A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-11-04 / 44. szám
Az USA számára Kuba történelme csupán 1959. Január 1-én vette kezdetét, mikor a Fidel Castro vezette mozgalom diadalt aratott. Ez a megalapítás nem tőlem származik, hanem egyes amerikai lapok kommentátorőtöl. Valóban, mit jelentett a fentebbi időpontig Kuba az amerikai közvélemény száméra? Gyérjegyet a cukros zacskókon és szlvaros skatulyákon, játékbarlangokkal, bárokkal és bordélyházakkal teli kirándulóhelyet, valami szigetet, amelyen Guantánamo tengeri támaszpont fekszik. Mit tudott az átlag amerikai a népről, amely ezen a szigeten él, a nép gondjairól és vágyairól? Mit tudtak egyáltalán Latin-Amerikáról azon kívül, hogy az amerikai érdekszférába tartozik, hogy húsz szavazatot Jelent az ENSZ-ben az USA politikája számára. Latin-Amerika hátország volt, okol kitűnő beruházásokat lehetett tenni s olcsón lehetett nyersanyagot vásárolni. £s az emberek? Bizonyára sokan emlékezenek még a régebbi amerikai filmekre, amelyekben a bérgyilkosok, a banditák vagy legalább is a szemtelen és rongyos koldusok sötétbőrűek voltak, szombrerót hordtak és spanyolul beszéltek. Fidel Castro és társai harca, a Sierre Maestrából egész Kubán keresztül Havannáig vezetett győzelmes hadjárat, Batista parancsuralmának gyors összeomlása zavart keltett Washingtonban és jeges zuhanyként hatott az amerikai közvéleményre. Hogyan lehet, hogy ezek a szállodai alkalmazottak, képeslap-árusok, cipőtisztítók — hisz az amerikai turisták és vállalkozók nem kerültek másokkal kapcsolatba — nem hajlandók tovább tűrni az amerikai nagykövet ajánlotta diktátor zsarnokoskodását? Az amerikai szenátusban bizottsőgot alakítottak azzal a feladattal, hogy vizsgálja ki, miképpen juthatott uralomra Fidel Castro. Szemére vetették a volt amerikai nagykövetnek, hogy nem gondoskodott elegendő katonai támogatásról Batista számára, „elhanyagolta" a további repülőgépek szállítását a felkelők elleni harcra. Az említett bizottság természetesen több hónappal azután ült össze, mikor a győztes forradalmi erők elfoglalták Havannát. Washingtonban ugyanis sokőig azt hitték, hogy Fidel Castrót ugyanúgy meg lehet vásárolni, mint a múltban már számos más latin-amerikai „forradalmi“ vezért. Szándékainak becsületessége teljességgel érthetetlen volt az amerika pénzemberek számára. A kubai forradalom történelFldel Castro baseballt játszik a mlliclsták táborában mi érdeme az a tény, hogy Latin-Amerika történelmében először nem csupán az egyszerű nép követelményeit tűzte zászlajára, de céljait győzelemre is vitte és meg is valósította. Először történt meg, hogy a nép szembeszőllt a földbirtokosokkal, kisajátította földjüket és széjjel osztotta a földnélküliek között. Először fordult elő, hogy elutasította az USA gazdasági és politikai zsarnokságát, sőt mi több, államosította is az amerikai vállalatokat — és nem sikerült térdre kényszeríteni. Először történt meg, hogy a zsoldosok bandáit, amelyekkel az amerikai imperializmusnak mindeddig sikerült elnyomni a népi mozgalmakat, a partraszállás után tönkreverték. Az öt milliónyi lakosságú kis ország, amely nem egész 140 kilométernyire fekszik az Egyesült Államoktól, elég bátor volt ahhoz, hogy Washington jóváhagyása nélkül rendezze sorsát. Ha a kis Kuba önálló politikát folytathat, miért nem teheti meg ugyanezt Venezuela is, kérdik a venezuelai diákok? Ha a földtelen kubai munkás földhöz juthatott, miért kell nekünk továbrba is a nagybirtokosok földjein kínlódnunk, akik egy talpalatnyi földet sem engednek át nekünk — kérdik a brazíliai földművesek. Ha Kuba ásványi kincsei a kubai népet gazdagítják, miért kell cinünket, naftánkat, fánkat, déligyümölcsünket félig ingyen az Egyesült Államokba szállítanunk — kérdik Ecuardor, Bolíviai Honduras lakói. A szabad Kuba a latin-amerikai országok lobogója. Kuba nemcsak a nyomorból és füg(A Prensa Latina felvételei) jiuua luvarusa, navaima Patria a muerte, a kubai nép készen áll hazája megvédésére gőségből kivezető utat mutatta meg, de az irányt is, amely a szocialista társadalom felé vezet. S ettől a példától tart Washington. Ezért folytatott több mint három éven át agresszív politikát csöppnyi szomszédja ellen, s ezért követte el áz elmúlt hét folyamán az őrültséggel határos háborús provokációt Kuba ellen, amikor kihirdette a kis ország tengeri és légi blokádját, amikor hadihajókat, repülőgép-anyahajókat küldött a Karib tenger térségébe. Am hiába áll ugrásra készen az amerikai tengeri gyalogság, a nehézbombázók és az inváziós hajók serege, Kubát az egész világ népe védi! Kuba nincs egyedül! A földkerekség minden részén orkánként zúg hogy: Cuba si, yankee no! V.S. Ezek az amerikai vadászgépek, amelyek az USA Independence nevű repülőpépanyahajöjári tolakodtak be a Karlb-temger térségébe, Kuba függetlenségét és a világ békéjét fenyegetik KUBA
