A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-11-04 / 44. szám

Az USA számára Kuba tör­ténelme csupán 1959. Január 1-én vette kezdetét, mikor a Fidel Castro vezette mozga­lom diadalt aratott. Ez a megalapítás nem tőlem szár­mazik, hanem egyes amerikai lapok kommentátorőtöl. Való­ban, mit jelentett a fentebbi időpontig Kuba az amerikai közvélemény száméra? Gyér­­jegyet a cukros zacskókon és szlvaros skatulyákon, játék­­barlangokkal, bárokkal és bor­délyházakkal teli kiránduló­­helyet, valami szigetet, ame­lyen Guantánamo tengeri tá­maszpont fekszik. Mit tudott az átlag ameri­kai a népről, amely ezen a szigeten él, a nép gondjairól és vágyairól? Mit tudtak egy­általán Latin-Amerikáról azon kívül, hogy az amerikai ér­dekszférába tartozik, hogy húsz szavazatot Jelent az ENSZ-ben az USA politikája számára. Latin-Amerika hátor­szág volt, okol kitűnő beruhá­zásokat lehetett tenni s olcsón lehetett nyersanyagot vásárol­ni. £s az emberek? Bizonyára sokan emlékezenek még a ré­gebbi amerikai filmekre, ame­lyekben a bérgyilkosok, a ban­diták vagy legalább is a szem­telen és rongyos koldusok sö­­tétbőrűek voltak, szombrerót hordtak és spanyolul beszél­tek. Fidel Castro és társai har­ca, a Sierre Maestrából egész Kubán keresztül Havannáig ve­zetett győzelmes hadjárat, Ba­tista parancsuralmának gyors összeomlása zavart keltett Washingtonban és jeges zu­hanyként hatott az amerikai közvéleményre. Hogyan lehet, hogy ezek a szállodai alkal­mazottak, képeslap-árusok, ci­pőtisztítók — hisz az ameri­kai turisták és vállalkozók nem kerültek másokkal kap­csolatba — nem hajlandók tovább tűrni az amerikai nagy­követ ajánlotta diktátor zsar­­nokoskodását? Az amerikai szenátusban bi­­zottsőgot alakítottak azzal a feladattal, hogy vizsgálja ki, miképpen juthatott uralomra Fidel Castro. Szemére vetették a volt amerikai nagykövetnek, hogy nem gondoskodott ele­gendő katonai támogatásról Batista számára, „elhanyagol­ta" a további repülőgépek szállítását a felkelők elleni harcra. Az említett bizottság ter­mészetesen több hónappal azután ült össze, mikor a győztes forradalmi erők el­foglalták Havannát. Washing­tonban ugyanis sokőig azt hitték, hogy Fidel Castrót ugyanúgy meg lehet vásárolni, mint a múltban már számos más latin-amerikai „forradal­mi“ vezért. Szándékainak be­csületessége teljességgel ért­hetetlen volt az amerika pénz­emberek számára. A kubai forradalom történel­Fldel Castro baseballt játszik a mlliclsták táborában mi érdeme az a tény, hogy Latin-Amerika történelmében először nem csupán az egysze­rű nép követelményeit tűzte zászlajára, de céljait győze­lemre is vitte és meg is való­sította. Először történt meg, hogy a nép szembeszőllt a földbirtokosokkal, kisajátította földjüket és széjjel osztotta a földnélküliek között. Először fordult elő, hogy elutasította az USA gazdasági és politikai zsarnokságát, sőt mi több, ál­lamosította is az amerikai vál­lalatokat — és nem sikerült térdre kényszeríteni. Először történt meg, hogy a zsoldosok bandáit, amelyekkel az ameri­kai imperializmusnak minded­dig sikerült elnyomni a népi mozgalmakat, a partraszállás után tönkreverték. Az öt milliónyi lakosságú kis ország, amely nem egész 140 kilométernyire fekszik az Egyesült Államoktól, elég bá­tor volt ahhoz, hogy Washing­ton jóváhagyása nélkül rendez­ze sorsát. Ha a kis Kuba önálló poli­tikát folytathat, miért nem te­heti meg ugyanezt Venezuela is, kérdik a venezuelai diá­kok? Ha a földtelen kubai munkás földhöz juthatott, miért kell nekünk továbrba is a nagy­­birtokosok földjein kínlód­nunk, akik egy talpalatnyi föl­det sem engednek át nekünk — kérdik a brazíliai földmű­vesek. Ha Kuba ásványi kincsei a kubai népet gazdagítják, miért kell cinünket, naftánkat, fán­kat, déligyümölcsünket félig ingyen az Egyesült Államokba szállítanunk — kérdik Ecuar­­dor, Bolíviai Honduras lakói. A szabad Kuba a latin-ame­rikai országok lobogója. Kuba nemcsak a nyomorból és füg­(A Prensa Latina felvételei) jiuua luvarusa, navaima Patria a muerte, a kubai nép ké­szen áll hazája megvédésére gőségből kivezető utat mutatta meg, de az irányt is, amely a szocialista társadalom felé ve­zet. S ettől a példától tart Washington. Ezért folytatott több mint három éven át ag­resszív politikát csöppnyi szomszédja ellen, s ezért kö­vette el áz elmúlt hét folya­mán az őrültséggel határos háborús provokációt Kuba el­len, amikor kihirdette a kis ország tengeri és légi blokád­ját, amikor hadihajókat, repü­­lőgép-anyahajókat küldött a Karib tenger térségébe. Am hiába áll ugrásra készen az amerikai tengeri gyalogság, a nehézbombázók és az invá­­ziós hajók serege, Kubát az egész világ népe védi! Kuba nincs egyedül! A földkerek­ség minden részén orkánként zúg hogy: Cuba si, yankee no! V.S. Ezek az amerikai vadászgépek, amelyek az USA Independence nevű repülőpépanyahajöjári tola­kodtak be a Karlb-temger térsé­gébe, Kuba függetlenségét és a világ békéjét fenyegetik KUBA

Next

/
Thumbnails
Contents