A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-30 / 39. szám
Kinek van igaza című ankétünk nagy visszhangra talált olvasóink körében. Azóta is számos levelet kapunk, amelyekben a szülők tanácsért fordulnak hoz zánk a nevelésben felmerült problémák megoldását il letően. Mai számunkban megkezdjük Kovács Zoltjn nak, a nyitrai Pedagógiai Intézet tanárának cikksorozatát a nevelésről. A gyermek fejlődésének lelki sajátosságai Prandl Sándor felvétele meke szeszélyessége, dacossága. Rendszerint az elkényeztetett gyermekek szeszélyesek. Nem szükséges, hogy a gyermek minden gondolatát előre ellessük, minden kívánságát fenntartás nélkül teljesítsük, ne csináljunk meg mindent helyette. A dacos gyermeknél szigorú napirendet kell felállítanunk. A kisiskolás kor jelentős változást hoz a gyermek életébe. Az iskola, nagy hatással van a gyermek sokoldellú fejlődéséne. Megtanul Imi, olvasni, gyors fejlődésnek Indul a kisiskolás pszichikuma: érzékelése, észlelése pontosabb lesz, gondolkodása lassan elvonttá válik, emlékezése tudatossá. Figyelme még ingadozó, fáradékony, ezért ne kényszerítsük, hogy órákhosszat csak tanuljon. Fő tevékenysége a tanulás, de még Jelentős szerepet kap a játék is. Ügyeljünk arna, hogy csak értékes olvasmányok kerüljenek a gyermek kezébe. Több szülőnek okoz gondot gyermekének csúnya beszéde, hazudozása, vagy lopása. Tartsuk szem előtt: a gyermek nem született csúnya beszéddel! A hazugságot és a lopást minden esetben el kell ítélni, de a büntetés kiszabásánál vegyük figyelembe az okot. Lehet, hogy szertelen fantáziájának eredménye a hazugság, illetve ügyességének, bátorságénak fl.togtatása ösztönözte lopásra. Abban az esetben büntessük szigorúan, ha érdekből hazudik vagy lop. A serdülőkorban változások állanak be a gyermek testének felépítésében. A serdülőket fel kell világosítani a beállott, illetve bekövetkező változások jelentőségéről. Az apa a fiúnak, az anya a lánynak magyarázza meg — lehetőleg négyszemközt — ez ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Fontos, hogy ne a nemi problémákra irányítsuk a serdülő figyelmét — így az ellenkező eredményt érnénk el — hanem más, hasznos dolgokra. Foglalkoztatni kell: sportoljon, kapcsolódjon be a társadalmi munkába, tanuljon stb. Az ifjúkorban kapcsolódnak be fiataljaink a felnőttek életébe. Legtöbb esetben ebben a korban merül fel a pályaválasztás problémája Is. Soha ne kényszerítsük gyermekünket •olyan pályára, amihez nincs kedve, nincsenek képességei. Igaz, az érdeklődést át lehet vinni más területre is, de csak gondos nevelésselI Olykor erre szükség van, mert a társadalmi érdekek megkívánják, hogy olyan pályák iránt is felkeltsük az érdeklődést, amelyek kevésbé keresettek. Sok szülő csak saját elképzeléseit akarja megvalósítani, s közben sem gyermekére, sem a társadalomra nincs tekintette^. Még egyszer tehát: ne erőszakoljunk, hanem tanácsoljunk, s ne feledkezzünk meg az iskola véleményéről sem, amely döntő jelentőségű leheti KOVÁCS ZOLTÁN A gyermek lelkivilága igen sokrétű, bonyolult és gazdag fejlődésbeli változásokban. Ebben a fejlődésben bizonyos szakaszokat figyelhetünk meg, amelyekben jellegzetes, sajátos talajdonságokkal rendelkezik az egyén. E szakaszok a következők: 1. csecsemőkor, (az első év), 2. kisgyermekkor (2—6 év), 3. kisiskolás kor 6—12 év), 4. serdülőkor (12-17 év), 5. ifjúkor (17—22 év). Egy rövid cikk keretében úgyszólván lehetetlen részletesen elemezni e korszakok sajátosságait. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a gyermek testi és pszichikai (lelki) fejlődése dialektikus egységet alkot. Ezért mindegyik korban elengedhetetlenül szükséges a helyes táplálkozás, a mozgás és a friss levegő biztosítása. Alapos megfigyelések bizonyítják, hogy italéban az a gyermek, amelyik erős, egészséges testileg, értelmi szempontból is túltesz azokon, akik fizikailag gyengék, fejletlenek. A csecsemőkorról már olvashattunk a „Hét” hasábjaim, ezért eltekintünk ennek tárgyalásától. A kisgyermekkor első felére jellemző a Járás és a beszéd elsajátítása, a pszichikus funkciók és a tudat gyors fejlődése. A gyermek mindent meg akar ismerni. Mindenhová felmászik, mindent elmozdít helyéről, kopog, zörög, amit lohet széttép, összetör. Nem rosszalkodik — csupán Ismereteket szerez! A gyermek féktelen mozgésvággyal rendelkezik. Járása, mozgása „tanulmányút" környezetének a megismeréséhez. Helyes, ha ezt a mozgást céltudatossá tesszük! A kisgyermek élettapasztalata, Ismerete szegényes, éppen ezért sokat kérdez: „Ml ez? Minek ez? Miért van ez így? stb. Ne legyünk restek ezekre a kérdésekre válaszolni, hiszen tapasztalatgyűjtését, ismeretszerzését könnyltjük meg ezzel. Az Iskola előtti korban sok szűrőnek gondot okoz gyor-Teltkarcsúaknak 1. Idősebb nők számira készült ez az elsgáai ruha, Érdekessége a hossxltott derékvonal és a szoknyán elhelyezett ferde gombolás 2. Teltksresi nőknek eldnyBs a kétrészes robe, mivel karcsús(t|a az alakot. E kétrészes ruha szoknyája egyenes, a blúzt kétoldalt tüzéa díszíti
