi­zabevételeket. Emlékművet akar a „Jamaica Industrial Development oUAMMflSA ^ /‘lAAtiss äy és frtmX/tf Terület. 12 200 km* lakosság: 1 579 620 (1955-ös becslés) 78% néger, 17% mulatt, a többi indián, fehér és kínai Főváros-. Kingstone 142 464 lakos (1953), elővárosokkal 250 000 Gazdaság: agrárállam, ültetvényes gazdálkodás (cukornád, banán) Jelentős bauxitbányászat (első a világon, 1958-ban 5,5 millió ton­na termelés), cukorgyártás, rumlepárlás Kivitel: cukor, kévé, kakaó, banán, rum, bauxit Behozatal: iparcikkek, gépek, Jármüvek Jamaicát Kolumbus fedezte fel 1494-ben. 1670-ben került végleg brit tulajdonba. Az egész ország táncolt a függetlenség napján. Mit? Calypsót és rumbát (Képek: Freie Welt) Az árnyékos oldal: Éhség és nyomor a klngstonl „dzsungelben“ Corporation“ néhány hálás főnöke Alfred D’Costa egykori marhate­nyésztő farmernek emelni. Van Is miérti Ez a farmer egy szép napon elhatározta, hogy — dollárkontóját kissé felfrissítendő — kukoricát termel birtokának eddig megmúveletlen részein. Talajmintákat küldött bét az egyik kémiai Intézetnek. Az eredmény nem váratott sokáig magára: a talaj nem alkalmas mezőgazdasági művelésre, mert pisz­kos-vöröses színű ércet tartalmaz, melyből megfelelő hőfokú elektro­mos Ívfény alatt alumínium olvasztható. Kutatások beigazolták, hogy Jamaica igen gazdag bauxitban s ma már a legtöbb bauxltot termeli a világon. Jamaica most formálisan független lett, és látszólag megoldhatat­lan problémák előtt áll, amilyenek a faji megkülönböztetés (lakos­sága kevert, legtöbb a néger, van még mulatt, indián, fehér és kí­nai), a munkanélküliség, külföldi monopóliumok, mint az United Fruit Company és a Texas Oil Company uralma, éhség és Járványok. Mert Igaz, hogy Jamaica szemre valóságos paradicsom, de mégis — a rum, az állandóan növekvő idegenforgalom, s a hatalmas bauxit­­termelés ellenére is — szegény ország. Hiába lóg a banán úgyszól­ván az emberek szája előtt, ettől még nem lehet Jóllakni. Jóllakottak az amerikai sznobok, akik napi 25—40 dollárért a napfényes föveny­strandokon henyélnek. A sziget belsejében a férfilakosság 60 és a női lakosság 40 százaléka nem Jut munkához. Az Idénymunkások a legalacsonyabb bérért dolgoznak az egész világon. Ez azonban nincs benne egyetlen prospektusban, egyetlen útikalauzban sémi London és Washington számára Jamaica ma a legfontosabb ország a karibi térségben, politikailag és stratégiailag egyaránt. Azt hiszik, hogy bábjuk, Alexander Bustamente jelenlegi miniszterelnök szilár­dan kezében tartja az ország kormánykörökét. De meddig vajon? Nem tudják talán, milyen vonzóerőt gyakorol a kubai példa Közép­éé Dél-Amerlka elnyomott népeire? —ta— 19

Next

/
Thumbnails
Contents