A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-02 / 35. szám
I. Nyehamkín Mit láttunk, hallotunk, tudtunk meg Eljön ax idfi, amikor már csak a tönténelemtudósak leírnak a megmoodhat6l, hogy mi fia volt ax atombomba. De atomerfiművek minden országban épülnek. A diákok ezekben végzik üzemi gyakorlataikat. A mi mostani erőmüveinket persze OzBevtadOttieknek to|g|ák tekinteni... De becsületemre, azért egy kicsit mágia irigyelnek majd bennünket! Mert nekünk meséi szerencsénk volt: az 0 ntomtndománynk és technikájuk a Imi szemeink elftt született. fia felén mítoszok keletkeznek majd fi mi korunkrél vagy rélünk is, mint annak ideijén Prométheuszról, pedig mi egészem mindennapi halandók vagyunk. Inrij Nyikolájev mérnököt zavarba hamu a kérésem, hogy adjon képet a rohamosan fejlődő tudomány Jüvüjérftl. Ez nem is olyan egyszerű. Hiszen ß neutronllzika, amelyből az atomenergetika kinőtt, mindössze 30 éves, pontosan annyi idéz, mint furlj Njdkojajev atommérnök. Egyidősek A gyárba ér ke zésünk napján ismerkedtünk meg. Nyikolajev ez üzem bejáratánál tagadott /bennünket, ttgyetaneaen megnézte a héfahfir köpenyeket, sapkákat és kesztyűket, amelyekkel éppúgy elláttak, mint az üzemben mindenkit, és bevesetett bennünket egy tágas, üres terembe. Egyik fala mentén megy, kocka alak dobozok sorakoztak, oldalaik és tetejük átlátszó volt. Az egyik kocka belsejében szürkés szinfi rudacskák feküdtek egy balomban. — Ez a Novij Voronyezsi erőmű uránja — mutatott rájuk a mérnék. — Pontosabban dásított urándiozld. A neutron-sokszoroaödá* hatásfoka elég jé, a /láncreakció pedig kitűnően megy benne ... A magfizika és a nukleáris energetika alkaréi eloszlatták egyes közgazdászok nem is oly régi keletű rettegését Földiünk , .kikerülhetetlen energlainaégétai”. Ma mindenki tudja, hogy bolygénk mtémüzemanyaga tíz- és tixezer évre elegendő. S amik orra es kimerül, ai emberiség mér bizonyára megtanulja a termonukleáris fúzió irányítását la. Ea a meggyőződés, galamlnt ni etomtedomány és atomtechnika fejlődési irama gyakran szüli a könnyű győzelem hitét. Pedig korántsem olyan egyszerű mindent Különbőzé országok sok-aok tudósának titánt »munkájára volt szükség ahhoz, hogy a műszaki nyelvben a „vizierőmü“, „hőerőmű“ szavak mellé felsorakezh ássák még egy: at „atomerőmű“ szú. Az uránt 1789-ben felezték (el. De som Martin Klaproth német kémikus, sem a cseh üvegfúvók, akik mir régéig színezték az üveget luránfestéikkel, sem pedig a szisz porcelánkészitők, akik urénoxiddal festették csészéiket és tányéraikat, nem sejtették, hogy milyen hatalmas jövő vér a „mérgezü festékre". Ahhoz, hogy észrevehesse »valaki az uránban rajié „szikrát“, amelytől „lángra lobbanhat“ az »atomerőmű „tűse“, előbb meg kellett ismerni a természet legrejtettebb titkait. A neutron, a magfizika nevezetes, „lövedéke” volt a titok egyik legfontosabbika, s felfedezése a tudomány ............................... Ennek fejlődése áj ágénak, a nentronflztkénak a születését jelentette, vezetett azután az atomenergetika megteremtéséhez ... (folytatjuk) Századunk ttlzelőanyagk: az urán A denevérnek nincs szüksége szemüvergre... A denevéreket, ezeket a repülő emlősöket, testi fogyatékossággal szokták vádolni ... Azt tartják róluk, hogy vakok és csupán jő szaglásuknak köszönhetik, hogy nem ütköznek egymásba. A denevér nem vak, de nem is a szemével tájékozódik a sötétben, mégkevésbé a szagláséval .. . Hallásuk, sokkal jobban elkalauzolja őket. Az azonban igaz, hogy a denevérek, belekapaszkodnik a lányok hajába. Miért? Egyszerű a válasz: a liaza haj, jő hangszigetelő, nem veri vissza a denevérek ultrahangú sikolyát, s ott könynyebben meglapulhatnak, hacsak — helyettük is — nem sikolt hosszútűjű áldozatuk . . . Képünk a denevérfaj legnagyobb 33 cm hosszú tagját, a repülőkutyát ábrázolja. Amikor a felvétel készült, szemérmesen eltakarta tastét, pedig szárnyaival másfél méter távolságot Is át tud fogni. Alma Ata közelében, az Alataü nyúlványain,, 3800 méter magasságban a tengerszint fedett a szovjet tudósok rendszeresen megfigyelik a Napot. A külön e célra gyártott készülék segítségével bármikor lé tudják fényképezni a hatalnus protuberanciákat, nemcsak napfogyatkozások idején, mint azelőtt. A napkorong tanulmányozása elvezet minket »annak megértéséhez, milyen összefüggés van a napkitörések és a Föld légkörében végbemenő folyatnátok között. Egy év óta nem mindennapos sakkmérközés folyik a nyolcéves* Emészt Kim taskentl iskolásftú és a Providence városbeli Aaron Davis amerikai kisfiú között. A fiák levélben értesítik egymás! lépéseikről. A képen E. Kim látható, amint a kővetkező lépésen gondolkozik. 88888
