A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-30 / 39. szám
tfffá Egy régi jel a falu szélén Művelődési otthon h í/m l Az iskolások büszkesége A Kiaduna fölött vashid Ível. Legforgalmasabb átkelőhely a Csal lékéiből a Mátyásföldre és vissza. A hid két végén agy-agy fala: Dunátok és és Pozzonyeperjes. A két fala nemrég egyesült, közös nevük: Jehodaé —- tehát Eperjes. Hogyan indulhat el mégis a város felé, mikor ■ hid két végét ás fogje, illatve a bid is kűti, a házak fundamentuma, ezarkétszéxütvén hektár föld, az emberek nagyüzemi gazdálkodásának erős gyökeret vert szándéka, és minden, ami gazdálkodót köthet falujához. Mégis elindult a vérosodás útján. Vagy tálén éppen azért, mert oly erős gyökeret vert szándéka, és minden, ami gazdálkodót köthet falujához. Mégis elindult a városoddá ötjén. Vagy talán éppen 'azért, mert oly erős gyökeret eresztett a sok hektár földbe. Miből látja mindazt, aki heláp a kettős faluba? Hiszen a rágl világ jelel még ltt-ott megtalálhatók. Vízimalmok tűn Odó kerekei bámészkodnak a görbe fűzfák alatt: a Nagy István-félel a Takács meg a Mérocz malom. Közűlöfc az egyik még lét aprít, egy meg darál nagyinéba egy-egy zsák szemet, a harmadik már egészen néma. Aztán itt vannak ja ladikok — játszó, halászó, gyerekekkel, néhány nádtetős házacska (már villanyvezetékkel) és a falu mellékutcáiban la por. A /por, da Itt már mag is kezdődik az a kultúrára törekvés, ami egyre inkább jellemző e vidék falvaira, Így Eperjesre la. Ot- és falurendexés, lakásépítés.' járda, park, étterem, áruház, és a középületek építésének kultúrája jelzi már Itt Is a törekvés céltudatos megvalósulását. Mér a mellékutcák porszőnyegét is nehéz dunakavicscaal kötik meg 6« az űj iskolához vezető utat kővel, szurokkal. A kerékpár la jobbiau gural a gyerekek meg a felnőttek alatt, ha Jé az ét. Ez u szándék vált Itt valóra, blúzén bent Szerdahelyen, a járás székhelyén sincs különb út, pedig az már város. Maga az iskola is van olyan, mint akármelyik városi. Miben U különbözne ettél? Nyeső András lgszgaté oly büszkén mutogatja mindönkiinek, mintha bizony messze főidőn egyedülálló építmény lenne. A fontos az, hogy Itt sem áll egyedül. Pár lépésre tőle magasodik a tanítói lakások emeletes tömbje, mintha magyarázná, hogy Íme Idekötöm már a tanítókat, megszabadítva őket az utazgatás nyűgétől, hogy idevalók lehessenek, eperjealek, még azok le, akik nem itt sxölattek. A főutcán oszlopos, tornácos művelődési otthon köszönti a kételkedőt, aki nem hinné, hogy a vérosodás felé halad a falu. Csöpp erkély is van a házon. Ha megáll Ütt a komáromi Magyar Területi Színház autóbusza, méltán gondolhatják a színészek, hogy várost?* érkeztek. Bent az otthonban gondnokiaké*, orvosi rendelő lakással (egyelőre még nincs gazdája) klubszoba, könyvtárhelyiség (egyelőre könyvszekrények nélkül), öltöző, filmvetítő berendezés, amit And a Sándor kezel. Mi hiányzik még? Vendéglé, áttérem I Mizera Jánosné, e kát intézmány vezetője olyan környezetet teremt a vendégnek, bogy városi éttermeink tisztasága, kiszolgálása sok esetben szégyent vallhatna mellette. Ez még nem város, mondhatná valaki. De ml ve város? Kultúráit életfeltételek I Az, hogy a poros, megizzadt emberek a megváltozott életfeltételek között először megtisztálkodnak munka után, majd egy pillantást vetnek a lefűggönyzött szobába, hogy nincs-e valami jé televíziós műsor él gondolnak egyet, benéznek az étterembe, pohár sörre, beszélgetésre. Ugyanezt teszi a városiaké. A biv'italnok, s munkás. Megtörténik ugyan nemegyszer Itt Eperjesen lt, hogy elmotoroznak Szerdahelyre, vér őst nézni. Da csakhamar visszafordulnak a motorozék, mondván, nagy a por bent, visszajöttflnk. Vissza is jöhetnek, hiszen a tőkési dunakanyarinál oly nevezetes strandtelep létesült, hogy sok városi ember csak Irigységgel gondoltáét az eperjesiekre, a falusiakra." De mégis csak falu ez, akárki akármit mond le, bizonygathatná a • kötekedő. Hát falunak falu, mivel csuk kétezer lakosa van. De 'a szövetkezet bősz hektáros kertjében ugyanégy dolgoznak, mint teszem fel a városmelléki kertekben. Horváth jézaef kertész Ja százezer koronákban gondolkodik az árut Így számolja: agy tonna, tíz tonna, száz tonna. Vagy éppen vagonszám tartja nyilván a leszállított paradicsomot, hagymát, káposztát. A kertben dolgosé lányok olyanok, mint a városiak? Nem egészen úgy megy a soruk, Víz Igaz. Itt, ha férjboz mennek, már nemigen dolgoznak házon klvöl, nem úgy, mint a városi asszonyok. Talán azért van ez így, mert nincs még bölcsödé? Valóban, ez még hiányzik. Mi kell hozzá, hogy az Is legyen? Egy kis jóakarat. Csóka István, a szövetkezet agronémuse már a jövő esztendő terméslehetőségeit számolgat)/!. Kiss László xootechmlkus a haszonállatok Jövedelmét. Bognár jános a gépjavító műhely és Novota? Géza a gépesített egység vezetője közösen számolják az önköltség csökkenésének lehet őségéti És Így tovább, mindenki a maga posztján úgy végzi a dolgát, hogy idősebb Csóka István elvtúri, a szövetkezet elnöke egyre kevesebb hibát találjon. Nlnos még bölcsőde, mondtam az előbb. Csak Így lehet majd, aszni a munkaszorgalommal, ami Eperjesre jellemző, és azzal az előrelátással, hogy legyen még az a magtár is, Avjuk a terményt, hiszen abbéi élünk, és ha mér van kultúrhézunk, iskolánk, hét Jöjjön az a bölcsődei Csak azután mujd gyerek is kerüljön hala, ne álljon üresen, szégyenszemre itt a falu közepén. . Ennyit egy faluról, hogy elindult a vérosodás útján, habár egyben másban még ott vannak a jelek, a régi falu jelei. GYURCSO ISTVÁN Horváth Tözaef kertész
