A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-10-07 / 40. szám
Neveljük tiszteletre gyermekeinket Az egyik Nyltra környéki faluban rendezett „Kérdezz-felelek estén” kaptam a következő kérdést: Miért ztllöttebb, neveletlenebb, tiszteletlenebb a mai fiatalság, mint a múltban volt? Hát valóban ztllöttebb, neveletlenebb lenne? Védelembe vettem a fiatalokat, mert ügy érzem — bűnös tévedésbe esnénk, ha pálcát törnénk Ifjúságunk fölött. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk: semmivel sem rosszabbak, mint a múltban voltaik! íiől — bizonyos értelemben jobbak, értékesebb tulajdonságokkal rendelkeznek. Gondoljunk csak arra, hány ezer fiatalkorú bűnözőt tartottak nyilván a kapitalista Csehszlovákiában, olyanokat, akik gyermekfejjel loptok, fosztogattak, gyújtogattak? Ilyen esetekkel ma csak elvétve találkozunk 1 Annál több az olyan esetek száma, mikor fiataljaink magas erkölcsi színvonalról tesznek tanúságot! Nem egyszer vizsgáztak kitűnőre munkaszeretetből, hazaszeretetből, becsületből I Bizonyltja ezt az Ifjúsági Gát, a Barátságvasút, Ostrava, a szocialista munkabrigádba tömörült fiatalok nagyszerű eredményei stb. Nem szándékom, hogy erőnek erejével elhitessem: a mai fiatalság hibátlan, minden emberi gyarlóságtól mentes, csak jót lehet róluk mondani. Nemi Csak annyit szeretnék megállapítani, hogy nem lehet eseteket általánosítani. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: egy fiatal még nem a fiatalság, de miután lényegbe vágó kérdésről van sző, egyes esetek fölött sem szabad szemet húnyftunk. Mi azt akarjuk — s ez a szocialista humanizmus következménye —, hogy mindegyik fiatal jőlnevelt legyen, tisztelje, becsülje az Idősebbeket. Éppen ezért szólunk róla: ml módon érhetjük ezt el, hogyan nevelhetjük gyermekeinket az idősebbek Iránti tiszteletre I Az udvarias, tiszteletteljes viselkedés alapjait, mér ez óvodás, illetve kisiskolás korban, tehát kb. a 12. életévig kell lerakni I Az udvarias viselkedés — ami kell, hogy szokásává, természetévé váljon a gyermeknek — jelenti az első fontos lépést az Idősebbek iránti tisztelet kialakításában. Sajnos, nagyon sok szülő nem akarja észrevenni, hogy gyermeke udvariatlan: nem edja át helyét, szemtelenül beszél, nem köszönti ismerőseit stb. Pedig az udvarias viselkedés szabályaira meg kell' tanítani. Szükséges, hogy e tekintetben ikö vetkezetesek legyünk, mert a szokásokat nem lehet máról holnapra kialakítani. Ez sokszor évek rendszeres munkáját Igényeli. M. Mák felvétel« Ha azt akarjuk, hogy a gyermekben Jó viszony alakuljon ki a felnőttek lránt, szükséges, hogy a családban olyan légkört teremtsünk, amely elősegíti ennek fejlődését! A család tagjai tiszteljék egymást! Káros hatással van a gyermekre, ha előtte oldjuk meg — sokszor nem megfelelő hangnemben — nézeteltéréseinket, ha a család tagjai kölcsönösen szidják, sértegetik egymást. De másokról se beszéljük tiszteletlenül! Tartsunk be két fontos elvet: ne engedjük, hogy gyermekeink belebeszéljenek a felnőttek beszélgetésébe, s ne tűrjük, hogy feleseljenek! M®g kell szokniuk azt, hogy csakis a felnőttek engedélyével kapcsolódhatnak be a társalgásba, s ezért kiest korától kezdve gátoljuk meg Ilyen irányú törekvését! A későbbi fejlődési korban — a serdülő és az ifjúkorban jelentősen befolyásolja a felnőttekhez való viszonyt az Idősebbek viselkedése és a példaadás. A serdülő és az ifjú mér kritikus szemmel néz! a felnőtt viselkedését, cselekedeteit, Mérlegeli, ki érdemli aneg tiszteletét. Valószínű, hogy Jellemtelen, Iszákos, rosszindulatú, munkakerülő embert nem fog tisztelni. Köztudomású, hogy a gyermek utánozza a felnőtteket. 8 ha figyelembe vesszük, hogy a tisztelet és az udvarias viselkedés alapjait a családban kapják meg, nem nehéz rájönni, mennyire fontos a példaadás, a szülők helyes, tiszteleten, szereteten alapuló viszonya saját, öregedő szüleihez és embertársaihoz. Legyünk tehát szigorúak, következetesek magunkkal szemben, hogy Igazságosak, szigorúak lehessünk nagyon, de okosan szeretett gyermekeinkhez. KOVÁCS ZOLTÁN C Ólizorű háziasszonyoknak a legújabb »okzsebes kötény, amely hosszú és rövid kötény fámájában ts készülhet. Mindkét modellt elkészíthetjük maradék nyárlbuha-anyagokbői. Az egyszínű zsebeket duplasoros tűzéssel választjuk el egymástól és gyöngyházgombokkal gomboljuk. Ha új anyagot veszünk, a vállas kötényhez 75—75 cm mintás, illetve egyszínű anyagot számítsunk, a félkötényhez pedig 40 cm csíkos és 60 cm egyszínű anyagot vegyünk.
