A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-11-04 / 44. szám
A vezetés magasabb színvonaláért A Csemadok életének egyik legfontosabb problémája a helyi csoportok szervezeti életének megszilárdítása és ezen keresztül a Csemadok tagságának széles körű bevonása a kulturális problémák megoldásába. A jó szervezeti élet, a Csemadok tagságának aktivitása elsősorban attól függ, milyen a személyi kapcsolat a járási vezetőség és a helyi szervezet között, milyen közéi áll a vezetőség a helyi szervezetek problémáihoz, és milyen konkrét segítséget nyújt ezen problémák megoldásában. A járási vezetőségek aktivitásának fokmérője tehát nem az, milyen gyakran üléseznek, s hogy mennyi és milyen határozatokat hoznak, de főleg az, hogy a vezetőség minden egyes tagja miképpen járul hozzá a határozatok végrehajtásához. Ha nem vagyunk megelégedve szervezeti életünk fejlődésével, akkor ennek okát elsősorban a helyi szervezetek és a járási vezetőségek kapcsolatának elégtelenségében kell keresnünk. A helyzet ma az, hogy a legtöbb járásunkban az elnökség tagjai még úgy ahogy bekapcsolódnak a határozatok végrehajtásába, de a járási vezetőség tagjainak túlnyomó része megelégszik a járási bizottság ülésein való részvétellel. Ilyen a helyzet pl. a terebesi járásban, ahol a feladatok biztosítása jóformán az elnökség néhány tagjára, főleg az elnökre és a titkárra korlátozódott. Ennek következménye, hogy a helyi szervezeteknél elégtelen az » ellenőrzés és még ma is tanúi vagyunk olyan jelenségeknek, mint pl. Kiskövesden, ahol a Csemadok tagsága nem ismeri a Csemadok alapszabályzatát, Dobo-. ruszkán és más községekben pedig a Csemadok helyi szervezetének a vezetősége nem is tudja, kik tagjai a Csemadoknak. A járási vezetőség tagjainak elégtelen aktivitása, az ellenőrzés elégtelensége sok helyen oda vezetett, hogy a helyi szervezetek vezetősége a szervezeti élet egyes kérdéseit adminisztratív módon igyekszik megoldani. Éppen ezért szükséges leszögezni, hogy ezzel a gyakorlattal egyszer s mindenkorra végezni kell, mert nagyon káros a Csemadok egész életének szempontjából. Annak érdekében, hogy a járási vezetőség aktivizálódjon, szükség van arra, hogy a járási vezetőségek és az elnökségek határozatai konkrétak, névreszólók legyenek, melyek a járási vezetőség és elnökség tagjait megbízzák egy-egy konkrét feladat végrehajtásával. Vannak egyes járásaink, melyek igyekeznek ilyen módszerekkel dolgozni. így pl. a rimaszombati járásban a II. féléves munkaterv sikeres végrehajtása érdekében főleg azt a célt tűzték ki hogy a járási vezetőség közelebb kerüljön a helyi szervezetek problémáihoz. Elhatároztak, hogy a járásban bevezetik a körzeti rendszert, melynek lényege abban áll, hogy a járás helyi szervezeteit 4—5 körzetre osztják, ahol időről időre összehívják a helyi szervezetek vezetőit a Csemadok előtt álló legfontosabb feladótok megtárgyalására. A körzeti aktíva vezetésével konkrétan meg van bízva a járási bizottság egy-egy tagja. Ezenkívül minden helyi szervezet részére be van osztva egy aktivista, aki rendsezresen látogatja a helyi szervezet vezetőségét és tagjait. Az ' aktivistát ismeri maga a helyi szervezet is, és azt is tudja, mikor kell jönnie vezetőségi vagy taggyűlésre. Ez a módszer biztosítja, hogy az aktivista munkája egyrészt a járási bizottság, másrészt a helyi szervezet által ellenőrizve van. Erre a személyi kapcsolatra épített munkamódszernek alapján indította el a rimaszombati járás az 50—100-as mozgalmat a tagszerzés területén, melynek lényege abban . van, hogy azon helyi szervezetek, ahol a taglétszám 30—40 körül mozog, a taglétszámot 50 főre emeljék, és azon helyi szervezet, a hol 80—70 tag van, 100 főre emelje a II. féléves terv szerint. A rimaszombati járás ezenkívül vállalta 5 új helyi szervezet megalakítását. Tapasztalataink azonban mást is bizonyítanak. Például azt, hogy nem minden járásban teremtik meg a járási titkárságok a szervezeti élet megszilárdításának előfeltételeit. Nem mindenütt törekednek arra, hogy magasabb színvonalra helyezzék a vezetést és tikárságaink megfeledkeznek arról, hogy naponta kell dolgozniok a járási elnökség és a járási bizottság tagjaival. A személyi kapcsolat kérdése nemcsak szervezeti kérdés, de a kölcsönös biazlom kérdése is, a járási bizottság, a helyi szervezet vezetősége és .tagsága között. Ezen a ■ kérdésen el kell gondolkodni például a rozsnyói járási elnökség tágjainak, valamint a kassai járási vezetőség tagjainak is, mely járásokban a szeptemberi elnökségi járási vezetőségi ülésre oly csekély számban jöttek össze a tagok, hogy a gyűlések nem voltak határozatképesek. Tegyék szívükre a kezüket az elvtársak, és kérdezzék meg önmagáktól, lehet-e így jó munkát végezni azon a helyen, amelyre őket a Csemadok tagságának bizalma állította. Ezért az említett Csemadok helyi szerveknek ezekből a hiányosságokból le kell vonulok a következtetéseket és olyan intézkedéseket kell tenniök, amelyek biztosítják a helyi szervezetek ás a járási vezetőségek között a személyi kapcsolat elmélyítését s így alapját képezik II. féléves tervünk sikeres teljesítésének is. VARGA JÁNOS A Csemadok albumából Prandl Sándor felvételei
