A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-10-28 / 43. szám

Son Sella algériai miniszterelnök Kubában

Ben Bella, az Algériai Demokratikus Nép köztársaság miniszterelnöke, miután részt vett az Egyesült Nemzetek idei ülésszakán New Yorkban, a kubai forradalmi kor mány meghívására október 18-án Havannába érkezett, ahol a repülőtéren Dorticús elnök és Fidél Castro miniszterelnök fogadta. Havanna lakossága meleg ünneplésben részesítette az algériai államférfit (P'ens a Latina felv.)

Száz éves a leningrádl konzervatórium

A 100. tanévet nytották meg az idén a leningrádl RlmszklJ-Korszakov Konzervatóriumon, amely 1862-ben nyílt mejjJ Artúr Rubinstein zongoraművész, zeneszerző és karmester kezdeményezésére. Ezen a főiskolán tanult Csajkovszkij, Prokofjev, Sosztakovics és sok más kiváló zenész. Száz éves fennállása alatt több mint 7000 hallgató végzett a főiskolán. A konzervatórium egyik éirektanára Sz. Saposnylkov (balra) a Kis Operaszniház tagja. (TASZSZ felv.)

A CSKP XII. kongresszusa tiszteletére

versenyben áll a Pragodőv készruhagyár Prága-StraSnlce-l 2 számú üzemének egyik műhelye. A 27. tagú női kollektíva, amely már elnyerte e szocialista munkabrigád és a „J. A. Gagarin kollektíva“ megtisztelő címet, most elhatározta, hogly a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére versenybe lép nemcsak a „Szocialista munka műhelye“, de a „XII. pártkongresszus műhelye“ cím elnyeréséért is. A kollektive a belföldi piacra és exportra is dolgozik. Vállalt kötelezettségét minden tekintetben teljesíti: kiváló minőségű ' áru

hagyja el a műhelyt, a kollektíva tagjai fokozzák szakképzettségűket és közösen vesznek részt különböző kulturális rendezvényeken. — MiluSe Kucjalová művezető és Marta LoSanová, az SZMB vezetője. (ÖTK felv.)

Szovjet film készül Hajakról

A Moszfilm stúdió JurtJ Ozerov rendezd vezetésével filmet forgat Jaroslav HaSekról, aki a legkedveltebb szerzők közé tartozik a Szovjetunióban. A forgatókönyvet. G. MgyIvánt írta, munkacíme „A nagy út.“ HaSekot a huszonkét éves Joseí Abrham, barátját, St.aSHpkát — akiről HaSek Svejk alakját mintázta — Rudolf Hruűlnskf alakítja. -- A képen a ftlm forgatásának egyik jelenete; középütt egyenruhában J. Abrhaxn mint Haáek. (TASZSZ felv.)

Az államosítás napján

Kornak legifjabb nemzedéke már csak könyvekből vagy a filmvászonról Ismeri a gyártulajdonost, a bankárt, de as utcára kidobott munkást is. El sem tudja képzelni aat a helyzetet, amikar valaki kénye-kadve szó rint irányítja a termelést, szabja mag a béreket, vagy ha éppen anyagi érdekei úgy kívánják, akér be la zárja gyárának kapott.

Természetesen, a társadalomnak semmi szüksége sincs olysus élősködőkre, akik méaok munkájának gyümölcseiből a legjobbakat, legédesebbeket választják ki magoknak, áa csapán a söpredéket engedik át azoknak, akiket tulajdonképpen minden illetne, fiz közben azt olyan természetességgel teszik, mintha erre valami felsőbb erő jogosítaná fel Okét. Igen, törvényesítik Is ezt az elosztást, a „magántulajdon szentségének“ ölve kimondásával, és oki a magántulajdon ssantsége ellen vét, az nemcsak a földi, de az 6gl paragrafusokkal is összeütközésbe kerül.

A munkásosztályt azonban nem lehetett ezzel az „igével“ sem megriasztani, sem pedig lefegyverezni. A magántulajdon „szentségének“ megtörése természetes, forradalmi követelménnyé válik a proletariátus harcában. Hazánkban az államosítás kérdését a munkásság már 191S—20-as években felvette. As akkori szociáldemokrata vezetők azonban lényegében elodázták e kérdés rendesését.

Egész más volt a belyzat 1945-ben, amikor a munkásosztálynak már tapasztalt vezetője, kommunista pártja volt. Az államosítást azonnal napirendre tűzte. Először a kulcsipar, azaz a bányák, köbök, a bankok, a népxügy államosítására került sor. Hosszabb huzavona után Banal ekkori elnök kénytelen volt aláírni az államosításról szélé törvényeket, bár szemályezen nem veit hive as államosításnak. Banal időt akart nyerni és többek között azt ajánlotta, elöazör csapán próbaképpen kellene államosítani, például az ásványvíz forrásokat. S mintán kellő tapasstalatokra tesznek szert, lehetne majd hozzálátni a további lépésekhez.

Csakhogy a munkásosztály nem volt tapasztalatlan. Egyrészt megvoltak a tapasztalatai az IBIS—20-as évekből, amikor csúfosan Mjátszották, ás itt keltek a Sxovjetuniú tapasztalatai is, amelyek bebizonyították, hogy a termelés as államosított Iparágakban főnökök nélkül is nemcsak hogy megy, de jobban, egészségesebben fejlődik, mint annak előtte.

Nem tölzáa, axt állítani, hogy 1945, májas 9-e ntén és 1948 februárja előtt nem volt történelmünkben fontosabb forradalmi esemény as államosításnál. Gotfwáld elvtárs a prágai Vencel téren akkor tartott beszédében ezt Így fejezte ki: „Megvalósulóban van az, amiért a városi ás vidéki dolgozó nép egész nemzedékei harcoltak és szenvedtek, amiért sokan közülünk >gáaz életüket áldozták.' A vezető szerep a gazdasági életben az idegen ás kizsákmányaié elemek kezéből teljesen klcsöszott, a a vezetés a nép kezébe ment át“

Az államosítás megteremtette a szocialista építés egyik legfontosabb alapját. Nagyban hozzájárult, hogy a háború okozta károkat sikerült gyorsan helyrehozni ás rondát teremteni a termelésben. Államosítás nélkül elképzelhetetlen lett volna ‘tervszerűen fokozni a termelést, eljutni iparunkban addig a szintig, amelyen most vagyunk.

Esért gondolunk október 28-én az államosítás nagy jelentőségére, az eddig megtett ötre « azokra a feladatokra, amely iparunkra a szocialista társadalom további fejlesztése közepette hárul.

S. Gy.