A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-11-11 / 45. szám
Sebészi mütő steril körülményeihez hasonlőan szerelik a világűrbe készülő rakétát den ország részletesen kidolgozott szabályok szerint hajtja végre a fellövésre kerülő űrrakéták és űrállomások sterilizálását. Sokan azt gondolják, hogy a világűrt átszelő űrrakétán az ultraviola sugárzás minden élőlényt elpusztít. Valóban, az űrrakéta külsejére tapadó mikroorganizmusok elpusztulnak, de a szerkezet belsejébe jutottak sértetlenül vészelnék őt az utazást Ennélfogva a mikroorganizmusok elpusztítását még az űrrakéta fellövése előtt, három szakaszban kell végrehajtani. Az űrrakétát steril feltételek közepette szerelik össze, azután külön sterilizáló berndezéseket építenek az űrrakétába, végül az Indulás előtt még egyszer fertőtlenítik az egész rendszert. KOlőnősen fontos az űrrakéta teljes fertőtlenítése az indulás előtti legutolsó pillanatokban, hogy a megelőző eljárás hatásait átvészelő, vagy a később bekerülő mikroorganizmusokat is elpusztíthassák. Ezt hősugárzás, radioaktív sugárzás vagy vegyszerek segítségével végzik el. Az űrrakéta alkatrészeinek egyötöde nem sterilizálható hősugárzással és az indulás előtt a radioaktív sugárzás alkalmazása sem oldható meg könnyen, és bizonyos alkatrészek, például a tranzisztoroknál vagy a napelemeknél ez nem Is alkalmazható. Ezért a végső fertőtlenítésre főleg könnyen párolgö vegyszereket használnak, amelyeket műanyag zsákocskákban helyeznek el az űrrakéta belsejében. Adott pillanatban ezeket felnyitják, és az erősen párolgó fertőtlenítő anyag rövid Idő alatt szétszóródik. Az indulás során az űrrakéta burkolata érintkezik a levegővel, természetesen újra szennyeződhet, de a légmentesen lezárt belső részbe ez a szennyeződés azonban már nem juthat be. Befejezésül meg kell említenünk: fennáll annak a veszélye is, hogy a Földet fertőzi meg a valamelyik égitestről behurcolt mikroorganizmus. Lehetséges, hogy ezek valamilyen új betegséget is okozhatnak, bár a biológusok véleménye szerint minden számításba jöhető kórokozóval szemben vannak védelmi módszereink. S. L. A Földön kívüli élet közvetlen tanulmányozását nagymértékben veszélyezteti az, hogy az idegen égitesteket a kutatóifekétákon utazó mikroorganizmusok beszennyezhetik. A földi mikrobáknak az elszaporodása nemcsak annak eldöntését akadályozná meg, hogy az adott égitesten léteztk-e az életnek valamilyen formája, de nagymértékű elterjedésével meggátolhatja azt Is, hogy az emberiség saját érdekében használja fel a Földön kívüli organizmusokat. A Hold beszennyezése lehetetlenné tenné korunk egyik legvitatottabb kérdésének tisztázását, hogy a mikroorganizmusok áthatolhatnak-e a világűrön és megtelepedhetnek-e egy nekik megfelelő égitesten? Hasonlóképpen nem lenne igazolható az a feltevés sem, hogy a Holdon, amíg saját légköre volt, mikroorganizmusok léteztek e, és ezek a felszín alatt még mindig megtalálhatők-e? Az ultraviola sugárzás Ingadozása a Hold felszínén ugyanis néhány őrén belül minden inlk- Bonyolult, de kötelező feladat a* ^organizmust elpusztít de a űrállomások fertőtlenítése. A képünkön bemutatott szovjet Venus talaj védőrétege alatt élő mikrobák, minden kozmikus sugárrakéta sterilizálási eljárásának zés ellenére, több százmillió már minden részletét megoldatták évig fennmaradhatnak. A Hold Jelenlegi csekély légkörének Igen kis súrlódást ellenállása miatt még a fékezés nélkül leszálló egyetlen űrrakéta is baktériumokkal szenynyezné be a Hold egész felületét. Különösen komoly volna ez a fertőzés, ha a kísérletek során egy emlős állat jutna a Holdra. Egy Ilyen állat ugyanis a mikroorganizmusok i-iílllárdjainak a hordozója! A legkisebb szennyezés is gyorsan elterjedne, és bár a mikrobák a kozmikus sugárzás miatt nem Is szaporodnának, de a talaj védőrétegébe jutva mégis élve maradnának. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája mér az első szputnyik fellövése idején határozatot hozott megfelelő védöeljárások végrehajtására. Ma már az űrkutatásban résztvevő min-Vigyázat! sMifc/o/rtureJiéCu-' Ovóintézkedések a bolygóközi tér közlekedésében * Különös tanítás Ludmila Bryndové, az ostraval Pedagógiai Intézet orosz-szakos tanárnője Az ostraval Pedagógiai Intézetben az orozz nyelv tanárai nagy sikerre! dicsekedhetnek: bevezették az orosz nyelv tenltázának speciális módszerét. Hegy miből áll ez a speciális módszer? Először is: gondoljak el, milyen sok nehézséget okoz az Idegen nyelv tannltsa, különösen azok számára, akik nem rendelkeznek jó nyelvérzékkel. Mennyivel könnyebb dolgok van az ostraval Pedagógiai Intézet diákjainak. Magnetofon, hangszóró, film segítségével tanulják ebben az ávben már nemcsak az orosz, hanem az összes Idegen nyelvet. A tanterem, ahol az a speciális tanítás folyik, sokban különbözik a többi „közönségei'* tanteremtől. A katedrán magnetofon, hangszórók, kapcsolók sorakoznak. A diákok nsm padokban, banem a köröskőrül elhelyezett kis kabinokban ülnek kettesével, (egy tanteremben tizenegy kabin van), szintén magnetofon 6s hangszóró mellett. A tanítás menete a követkézé: a tanár a megtanulandó szöveget a magnetofonszalagra olvassa, a magnöt bekapcsolja a kabinokba, a diákok meghallgatják s azután ők próbálják elmondani s szöveget, ezóttal már a saját magnószalagjukra. Súgás nincs: a tanár mindegyik kabint bekapcsolhatja magának, Így a diákok nem Is tndják mikor „hallgatja le“ ókat. A filmvetítésnek is fontos szerepe van: egy-egy levetített képről kell a diákoknak beszólnlök — magnószalagra, s az eredményt azonnal össze lehet hasonlítani, Érvényét vesztette az a mondás, hogy a szó elszáll, az Írói megmarad) Az oroaz nyelv fiatal tanárnóje, Bryndová mesélte, hogy összehasonlíthatatlanul jobb a hallgatók kiejtése, mint a „közönséges“ tanításáéi, nem beszélve arról, hogy könnyen, érdekesen, szórakoztató formában tanulják a diákok az idegen nyelveket. Nem lehetne bevezetni az Idegen nyelvek tanításénak est a formáját a nyitrai Pedagógiai Intézetben Íz? ^ 4 Prandl Sándor felvétele I ■■