A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-11-11 / 45. szám
Leszereléstől a leszerelésig Csak nemrégen vetettem le a katonaruhát, hajtottam végre a magam kis privát leszerelését. Huszonhárom hónapnyi szorongás, elszánások és megkönnyebbülések után, tankok, ágyúk, összekoccanó rohamsisakok s az izzadt arcbőrre tapadó gázálarcok után újra emberiek lettek a gondjaim. Emberi gondok: Akszjonov Csillagos Jegyéből részletet hozott a Nagyvilág, a hugomék karácsonyra tervezik az esküvőjüket, még mindig nincs lakásom Bratislavában stb. stb. Persze a huszonhárom hónap alatt belém nevelődött beteges érzékenység a világpolitika minden rezdülése iránt még mindig az újságot veteti reggelenként elsőnek a kezembe. Így robbant „emberi gondjaim“ közé tíz nappal ezelőtt az újsághír: „Kennedy elrendelte Kuba tengeri zárlat alá vételét... Pedig milyen boldog sejtelemben játszottam a szóval: leszerelés. Tolakodtunk kifelé a kaszárnyakapun, szorongattuk a kapuőrök — ottmaradó elsőévesek — kezét, lógattuk kofferjeinket, rángattuk magunkon a jól ismert, most mégis olyan kurtán-furcsán álló régi zakót, s búcsúztunk úton-útfélen, mindenkitől: Aho) — Nazdar ... Szervusz, komám ... S lángot vetett a szeptembervégi reggel a rengeteg kidalolt nótától. S nekem akkor is az járt az eszemben, hogy valahogy Így nézne ki a teljes leszerelés is, csak akkor még világot zengetőbb lenne a Nazdar meg az Ahoj. S mit is csinálnőnk a rengeteg megüresedett kaszárnyából — Játszottam to-* vúbb a gondolattal. Iskolákat, persze hogy iskolákat, mert abból sosincs elég. De az is lehet, hogy némelyiket meghagynánk múzeumnak. Tíz év múlva, húsz év múlva tágranyitott, rubin-szemű pöttömök bámulnának itt géppisztolyomra, összevissza karcolt rohamsisakomra, a süketen, közönyösen foszforeszkáló ágyúcsövekre, mint valami őskorból itt maradt limlomra. Teljes leszerelési Mennyivel több lenne mindjárt a házasság, kevesebb e sóvérgó lány, a leveleket halomra fró fiatalaszszony! Mennyivel több lenne az őszi napsütésben a. gyermekkocsi a Dunapartoo, vagy akár a Szajna-parton is. S mennyivel több az utcákon a gépkocsi, s az áru a kirakatokban. }. D. Bernal angol tanár szerint a háborús kiadások 1937-től 55-ig pl. csak Angliában 1,5 millióról 214 millió font sterlingre emelkedtek. Ojabb pontos adatok nem ismeretesek, mert az illetékes szervek „biztonsági okokból“ a tudományos és gazdasági ellenőrzést teljesen lehetetlenné teszik.“ De a megsejtett nehéz milliók békés célokra használva csodákat művelnének. Teljes leszerelési Einstein mondta 1920- ban: „Elég gazdag a fantáziánk ahhoz, hogy elképzeljük ennek a technikának az áldásait...“ Az atomenergiáról van szó, atomhajtású tengeralattjárókról, a világ első atom villamos erőművéről s a mérhetetlen energiát felszabadító termonukleáris hidrogénreakcióról, amely gyakorlatban az anyagok és élelmiszerek korlátlan mennyiségét jelentené. A földkéreg ontaná magából a fémeket, a termékennyé tett sivatagokban megteremne a legkényesebb kultúrnövény is, s lakhatóvá tennék a távoli csillagködöket is... S tiz nappal ezelőtt jött a Kennedyparancs. Eloszlott a látomás, s az Einstein-idézet másik fele lett hátborzongatóan időszerűvé: „... de teljesen képtelen elképzelni azt a rengeteg rosszat, amelyet előidézhetne.“ S ismét az atomenergiáról van szó, s az atomháború szélén egyensúlyozó pókerpolitikusokról, akik tüzet kiáltanak, hogy maguk gyújtogathassanak, agressziót Kubára, hogy a saját tervezett agressziójukat igazolják. Azokról van szó, akiknek nem számit, hogy a walesi bárányok csontjában már rádióaktív stroncium 90-et találtak, amely a Csendes-Óceán feletti kísérletek eredményeképpen került oda, s nem számít az amerikai hadsereg szakemberének a kijelentése, hogy az amerikai légierők összpontosított bombázással kb. 700 millió embert tudnának elpusztítani. Azokról van szó, akiknek semmi se számit. Nem számit a hirosimai negyed millió, s nem számít a költő Herman Hagedorn panasza „Múltunktól, lövőnktől egyaránt megfosztott bennünket.“ De mint már annyiszor, újra felraorajlott a világközvélemény. Tömegek tiltakoztak Prágában és Rio de janelroban: El a kezekkel Kubától. Cuba ai, Yenki non. S szólt Russell, szólt U Thant, és szólt Hruscsov. A mai újságok már Ismét a leszerelésről írnak: a vllégközvélemény nyomására „Amerika kormánya hajlandó lesz ezekről a kérdésekről gyors és építő szellemben tanácskozni, Genfben vagy akárhol másütt.“ Gondolataink ismét emberi arcot öltenek, s tűnik a veszedelmes közelségbe került uniformis-életforma. S az ember felsőhajt: mégse lesz hét igaza Madéchnak: nem kicsi az ember a tudásra, hanem éppen most nő hozzá, válságokkal, kerülőkkel, fogcsikorgató dühvei és türelemmel. • TÖZSÉR ÁRPÁD A Csehszlovákiai Magyar Dolgozok Kultúragyasületénak hetilapja. MagjalaBik v minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston. Szerkesztőbizottság; Egri Viktor, Gáiy Iván, Gynrcstk József, tórines Gyula, Mécs József, Ozsvaid Árpád, dr. Szabó Rezső. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského t. Fostaflók C-3S8, telefon 533-04 Terjeszti a Posta Kfrlapszolgéleta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitó. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: Pöttöm! novlnovf áfád, vfroz titka, Jladfllské aL lé, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stérova 4. Előfizetési dij negyed évre 19,90 Kés, fél évre 38- Kés, egész évre 78— Kés. Kéziratokat nem őrzőnk mag és nem küldünk vissza. K-08*213« Mai számunk tartalmából: Omló partok ellen........................8 Fantázia és valóság keleten . . 7 Emberek 6a nézetek........................8 VIgb Rózsa: A huligán (elbeszé lés) . > ........ 10 Egy gyár, egy ember, no meg a brontosaurusok.......................18 Jamaika szigete ................................19
