A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-09-23 / 38. szám

Feltárulnak I z i o noszféra rejtelmei Kivilágosodik az éjszaka A felsőbb légkör rétegeinek hőmérsékleti, vagy elekt­romos tuladonságuk szempontjából történő kutatása nem Is olyan régen még csak elméleti jelentőségűnek tűnt, viszont ma már gyakorlati felhasználásának egész sora került a mindennapi élet előtérébe. Imicszf éra-prognózis A légkörkutatás egyik, még alapos kivizsgálásra szoruló területe, az Ionoszféra, úgy látszik a televízió szempontjából Is jelentős szerepet tölt majd; be. Az ionoszférát ugyanis nem kell mesterségen teremteni, mert mintegy száz kilo­méter magasságban a valóságban létezik, működik, és sok­rétűen befolyásolja a rádiózás és televíziózás lehetőségeit. A légkönkutatás klasszikus módszerei szerint az ionoszféra tulajdonságait a Földről kllndulóan mérték. Különféle eljárá­sokkal az lonoszférára továbbított és onnan visszaérkező sugárzások tulajdonságainak megállapítása eddig is értékes adatokat nyújtott arra, hogy miért mutatkoznak a rádiózás­ban érthetetlennek tűnő adási és vételi zavarok, Illetve miért állnak elő éppen ezzel ellentétes jelenségek. Ma már tudjuk, hogy a naptevékenysléggel párhuzamosan tizenegy éves Ismétlődő változások mellett évszakonként éfe 'kisebb Időegységekben is részben előre sejthető, törvényszerű jelenségek észlelhetők. A nemzetközi rádiózást nagymérték ben segítik az úgynevezett Ionoszféra prognózisok, melyek a várható adási és vételi viszonyokat előre jelzik. Jelenleg a Szovjetunióban, az Egyesült államokban, Franciaországban éis' Ausztráliában működik jelentősebb Ionoszféra előrejelző szolgálat. Az ionoszférakutatás történetében az első mesterséges égi­testek új fejezetet nyitottak. Szovjet .kutatók voltak az elsők, akik ezek felhasználásával felülről vizsgálták meg az lono­­szférát. A szputnyikok sugárzásai részben visszaverődve, rész­ben az ionoszférában áthatolva kerültek észlelésre. Ma már mind több titkát árulja el ,a világűr kapujában levő magasabb légkör. így többek közt az Is kiderült, hogy 214 méteres hul­lámhosszon 500 .kilowatt teljesítménnyel eljuttatott sugárzá­sok látóhatárunkon belül kivilágíthatják az Ionoszférát és Ilyen módon éjszakánként tíz tellholdnyi világosság érhető el. Ma még beláthatatlan ennek a jelentősége. Lehet, hogy nem Is olyan nagyon távoli jövőben a Földről sugárzott, viszonylag •kis mennyiségű energiával el lehet majd oszlatni az éjszaka sötétségét. Nemzetközi összefogással Rostocktól húsz kilométernyire, a mecklenburgí öböl partján Kühlungsborban az NDK kutatói a második világháború után lonos'zféra kutatóállamást rendeztek be. A mindössze húsz méteres antennájú kutatóállomás két ultrarövid hullámú vevő­­berendezése különleges televíziós vételekkel foglalkozik: a mintegy 1500 kilométer távolságban levő moszkvai és az 1200 kilométernyi távolságban levő londoni televíziós adást veszi. Megfelelő műszerek rendszeresen feljegyzik, hogy mi­lyen volt a tudományos szempontokból jelzett adás. Ugyanak­kor más műszerek az Ionoszféra más jellemző adatait Is mérik. Például, hogy milyen erő$ abban az Időpontban a mintegy száz kilométeres magasságban a szél sebessége. A kutatóállomás eddigi adatainak összesítése alapján Lauter professzor azt állítja, hogy az Ionoszféra kitűnő .televíziós adásközvetttőnek ígérkezik — ha még alaposabban ismerjük majd a tulajdonságait, hogy mikor, milyen Intenzitással, milyen hullámhosszon kell a televíziós adást közvetíteni. Természete­sen a valóságban jóval több ismert és még kikutatásra váró té­nyező összehangolása fogja majd az eredményt megadni. A nemzetközi összefogás, melyben most Is a nagyszámú szovjet kutatóállomésok játsszák a vezető szerepet, a Telstárok, a mesterséges holdak rendszerénél egyszerűbb formában való­síthatja meg az Interkontinentális televíziózást. V. P. A leningrádi Ermitázsban felfedezték Leonardo da Vinci Ismeretlen rajzát, amelyről megállapították, hogy a nagy festő Anghiari csata című fest­ményéhez készült vázlat. Maga a festmény, amelyet korábban Firenzében őriztek, nem ma­radt fenn. ÚJ hatalmas TV torony épült Birkholzaue mellett, Ber­lin északt peremén az NDK- ban. Az új antennatorony 110 méter magas. A vasbeton szeg­mentekkel megtámasztott to­ronylábban műszaki berende­zések és lakóhelyiségek kerül­tek elhelyezésre, a toronyföben variak az adó és vevöberende zések. Külön ,/irttsta". munka volt a négy méter átmérőjű antennatükör elhelyezése. 3

Next

/
Thumbnails
Contents