A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-10-21 / 42. szám

-'“ff:" A gyermeknek e fontos tevékenységé­vel kapcsolatban a következő kérdések­re kell válaszolnunk: Ml a Játék Jelen­tősége? Milyen fajtái vannak? Milyen Játékszerekkel Játszik a különböző ko­rokban? Irányítsuk-e a gyermek játékát? A Játék az emberi tevékenység egyik formája — főleg az Iskola előtti kor­ban —és Jellemző rá, hogy szabad, ér­dekes, szórakoztató, céltudatos aktív te­vékenység, amely kielégíti a gyermek Igényeit s Jelentősen befolyásolja egyé­niségének fejlődését. A Játék Jelentősé­ge abban rejlik, hogy a gyermek Játék közben vizsgálja környezetét, ismerete­ket, tapasztalatokat szerez. A játék te­vékenységében fejlődnek ki bizonyos ké­pességei, találékonysága, alkotó szelle­me, fejleszti pszichikus tevékenységét, mozgása készségét, pontosabbá, kitartób­bá teszi figyelmét, fejlődik gondolkodá­sa, fantáziája, emlékezése, érzelmi éje­­te, akarata és előkészíti a gyermeket a munkára I Az elmondottak mind a játék Jelentő­ségét bizonyítják. Éppen ezért ne csi­náljunk koravén „tudósokat” gyerme­keinkből. Engedjük őket Játszani. . Különböző korban, különböző játék­fajtákkal találkozhatunk! Pontos határt nem lehet szabni, mert bizonyos játék megmaradhat a későbbi korban is, csak háttérbe szorul más játékfajtákkal szem­ben. Az Iskola előtti korra a funkcionális szerep-, receptív és az alkotó Játékok jellemzők, az iskolás korban a mozgási, verseny és a harci Játékok vannak túl­súlyban. A serdülök szívesen játszanak -társasjátékokat, pl. tánc, zálogosdl, ka­csingató stb.J A funkcionális Játékok az 1. és az 5—6 évben figyelhetők meg. Ez a játék kü­lönböző tárgyak ütögetésében, fogdosá­­sában, nyelvöltögetésben nyilvánul meg. A szerepjátékokat már a 2. évtől meg­találhatjuk a gyermekeknél s népszerű­ségük egészen az 5. életévig tart. Rend­szerint a „hogy“ szócskával kezdődik: „Hogy én leszek a tanító, hogy te leszel a diák” stb. Az alkotó játékok különö­sen a 6. évben válnak közkedveltté. A gyermek ebben az esetben már önálló­an vagy kisebb segítségei valamilyen feladatot végez el, pl. kockából épít vagy kirak valamit, homokból épít, pa­pírból, fából készít bizonyos dolgokat, stb. A gyermek játékát játékszer nélkül nem is tudjuk elképzelni. A játékszerek helyes megválasztása igen fontos feji - adat, mert a Jó játékszer elősegíti, a rosszul elkészített, helytelenül kiválasz­tott, fékezi mind testi, mind szellemi fejlődését. Ügyeljünk arra, -hogy a Já­téknak ne legyenek éles szélei, csúcsai, ne álljanak ki belőle szögek, és sokol­dalú mozgásra ösztönözzék a gyerme­ket. A Játékszer megválasztásakor figyelem­be vesszük a gyermek korát és tempe­ramentumát. Az első évben olyanokat vegyünk, amjit tapogatni, nyomkodni, rázni, nyalogatni stb. lehet. Ilyenek pl. a gumiállatkák, figurák, csörgők; han­­gotadó babák, kis műanyag vödrök, bög­rék, amelyeket meg lehet töjtenl és kiü­ríteni, mackót stb. Fontos, hogy külön­féle ^anyagból készüljenek, más-más for­májuk és színük legyen. A 2—4 éves gyermek Játékai legyenek változatosak, de egyszerűek! Ebben a korban is meg­marad kedves Játékszernek ia mackó és a baba. Helyes, ha a babának több ru­hája vanl Adjunk lehetőséget kis lakás, illetve lakásrészleg rendezésiéihez. Szeretik a keréken futó állatkákat, kocsit, autót — különösen azt .amire rakni is lelhet. Harmadik évben már építőkockát is ve­hetünk. Nyáron a gyerekek szívesen Ját­szanak a homokban, ehhez kis lapátra,, vödörre, kocsira van szükségük. Az 5—6 éves gyermek már több isme­rettel rendelkezik, éppen ezért már nem elégszik meg olyan játékszerrel, amelyek csak nagy vonalakban formázzák az ere­detit. Az Ilyen korú gyermeknek már na­gyobb ügyességet kívánó építőkockát, do­minót, öntneghajtású autót, hajót, repülőt, szétszedhető és összerakható darut sfth. veszünk. Az iskolás gyermek egyre Jobban meg­ismerkedik a Valósággal. Ez játékéiban ts megnyilvánul. Előtérbe kerülnek a bo­nyolult technikai és a maguk által készí­tett Játékok: hajó- és repülő modellek srtb. Idősebb korban nagyon megkedvelik a sport és versenyszerű játékokat. Az eh­hez szükséges Játékszerek — bőrlabda, kerékpár, sl, korcsolya, fényképezőgép, diavetítő stb. — beszerzése nem okoz gondot a szülőnek, mert az Iskolák, plo­­nírSzervezetek már rendelkeznek ezekkel. A játékszerek kiválasztásakor figyelem­be kell venni a gyermek temperamentu­mát ts. Az ideges, mozgékony gyermek­nek olyan Játékszert vésziünk, ami össz­pontosításra, kitartásra, türelemre kény­szeríti (építőkocka, szétszedhető Játék­szerek stb.) a félénk lassú gyermeknek olyat, amelyek mozgásra ösztönzik (lab­da). S végül az utolsó kérdés: Irányltsuk-e a gyermek Játékát? A kérdésre igennel kell válaszolni I 'Ennek az Irányításnak azonban nagyon tapintatosnak kell lennie, mert a gyermek önállóságra törekszik és nem tűri, hogy megváltoztassuk a Játé­kának játékos Jellegét Az irányítás fő­képp a Játékszerek helyes megválasztá­sában és a Játékok szervezésében illetve témájának megszabásában nyilvánul meg. Ha óvatos, tapintatos, hozzáértő ez a be­avatkozás, akkor nem nyomjuk el a gyer­mek kezdeményezését, önállóságát, mint egyesek gondolják, hanem éppen ellenke­zőleg : fejlesztjük azt. KOVÁCS ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents