A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-09-09 / 36. szám

/• becsülnek nincs jelen, még a legtávolabbi dűlőkre Is ejlát. Itt a megoldás, nézzük csak, néz­zük azt a fiatal lányt a szövetkezet Iro­dájából, Kovács Erzsébetnek hívják, előtte egy halványzöldre festett vas kartotékos doboz. A lány sehol nem tanulta a karto­tékok kezelését, nem végzett szakiskolát, és fokozatosan ismerte meg az új nyíl - véntartási rendszert, amelyet a komplex mecbanízáciős brigád munkájának ellenőr­zésére Halász János, a szövetkezet veze­tőségével, kidolgozott. Igen, a lány nem végzett szakiskolát, most pedig csak néha található otthon, amikor sürgős munkája van, mert a környező szövetkezeitekbe jár tanítani a könyvelőket és megismertetni velük Halász János nyilvántartási rend­szerét. Mit csinál Kovács Erzsébet? Semmi rendkívülit, csak lelkiismeretesen és pon-Cseb Imre, a komplex mecbanixáclő* brigád vezetője és Pálfl Lászlé traktorlsta A szövetkezet kétezer pulykát hizlal exportra. Kása Judit a pulykáival A maglennek tisztítását is teljesen gépesítették, még a zsákok Is kerekeken gurulnak el a cséplőgép áléi. tosan dolgozik, és alapos áttekintése van a munkája felett. A traktorlsták által ki­töltött munkalapok alapján pontosan ve­zeti a teljesítményeiket, üzemanyag-fo­gyasztásukat és karbantartási munkálatai­kat. Egyszerű ős mégis csodálatos dolog a pontos nyilvántartás. Nem futhatnak üresen a traktorok, szervezetten folyik a munka és ha valamelyik gép nincs kihasz­nálva, azonnal észreveszik. Az eredmény? Amíg a gépeket a gép- és traktorállomás Irányította, átlag nyolcvan koronába került egy hektárnyi földterület megmunkálása, most, hogy az irányítást átvette a szö­vetkezet és a kartotékok segítségével a fejetlenségből új rend bontakozott ki, egy hektár megmunkálására csupán ötven ko­ronát költenek. — Képzelje — nevetett Halász elnök — amióta a gépek teljesítményét pontosan ve­zetjük, kisebb lett a határunk 1 Hogy ho­gyan? Nem, nem zsugorodott össze a föld kérge, de azelőtt megtörtént, hogyha egy harminc hektáros táblának neklállltottunk egy traktortsitát, hogy szántsa meg, fel­szántott belőle tíz hektárt és akkor más munkát kapott. A munkalapjába beírta, hogy felszántott húsz hektárt. A következő traktorlsta tizenöt hektárt írt bp, a har­madik meg tizet és Így a harminc hektár negyvenötre növekedett. A szövetkezet ve­zetősége meg vakarhatta a fejét, és kétes büszkeséggel gondolhatott arra, hogy mi­lyen sok földön gazdálkodik.. .1 Alig Ismerem mőr az elnököt... Halász János magas, barna, erős fiatal­ember, két családja van, fiatal felesége és hát... panaszkodik. — Bizony az éjjeliőr meg a csőszök és a fejők így morognak vele, ha nem láto­gatom őket rendszeresen; nem Is ismerünk már ejnök elvtárs, olyan régen láttunk...! Mintha az ember tíz felé szakadhatna, hogy becsülettel elvégezze minden mun­káját. Mert nézze csaki háromszor heten­te késő éjszakáig gyűlésezünk a szövet­kezeti irodán, legalább háromszor hajnal­ban kejek, hogy meglátogassam az éjjeli­őröket és a fejőket: Mikor aludjam már ki magam, mondja mikor? Tudjuk, Halász elvtárs, tudjuk, hogy mindez igaz. De látod, a munkádnak ér­telme van, szövetkezeted a járás egyik legjobb szövetkezete. A 26 koronás munka­egységből előlegként kifizettek tizenötöt s ami a legfontosabb, az emberek elégedet­tek. Becsülnek és nem mondják már, i fiatal vagy, talán kapálni sem tudsz, mert meggyőzted őket az ellenkezőjéről. Kom­munista vagy, érdemes a bizalomra, és ezért, Halász elvtárs, érdemes dolgozni, mert az emberi bizalom értékes, nagy do­log. _

Next

/
Thumbnails
Contents