A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-09-30 / 39. szám

Tize negyezerháromszáznegyvenidlenc négyzet {kilométeren terül el a dél-csehországi kerület, amely Ausztriával, O Némei- Szüvetségi Köztársasággal valamint a közép, a nyugat, és a kelet-csehországi, no meg a dél-morvaországi kerülettel határos. Fő hegysége a 5urnává, két jelentős folyója az Otava és a Vltava. Lakosainak a száma csupán {B51.839, tehát h kerület lakosságának sűrűsége a legkisebb az egész országban.

Kilenc járásból (Ceské Budéjovlce, Cesky Krumlov, Jindf, Hradec, Pelhffanov, Pisek, Prachatice és Tábor) tevődik össze a kerület, amelynek székhelye az ősrégi jCeské Budéjovlce. A dél-cseh tájat különben is az ezer halastó hazájának nevezik, bár ez az elnevezés távolról sem fejezi ki az ezüst víztükrök sokaságát, mivel a halastavak száma — csupán a tfebcni medencében meghaladja az ötezret.

A

A tteboni Svét, az ötezer dél-csehországi halastó egyike

emréglben „Csipkerózsika és buzogány“ címet adtam egy nagyobb lélegzetű dél-csehországi riportomnak, amelyet azonban ma már korrigálnom kell. A Csipkerózsa történelmi bája ugyan még holdfényfátyolként ott függ a táj felett, de a buzogány már csupán múzeumi tárgy. A Csipkerózsáihoz ércolvasztók, vasöntödék társultak, és kecses Ivekbe szökkenő acélhidak. A sdhwarzenbergek és főpapok egykori latliundumaira eljutottak a legmodernebb mezőgazdasági gépek 1

Bátran állítom, hogy éppen a délcsehországi kerület tájait járva mondhatja a vándor, hogy Itt, ezen a vidéken az egyik lábával mindig a tegnapban, a másikkal pedig a holnapban jár. 'Hiszen Prága és Kutná Hóra után éppen itt maradtak fenn a régi dicsőség, a régi kultúra emlékei — a gótikus kolostorok, a tfeboni és netollcei ismeretlen és mégis annyira Ismert mesterek fa-madonnái, a dél-cseh madonnák (amelyhez hasonló szépet csupán a krümlovi és plsekl lányok közt találhat az ember), a reneszánsz várkastélyok, szgraflttók és freskók, Húsz mester és Trocnovi Zslzska János haladó hagyományai, de ugyanakkor Itt épültek fel az utolsó évtized legmodernebb textilgyárai, a jelenben

Ceské Budéjovlcében a pllzeni Lenin Művek óriási vasöntödét építenek, és a kerületben találhatjuk meg a llpnóí és az orlíkl duzzasztó-gátakat — hazánk legnagyobb völgyzáró gátjait.

Súlyos, megpróbáltatásokkal terhelt évszázadokat vészelt át e táj népe. Bár tatár és török hadak nem dúlták fel a kultúra és művészet dél-cseh fellegvárait, Cesky Krümlovot. Jindf. Hradecet, Tfebont vagy Prachatlcét, a német zsoldos hadak, a svéd hódítók, a népnyomorító osztrák főurak és a császári Bécs több kárt okoztak JDél- Csehországnak, mint másutt a tűzvészek és pusztító Járványok. Feudalizmus és klerikallzmus Itt tartották fenn magukat a legtovább és e táj nemcsak a monarchiában, de Masaryk és Beneé uralma alatt is peremvidék volt, a kivándorlók földje. Érdemes megjegyezni, hogy a XX. század elején csupán Bécsiben 120 000 olyan cseh nemzetiségű személy élt, aki Dél-Csehországből származott el az osztrák fővárosba.

És bizony hiába fohászkodott „ikegyes“ Istenéhez a vidék vallásos népe, a föld nem adott elegendő kenyeret. Nem Is adhatott! Hiszen az erdőlepte vidék egy nyolcada 800 méter tengerszint feletti magasságiban terül el. Éghajlata hideg és esős, ami kedvez a réteknek és a legelőknek, melyeknek terjedelme nincsen megfelelő arányban a lehetőségekkel. A halastavak terjedelme körülbelül húszezer hektárt tesz és beláthatatlan tengert képeznek a Sumav&l és a Sumavaaljal erdők is. Ezen a vidéken még az észak-cseh tájakon némi haszonnal járó házi üveggomb készítés sem enyhítette a szegénységet. Ezért dúlt Itt az ínség és a kivándorlási láz. Innen Indultak el tengertúlra, Belgiumba, Franciaországba, Bécsbe a szegény hegylakók. Régebben az egész monarchia területén szóródtak széjjel. Közülük kerültek ki a „Cirkusz Humberto“, a Henry, Kludsky és a jő ég tudja hányféle cirkusz mulatságosan bússzemű bohócai. Ez a vidék szülte a vándormuzsikusok ezreit, köszörűsöket, a hamburgi hajőácsokat, az újkor hazátlan Ahasvérusait, Sem Isten, sem császár, de még csak a masaryki meg a beneSl demokrácia sem adott kenyeret a vidéknek. Csupán a kommunisták ötágú csillaga hozta meg számukra a megváltást — az iparosítás, építkezés, a földművelés gépesítése, s ezért nem is csodálható, ha a táj nápe végül Is hátat fordított Isteneknek meg papoknak egyaránt, és beállt a szocializmus építői közé.

Kastélynak beillő pavilonokban tartják la malacokat a tfeboni Roímberk őriás hizlaldáiban . . .

Am a malac az mindig malac {marad, ba több a szalonnája, ha keveaebb ...

Nem hinném, hogy van a kerületnek városkája, ahol ne füstölne valamilyen új gyárkémény. A nehézipar üzemelt nemcsak Ceské Budéjovlcében (Závody V. I. Lenina, Motor, stb.) hanem Mllevskoban, Strakonlcében (CZ), Táborban, Plsekben Is megtaláljuk, nem ls szólván a textilipar legmodernebb gyárairól Plsekben, Vlmperkben, Vodfianytoan, Vesellben, Tfebofíban, Prachatlcében, Strakonlcében, Humpolecben, Otínben, Nová Véelicén, Jlndr. Hredeoben, hogy tovább ne ls folytassam. A vegyllpar vállalatait Cesk? Krumlov közvetlen közelében találhatjuk meg, valamint Planában (Planá n/L). 1 Am nem hiányzik Itt az üveg és a keramika Ipari úton való előállítása sem. Képviselve van a könnyűgépipar ls, s amint már említettem az orllkl őriás — duzzasztógátnál épül hazánk legnagyobb vízierőmüve 1 Hiányos képet kapna azonban az olvasó a dél-csehországi kerület Iparáról, ha meg nem említeném a vidék élelmiszeriparát, a sajtgyárakat, gyümölcs és zöldség konzerváló üzemelt, no meg híres sörgyárait (Ceské Budéjovlce, Strakonlce, C. Krumlov, Tfeboft, J. Hradec, Pisek, Tábor, Pelhfí-