A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-23 / 38. szám
SB ar Ires város a Vág partján Llptnvsky Mikulás és annak elle|| Ott nére, hogy számos magyar dzsentri családnak volt a iészpj ffl ke, a szlovák nemzeti öntudat bölcsője, sőt a máit század második feléig fellegvára is volt. Az itteni evangélikus iskolában tanított Peter Mlehal Baltáé, a múlt század egyik nagy szlovák festője, és ugyancsak Liptov*ky Mikulásban született egy másik híres szlovák festő, jozei Boietecli Klemens, valamint ján Luvoslnv Bella zeneszerző is. A városba beolvadt Paládzkárál származott a szerencsétlen véget ért, nagy tehetségű Palugyai Zoltán festőművész, és itt, fatornyos hazájában pusztult el néhány évvel ezelőtt a modern szlovák tájfestészet kiválósága, Bedrich Hoffstädter is. A helybeli kulturális hagyományok valóban igen erősek, s ma is vonzzák a városkába és közvetlen környékére a művészeket. Hiszen Liptovsk? Mikulásban él és dolgozik P. J. Kern, a szlovák képzőművészek nesztora, ide költözött Miloä Bazovsky nemzeti művész, és a közigazgatásilag Mikuláshoz tartozó Csemicén már messziről fehérük a fák közül Csemicky mester műterme és nyaralója. Bátran mondhatom tehát, hogy Lip- A JNB épülete. Itt kínoz»ék meg és ítélték halálra ax urak Jure tovsky Mikulás ma oiyűn kisebb fajta központja a szlovákiai Jéaoiíkcl képzőművészetnek és azt sem tartom véletlennek, hogy éppen Itt, a város tőszomszédságában, a vadregényes Dem an óval És azt hiszem, hogy ez a történelem ítélőszéke előtt is elégvölgyben találhatjuk a Szlovák Képzőművészek Szövetségének séges, üdülőjét, ahol a bratlslaval festők és szobrászok mellett hzá- A legenda szerint a Vág jobb partján, ott ahol ma a modern mos kiváló .prágai képzőművésszel is találkozhatunk. Jánoilk szálló épül — és sajnos, nem tud felépülni — végezték Mindezek után nem csodálkozhatunk, hogyha olyan jeiensé- ki a iegembertelenebb módon a szegénylegények kapitányát: get fedezünk fel Liptovsk? Mikulásban, amit Komáromban, hé- bordáiba döfött kampón lógott napokon át a hltófán. Aztán egy ván, Losoncon és Rozsnyón szeretnénk látni. A városnak sötét zivataros éjszakán a Szentiványiak két hajdúja temette ugyanis saját, nagyon szépen berendezett képtára van, amelyet nagy titokban a csemicei út mellett, ahol a liptói csatában Peter Michal Bohuftról neveztek el. A napsugaras kiállítási tér- elesett magyar és szlovák kuruc vitézek pihenték örök álmuroekben Bofaútt, Klemens, és Mali? mellett fellelhetjük Palugyai, kát. Odakerült hozzájuk Juro jánoslk is, az egykori kuruc vitéz, Bazovsk?, Fulla, Csemicky, Hlóriník műveit, de a fiatalabbak, majd szegénylegény, akinek a büntetését az úri-labanc vádié Gergely Vera, Dnbravec és mások művei is képviselve vannak kívánságára azért szigorították meg, mert a „térhova! Juro itt... jánoslk még kuruc is volt I“ A városban azonban a múlt erősen vetélkedik a mával. Az Am a jelen minden emléktábla és legenda ellenére itt is emléktáblák ás emlékoszlopok régi dicsőségről beszélnek, felülkerekedett, ebben a sok megpróbáltatást átélt liptói vé- A mai járási Nemzeti Bizottság a néhai megyeháza épületének roskátan, amely a második világháború végén két teljes hónaerkélyéről, Eudovít Stúr szónokolt 1848-ben, a „Fekete Sas“ pen át frontvonal volt. Hatszor cserélt azon a tavaszon gazdát falán levő relief azt hirdeti, hogy az épület udvarán 1918 Llptnvsky Mikulás, amelyet 1945 április negyedikén a szovjet május elsején nagy háborű- és momarobieeUeues tüntetés ját- hadsereg és a csehszlovák egységek véglegesen felszabadítottak szádot! le, amelyen a környék munkásai és földművesei kikiél- a fasizmus járma alól. A munkásosztály és a szocializmus győtották a szlovák nemzet önállóságát és a cseh nemzethez való zelmének bizonyítékai a Liptovsk? Mikulási gyéikémények sűcsatlakczásót. A főtéren áll a Pongrácz-kúria és inellette az rüje. Hiszen itt gépszljgyár van meg textil-üzem, bútorgyár és öreg megyeháza. Az urak „szent-szövetsége“ itt veszejtette el vegyi ipari üzem, valamint exportcikkeket készítő börgalantéria 1713-ban a szegénylegények vezérét. Jura) jánoslkoi, a tenhovai vállalat. születésű betyárt, aki — amint ez az úri törvényszék jegyző- Mindezen túl Liptovsk? Mikulás e turisták paradicsoma. Inkönyveiből is kitűnik — részt vett a császár elleni kuruc lel- nen indulnak el a Magas-Tálrába, csak macskaugrás innen a kelésben il. Rákóczi Ferenc zászlaja alatt. Mint sok más társa, Liptói-havasok bűbájos hegysége és nem is egész kődobásnylra a trencséni csatavesztés, de főleg a szatmári békekötés után fekszik a várostól az Aiacsony-Tátra, aljában a világhírű debújdesásra, majd a betyáréletre adta fejéit, jánoslk és társai münoval cseppköbarlanggai és a vrbicel tengerszemmel. A tuigy lettek aztán üldözött törvényen kívüliek, akik azonban rlstamozgalomnak azonban Mikuláiban megvan az ámyolgyakran visszaütöttek és lassacskán a labancpártiakká vált dala is. A város nem tudja elszállásolni és élelmezni a turisták jobbágyaiknak bőrét is lehúzá liptói urak; az Okolicsányiak. — köztük rengeteg a külföldi — özönét. Ez nem is csoda, az IUésházyak, a Pongráczok, Szentiványiak és az exkuruc mivel jómagam egy óra lefolyása alatt hat turistával teli autó- Palugyaiafc ellen .védték a környék szegény szlovák falvainak busz érkezését láttam, nem szólván azokról, akik vonattal ás lakosait. Nehéz lenne ma pontosan meghatározni, vajon min- motorkerékpáron meg autókon jöttek a városba. És a napnak den esetben csupán az „igazságszolgáltatás szelleme1 irányi- még további 23 órája van I Azonkívül pedig a város vezetői kát tóttá a Jénosíkok, a Rózsa Sándorok cselekedeteit, s nem a volt turista szállást megszüntettek és helyükbe a szent akkumé katonák könnyű zsákmányra vágyódása. A nép minden kumuláció nevében borozókat rendeztek be. Ugyanakkor a deesetre felmentette őket az ilyen vád alól, áruikor kimondotta münovai barlangot évente csekély háromszázezer turista látoróluk: „A gazdagtól elvették és a szegényeknek odaadták 1“ gatja meg! -ha-Részlet a demänovai völgyből . A benzinkút és háttérben as épülfi JSnoélk szálloda közelében akasztották lel a szegények védelmezőjét » % ”
