A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-10-21 / 42. szám
-'“ff:" A gyermeknek e fontos tevékenységével kapcsolatban a következő kérdésekre kell válaszolnunk: Ml a Játék Jelentősége? Milyen fajtái vannak? Milyen Játékszerekkel Játszik a különböző korokban? Irányítsuk-e a gyermek játékát? A Játék az emberi tevékenység egyik formája — főleg az Iskola előtti korban —és Jellemző rá, hogy szabad, érdekes, szórakoztató, céltudatos aktív tevékenység, amely kielégíti a gyermek Igényeit s Jelentősen befolyásolja egyéniségének fejlődését. A Játék Jelentősége abban rejlik, hogy a gyermek Játék közben vizsgálja környezetét, ismereteket, tapasztalatokat szerez. A játék tevékenységében fejlődnek ki bizonyos képességei, találékonysága, alkotó szelleme, fejleszti pszichikus tevékenységét, mozgása készségét, pontosabbá, kitartóbbá teszi figyelmét, fejlődik gondolkodása, fantáziája, emlékezése, érzelmi éjete, akarata és előkészíti a gyermeket a munkára I Az elmondottak mind a játék Jelentőségét bizonyítják. Éppen ezért ne csináljunk koravén „tudósokat” gyermekeinkből. Engedjük őket Játszani. . Különböző korban, különböző játékfajtákkal találkozhatunk! Pontos határt nem lehet szabni, mert bizonyos játék megmaradhat a későbbi korban is, csak háttérbe szorul más játékfajtákkal szemben. Az Iskola előtti korra a funkcionális szerep-, receptív és az alkotó Játékok jellemzők, az iskolás korban a mozgási, verseny és a harci Játékok vannak túlsúlyban. A serdülök szívesen játszanak -társasjátékokat, pl. tánc, zálogosdl, kacsingató stb.J A funkcionális Játékok az 1. és az 5—6 évben figyelhetők meg. Ez a játék különböző tárgyak ütögetésében, fogdosásában, nyelvöltögetésben nyilvánul meg. A szerepjátékokat már a 2. évtől megtalálhatjuk a gyermekeknél s népszerűségük egészen az 5. életévig tart. Rendszerint a „hogy“ szócskával kezdődik: „Hogy én leszek a tanító, hogy te leszel a diák” stb. Az alkotó játékok különösen a 6. évben válnak közkedveltté. A gyermek ebben az esetben már önállóan vagy kisebb segítségei valamilyen feladatot végez el, pl. kockából épít vagy kirak valamit, homokból épít, papírból, fából készít bizonyos dolgokat, stb. A gyermek játékát játékszer nélkül nem is tudjuk elképzelni. A játékszerek helyes megválasztása igen fontos feji - adat, mert a Jó játékszer elősegíti, a rosszul elkészített, helytelenül kiválasztott, fékezi mind testi, mind szellemi fejlődését. Ügyeljünk arra, -hogy a Játéknak ne legyenek éles szélei, csúcsai, ne álljanak ki belőle szögek, és sokoldalú mozgásra ösztönözzék a gyermeket. A Játékszer megválasztásakor figyelembe vesszük a gyermek korát és temperamentumát. Az első évben olyanokat vegyünk, amjit tapogatni, nyomkodni, rázni, nyalogatni stb. lehet. Ilyenek pl. a gumiállatkák, figurák, csörgők; hangotadó babák, kis műanyag vödrök, bögrék, amelyeket meg lehet töjtenl és kiüríteni, mackót stb. Fontos, hogy különféle ^anyagból készüljenek, más-más formájuk és színük legyen. A 2—4 éves gyermek Játékai legyenek változatosak, de egyszerűek! Ebben a korban is megmarad kedves Játékszernek ia mackó és a baba. Helyes, ha a babának több ruhája vanl Adjunk lehetőséget kis lakás, illetve lakásrészleg rendezésiéihez. Szeretik a keréken futó állatkákat, kocsit, autót — különösen azt .amire rakni is lelhet. Harmadik évben már építőkockát is vehetünk. Nyáron a gyerekek szívesen Játszanak a homokban, ehhez kis lapátra,, vödörre, kocsira van szükségük. Az 5—6 éves gyermek már több ismerettel rendelkezik, éppen ezért már nem elégszik meg olyan játékszerrel, amelyek csak nagy vonalakban formázzák az eredetit. Az Ilyen korú gyermeknek már nagyobb ügyességet kívánó építőkockát, dominót, öntneghajtású autót, hajót, repülőt, szétszedhető és összerakható darut sfth. veszünk. Az iskolás gyermek egyre Jobban megismerkedik a Valósággal. Ez játékéiban ts megnyilvánul. Előtérbe kerülnek a bonyolult technikai és a maguk által készített Játékok: hajó- és repülő modellek srtb. Idősebb korban nagyon megkedvelik a sport és versenyszerű játékokat. Az ehhez szükséges Játékszerek — bőrlabda, kerékpár, sl, korcsolya, fényképezőgép, diavetítő stb. — beszerzése nem okoz gondot a szülőnek, mert az Iskolák, plonírSzervezetek már rendelkeznek ezekkel. A játékszerek kiválasztásakor figyelembe kell venni a gyermek temperamentumát ts. Az ideges, mozgékony gyermeknek olyan Játékszert vésziünk, ami összpontosításra, kitartásra, türelemre kényszeríti (építőkocka, szétszedhető Játékszerek stb.) a félénk lassú gyermeknek olyat, amelyek mozgásra ösztönzik (labda). S végül az utolsó kérdés: Irányltsuk-e a gyermek Játékát? A kérdésre igennel kell válaszolni I 'Ennek az Irányításnak azonban nagyon tapintatosnak kell lennie, mert a gyermek önállóságra törekszik és nem tűri, hogy megváltoztassuk a Játékának játékos Jellegét Az irányítás főképp a Játékszerek helyes megválasztásában és a Játékok szervezésében illetve témájának megszabásában nyilvánul meg. Ha óvatos, tapintatos, hozzáértő ez a beavatkozás, akkor nem nyomjuk el a gyermek kezdeményezését, önállóságát, mint egyesek gondolják, hanem éppen ellenkezőleg : fejlesztjük azt. KOVÁCS ZOLTÁN
