A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-10-28 / 43. szám
Äz elítéltek,, köztársasága" Cieco Znerárúl ait beszélik, bogy a világ legkülönösebb bandáiénak gazdá|a. Hírhedt betörd, többszörös gyilkos. Mégis egy város kormányzója, de mondhatnánk ágy Is, bogy — „köztársasági elnök“. A város, amelynek élén áH, ott van a brazil, venezuelai és kolumbiai bármashatárnál, messze az OserdSbeo. Benjamin a város neve ét mintegy 300 bambnssnádbél épített kunyhó van benne. Benjamin lakói kivétel nélkül gyilkosak, csempészek, betörök — másfélezer veszélyes bfinözö. Ennek a városnak nincs egy utcája sem, nincs benne szálloda, mozi vagy étterem. Egyetlen üzlete ven, abban ágyssólván mindent meg lehet vásárolni. Húsz évvel ezeiött Benjáminnak 5000 lakosa volt, az emberek gyorsan gazdagodtak, mart a környéken több gazdag aranylelőhely volt. Három orsxág katonaságának kellett végül beavatkoznia abba, ami Benjáminban és a környékén történt. De támadásuk sikertelen maradt. El kellett ismerni végül is a város függetlenségét. Vaamelyet valaha aláírtak. A kolumbiai kormány küldöttsége hivatalosan la megjelölte azt a területet, «melyet az ott östzeseroglett bűnözök vettek birtokukba ás elismerte az „elítéltek köztársaságát*. Ezzel a szerződéssel pont került a több mtot négy évig tartó gerillaharcok végére. A kis köztársaság' első elnöke Marcus Stern lett, aki 193S-ben szökött mag a világ legjobban őrzött börtönéből, a kaliforniai San Qnentinből és 1933-lg uralkodott Benjáminban. Természetes halállal halt meg, amit sokan nem hisznek el, mert Benjáminban úgyszólván mindenkit meggyilkolnak, annyi a leszámolás a bűnözők között. Cj vezérnek Claco Znerát választották meg. Nem volt ez éppen egyszerű választás. Znera közvetlenül Sióra halála után kiállt kunyhója elé, kihúzta hegyes tőrét ás így szólt „polgártársaihoz“, akik csakhamar alattvalóivá váltak: — Altinak nem tetszem, leválthat. De csak úgy, ha párbajra kel valami Senki sem mert vele szembesséiinl. Ma Znera alattvalói az Íratlan törvények szerint mind egyformák ás szabadok, de ez a szabadság csak viszonylagos, mert Benjáminból megszökni szinte lehetetlen, olyan nagy éz járhatatlan távolságok választják el ezt a várost a civilizációtól. A legközelebb fekvő várat Peruban von. Iguitos 900 kilométerre van Benjámintól. A brazillal Manaoz pedig 2000 kilométerre. Ha valakleek sikerülne Is megszöknie Benjáminból ás megérkeznie az egyik környező állam' városába, ott mindjárt letartóztatnák. Benjáminnak ugyanis nincs olyan lakúja, akinek ne kellene telelnie kisebb vagy súlyosabb tettéért. Benjamin városának lakóit es unalom emészti. Kizárólagos szórekoxásuk a verekedés, a véres össxecsepások. Ha ketten összeverekednek, az egész város összesereglik, s mintha bikaviadalon lennének, úgy biztatják ökot. Kétszer magát a vázért is kihívták. Utöbb agy bizonyos Esteban Morelos úgy érezte, hogy erősebb, mint Znera éz kihívta párbajra. Meg akarta kaparintani a hatalmat. Késekkel párbajoztak. Zaera lett a győztes ... ö maradt a kis „köztársaság* főnöke. Banjamia „szabad köztársaság*, de valójában, egyatlcn szabadsága az, begy az emberek szabadon halhatnak meg — unalmukban, vagy a véres leszámolásokban, amikor s zsákmány körül vitatkoznak. A világ egyik legfurcsább hídja Mexikóban a Blanc« lőlfttt épült fal ez a meglehetősen furcsa híd. Teljesen hegeazletit szerkezetű, bosszúság* 80 méter. A hfdká* mesevttő tve a szokásosé kialakítástól eltérően, középen teljesen összekapcsolódik. Ez az érdekes építészeti megoldás külsőt kölcsönöz a tájnak. Valóban a távolba iát Pjotr Gacenjuk uralszkl mérnök, aki úgy alakította át TV készülékét, hogy nemcsak a szovjet, hanem angol, lengyel, svájci adók műsorét is veszi. Kópünkön a családtagok éppen a londoni televízió operaközvetítését nézik. Amikor Varsóba, a lengyel fővárosba érkezik az ember, már messziről üdvözli a Kultúra és Tudomány Palotája, amely 38 emeletével kimagaslik az épületek közül. A városnak csaknem minden pontjáról jól lehet látni, de a legszebb, legimpozánsabb mégis akkor, amikor szemtől szembe éli vele ez ember éz közelről nézi, csodálja ezt a monumentális épületet, a Szovjetunió ajándékát. Ahhoz, hogy a palota minden részébe »1- jnssurk, több napra lenne zzükság. Miközben bejártuk pompás termeit, múzeumait, kiállítási csarnokait, uszodáját — ahol n különböző egyetemek diákjai tartják edzéseiket — szakkört termeit, néhányat feljegyeztünk a város jelképének számitó palota-őriét „személyi adatni* közül: 1952—55 között építették 40 millió téglából. „Csak' 3288 szobája van, a vízvezetéke pedig 1800 km hosszú. A telefonközpontja 1000 számot tud kapcsolni. 40 különböző hivatal — a lengyel ifjúzágl szervezet, a Tudományos Akadémia, központi sporthivatal, ás hét szerkesztőség — működik itt. Külön postahivatala, több múzeuma, uszodája, négy színháza, négy mozija éz két hangulatos étterme várja a vendégeket és látogatókat. A Szovjetunió nz idén járműiparának egész sor gépkoeslját hozta a brnét Ipari vásárra. Közöttük van a Tula éz a Vjatka robogó, a legújabb ízt motorkerékpár (kéthengaret kivitelben), karcsú vonalú mopedek, a csodás Csajka (Slrúly) gépkocsi és több más jármű. Sokat hallottnak mér n Zsporoxsecröl, amelynek első példányai, reméljük, a közeljövőben vásáron kívül Is megjelennek hazánkban. A 26 lőerői motor 100 km/óra maximális ntaxósebesságet biztosit a tetszetős kiskocsinak, fogyasztása 5,5 liter. (Prandl felvétele] A Kultúra is Tudomány Palotája
