A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-09 / 36. szám
Mesterek között A felhőtlen égbolt, szép időt jósolt. Alig valamivel hajnali négy után három férfi Igyekezett e sertésólak felé. Ifj. Abrhám Antal az anyasertésekhez, Cakan Ödön és Varga István a hizlalóba siettek. A két épület egymás mellett áll. A hizlaldát — 500 sertés számára — 1959-ben, az anyasertések ólját — 56 anyasertés részére — csak tavaly építették a szövetkezeti dolgozók. A csendes és az állatok éjszakai nyugalmát csakhamar a napi munka zaja váltotta fel. A malacok és a hízók türelmetlenül futkároztak és éhesen szaglászták az üres vályúkat. A hizlalóban 320 hízót számoltunk meg, továbbá 53 anyasertést és 560 kismalacot a többi ólakban. Az ólak higiénikus tisztasága és a sertések állapota nyilvánvalóan az lzsapl szövetkezet három sertésgondozőjának munkáját dicséri. Am nemcsak ők, de az állattenyésztési részleg minden dolgozója mestere a munkájának. Az 1961-es évben Orlanda László, az akkori zoológus vezetésével, 228 kg húst, 777 tojást és 670 lliter tejet termeltek hektáronként. Kiváló eredményeikért a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium vörös zászlajával jutalmazták az lzsapí szövetkezet. Abrhám, Cakan és Varga ser- Cakan Adam: — negyven dekát tésgondozók naponta háromgyarapodnak naponta... szór etetik a hízókat és 40 dkg-os átlag súlygyarapodást érnek el náluk, bár a terv csak 35 dkg-os súlygyarapodást tr elő. Az lzsapl szövetkezeteseknek ez évben a tervek szerint 483 mázsa sertéshúst kell a köz részére adniuk. Ám a három sertésgondozó a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalta, hogy az év végéig 520 q métermázsa sertéshúst termelnek. A szövetkezet elnökét az irodájában találtuk meg. Zsoldos József tíz éve vezeti a 404 hektáros szövetkezetét és valóban Jól vezeti. Erről tanúskodik az a tény is, hogy nemrégen a Szocialista Mezőgazdaság Építője címmel jutalmazták meg. Zsoldos elnökkel és Kiss Józseffel, a zootechnlkussal, aki éppen a napokban érkezett vissza a mezőgazdasági iskolából, a gazdasági épületekhez Abrhám Antal sertésgondozó és Zsoldos Jómat a szövetkezet elnöke. mentünk. Nagy sürgés-forgás fogadott, a tehénistállóban éppen befejezték a fejőst, az állatgondozók elszállításhoz készítették a tejeskannákat. A három sertésgondozó Is elvégezte reggeli munkáját. Az anyakocák ólja előtt álltak ős vártak ránk. A beadásra váró hízókról folyt a szó. — 15 darabot akár ma Is el lehet vinni, — mondta Abrhám. — Mind felül vannak 100—120 kilón. — S hogy csinálják azt, hogy rendszeresen túlteljesítik a tervüket? — kérdeztük kíváncsian. Varga szaval szerint az összes sertéseket együttesen gondozzák és átesésükre fektetik a fő hangsúlyt. Sok dolguk van a sertésekkel. Rövid megszakításokkal naponta 13—14 órát tartózkodnak a hizlalóban és az ólakban. A szaporulatra Is nagy gondot fordítanak. Ez évben egy anyakocától 13 kismalacot akarnak elválasztani. S a jutalmazásuk? Minden elválasztott, 12 kg-os malacért 1,12 munkaegységet, a terven fejül neveltekért pedig 50 korona pénzjutalmat kapnak. A hizlalóban kitermelt minden mázsa húsért 2,5 munkaegységgel jutalmazzák őket, a terven felül termelt hús kilogrammjáért pedig - 2 korona különjutajmat kapnak. A szövetkezetben 30 koronára tervezték a munkaegységet, amelyből előlegként 20 koronát fizetnek ki. S az ez évi terveik? Az állattenyésztő részleg hektáronként 800 tojást, 700 liter tejet és 228 kg húst akar kitermelni. Kiváló eredményeiért az egész ország elé példaképül állítjuk az lzsapl szövetkezet. SLUKA JÓZSEF Cirok mint takarmány A melegkedvelő takarmánynövények nemesítésének óriási Jelentősége van hasinkban. A szárazság évről évre kísért és a Jól termő, szárazságtűrő takarmányok természtése egyben hőséé zslrtermelést is Jelent. Sós-szigeten, a növénytermesztési kísérleti Intézetben Bartal08 Menyhért mérnök a magcirok nemesítését tűzte célul maga elé. A több hektárnyi temoly, száraz Időjárás ellenére Is üdén zöldéi a cirok, bár nem rötetet kitevő parcellán a kovalami tűlságosan magas növésű, s ezt szóvá Is tettem neki. — Nem ts akarjuk, hogy magasra nűjjön — felelte Bartalos, mérnök. - Elég, ha körülbelül másfél méter magasságot ér el, de annál több magot terem. Ml az amerikai Eörly Hagaly cirokfajtát kereszteztök hazai fajtákkal. A hatalmas gyökárzethez aránylag kevés szár-részt növesztettünk, Így a gyökerek által felvett tápanyag csak a magtermesztést szolgálja. Az fi) nemesített cirkon a levelek hoszszfik és szélesek, hogy a növény Matejka Erzsébet és Mérocz Zsuzsa a kísérleti Intézet két Fiatal dolgozója 18 jól kihasználhassa a napfényt, — Ml a Jelentősége a cirok nemesítésének? — Állandóan jobb minőségű takarmánynövényeket kell termesztenünk. Ez az fi) cirokfajta például a vetéstől számítva 65—100 nap alatt érik be. így tehát őszi takarmányok után is vethetjük mint másodvetést és teljes termést nyerhetünk még belőle. A terméshozam pedig Igen számottevő. A kísérleti parcellákon 120 métermázsa hektáronkénti cirokmagtermést értek el. A szövetkezetekben, állami gazdaságokban Ilyen temést ugyan ritkán érhetünk el, de ha 10—12 métermézsával kevesebb is a terméseredmény, mint a kísérleti telepen, a többi takarmányféleségek természtésével szemben, akkor is óriási előnyt Jelent. Az AJfajta cirok magja 8—12 százalékig tartalmaz fehérjét, tehát kitűnő sertés-, és baromfi takarmány. A baromfi nagyüzemi tenyésztését el sem lehet képzelni nélküle. A vetőmagszükséglet hektáronként csak néhány kilogramm, kelés után egyszer sarabolnl kell, majd gyomirtó vegyszerekkel kezelni. A termesztés alapja a tápdűs termőtalaj, mert anélkül azért nem ad bő termést. BAGOTA ISTVÁN
