A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-23 / 38. szám
N c p a i mm m Jr ll HM A hinduizmus és a buddhizmus uralkodnak a nepáli polgárok életében Nincs talán o világnak még egy olyan darab földje, amelyen a történelem annyi paradoxoné összpontosulna, mim Nepálban, ebben ez elfelejtett királyságban, ahol nyolcmillió ember él a világ legnagyobb hegyének, a Mt Everestnek az árnyékában. Nepál a világ egyetlen híndulsta királysága. Ugyanakkor azonban az egyetlen olyan ország is, ahol a hinduizmus együtt maradt fenn* a kelet egy más vallási-filozófiai tanításával, a buddhizmussal. Így aztán Nepálban az ember láthat olyan hinduiista templomot, amely a buddhista építészet stílusában épült. Lálthat hlndwista bráhmant, amint nyugodtan eszi a húst, akárcsak a nepáli buddhisták, jóllehet a húsevés az igazhitű bráhman számára bűnnek számit. Találkozhat itt nepáli buddhistákkal, akik híndulsta Istenségeket tisztelnek. Vagy megtudhatja az ember, hogy a nepáli buddhisták betartják a kaszt-rendszert, noha a buddhizmus évszázadokkal ezelőtt épp forradalomként keletkezett a hinduizmus e külső megnyilvánulása ellen És nem csupán erről van sző. Mindaz, amit az ember Nepálban lát, vagy elképzelhetetlenül régi, vagy elképzelhetett Istenségek szobraival gazdagon díszített nepáli templom homlokzata lenül új. A templomok, amelyekkel a szó szoros értelmében tömve vem valamennyi nepáli város, régmúlt korok fejlett kultúrájának emlékei. Számunkra szinte hihetetlen, hogy még a huszadik század második felében, egy-két évtizeddel ezelőtt nem volt Nepálban könyv, újság, vasút, iskola, úgyszólván semmiféle összeköttetés a világgal. Nepál voltaképpen 1951-ig teljesen el volt zárva a modern kor áramlatai elől. A formálisan független királyságba csupán a brit tisztek jártak el évente kétszer, hogy gyarmati hadseregükbe merész nepáli hegylakókat, gurkhákat toborozzanak. A főváros, Katmandu utcáin királyszobrok helyett úgyszólván minden sarkon egy bizonyos Rana szobrával találkozhatunk. Egy ilyen nevű nemes a múlt évszázad közepe táján csellel magáévá tette a miniszterelnöki tisztet, amelyet örökölhetővé tett, a királyt pedig egyidejűleg tehetetlen figurává degradálta. Ezzel kezdődött a Rana csillád uralma, amely egészen 1951 -íg tartott. A Ranák hatalmukba kerítették az ország földjének kétharmadát és e feudalists despotikus rend Nepálban egészen a huszadik század második feléig tartott. Az indiai és főképpen a kínai események hatására azonban mozgalom Indult a. Rana hatalma ellen, e mozgalomba belekapcsolódott a király is, aki később visszaszerezte a legfőbb hatalmat. A föld azonban továbbra is a Ranák kezében maradt. Mindez azonban mégis Nepál történelmének új, reményteljesebb történetét nyitotta meg. Megnyíltak a határok, iskolák épültek, utak kezdték összekötni az országot a világgal, újságok jelentek meg, politikai pántok alakultak, szóba kerültek a demokratikus reformok és fe. földreform, s Nepál diplomáciai kapcsolatot létesített számos állammal. Ezek az égető problémák, amelyek megoldása nélkül Napái fejlődése elképzelhetetlen, még távolról sincsenek megoldva. Az 1950-es választásokon a Nepáli Nemzeti Kongresszus nevű párt győzött. E párt miniszterei azonban, akik valamikor indiai területről irányították a Ranák elleni harcot, néhány hő nap után hivatalukat vesztették s a hatalmat a király ragad ta kezébe. Ezzel a parlamentáris demokrácia fejlődése megszűnt. A nepáli földműveseket leginkäßb érintő probléma, a földreform és a feudális viszonyok földszámolása továbbra is megoldásra vár s vele együtt ez „elfeledett királyság” népe anyagi és kulturális fejlődésének problémája is. Nepál azonban távolról sem „elfeledett királyság” az imperialista erők számára. Épp ellenkezőleg, főképpen a népi Kína győzelme után, földrajzi helyzete miatt fontos helyet foglal el az agresszív erők stratégiai térképein. Annál nagyobb jelentősége van a ténynek, hogy Nepál nem hajlandó belépni semmilyen Imperialista katona! blokkba s baráti kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunióval és közvetlen szomszédjával, a Kínai Népköztársasággal. E barátság szellemében oldottak meg minden olyan problémát is. amely Kína és Nepál között az utóbbi években felmerült. A paradoxonok évszázados történelme után a semlegesség e politikája a Nepáfi Királyság hozzá ját alása a világ modern történelméhez.
