A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-02 / 35. szám
Miloslav Holy festőművész slati-Satina nad Zdobniciról, erről a cseh községről, mely a; Orllcel-hegyek között fekszik, tudtam már egyetmás a helyi nemzeti bizottság és EFSZ funkcionáriusaitól. Tud tam egyebek közt, hogy a községnek kb 850 lakosa van, háza helyenként egészen városi jellegűek s egy kedves, zöldellő völgy ben majd őt kilométerre húzódnak. Azt is tudtam, hogy Slatlm 700 éves múltra tekinthet vissza, ám az új dolgok iránt flatalo; megértéssel viseltetik. Slatinén alapították meg a járás első sző vetkezeti művelődési otthonát, amelyben nyolcvanén dolgoznak ál Jandőan. A kis ház ajtaja, amelyet kinyitottam, az egységes föld művesszövetkezet művelődési otthonának képtárába vezet. Azt hittem, olyan képtárba kerülök, /amelyet az ember, mlkoi szabadsága Idején turistáskodik, szívesen megtekint, ahol azon ban művészettörténeti követelményeket nemigen támaszthat. Pedig ha belép ebbe a képtárba, olyan látványban van része, hogy a lé lsgzete is eláll tőle. Emellett nem is kell nagyon jártasnak lenni/ a képzőművészetben, olyan szemmel láthatóan értékes dolgok közi került. A nevek? A. Chlttussi, J. Mafák, M. Svabtnsk?, J. Ménes J. Prelsler, A. HudeCek. 0. Nejedig, J. Trampota, J. Prucha, 0. Ku bln, L. Kuba, V. Rabas, M. Holy, V. Sedláőek, J. Lada, J. Capek VI. Rada, M. Benka, C. Bouda, Fr. Tlch?, V. Spála és plasztikák Myslbeiktől, Stursátél, Bandától, Hladfktól. Ha minden szerzőt lei akarnánk sorolni, kétszer ilyen (hosszú névsort kapnánk. Soknak közülük több műve Is megtalálható Itt. A képtárban összesen az utolsó évszázad legjelentősebb cseh képzőművészeinek százötver műből állé reprszemtatív gyűjteménye található. Túlzás nélkül ál Iííhatjuk, hogy a slatinal gyűjtemény a kerületi képtár luxus zseb kiadása. Meglepődésünk tehát érthető. Olvasónk Joggal tehet fel két kérdést: 1. Nem fényűzés-e ez a képtár olyan községben, amelynek ezer lakosa sincs? 2. Honnan Jutottak a slatlnatak ennyi értékes mű birtokéba? Az első kérdésre nem lehet egyszerűen Igennel vagy nemmel válaszolni. A kérdés természete megköveteli, hogy visszatérjünk a slatinal képtér történelem előtti korára, mely egy emberöltőt tesz ki. Megalapítója Alois Krőmáf tanító volt. Festő akart lenni, de otthona szűkös körülményei arra bírták, hogy hamarosan kemyérkereséshez lásson, támogassa szüleit: ezért a tanítót pályát váljasztotta .hivatásául. Slatinára 1911-ben került, s ötveft éven át működött Itt megszakítás nélkül. Hogy mit jelentett Slatina számára, azt nehéz elmondani. Tanított, ugyanakkor azonban könyvtáros Is volt, levéltáros, zenész, aki megalakította a helyi kvartettet, hangversenyeket »rendezett, előadásokat a művészetről, s általában lelke volt a község kulturális életének. Festett is, képeit szétosztogatta, s egyebek közt a község krónikájában az utódok számára lefestette a község úgyszólván valamennyi házát. Néhány öreget kivéve Slatina minden lakosa Alois KrCmáfhoz járt Iskolába. Tanítójuk önzetlen, bölcs és gondos tanácsadójuk maradt egész életükön keresztül. Tanítványaiban ápolta a mivé szét szeretetét még akkor Is. mikor már maguk is apák, sőt, nagyapák lettek. A kultúrának ebben a hanyag öltözetű, keszeg, pápaszemes harcosában valami különös erő kellett legyen, hogy ennyit tudott adni polgártársainak. A slatinal képtár és Alois Krőmáf tehát sokkal jobban összefüggnek, mintha csupán alapítója lett volna a képtárnak. A képtér megalapításában egyébként ugyanolyan mértékben kivette részét Miloslav Holy festőművész Is. Alois Krőmáf szakadatlan Intenzív kultúr'munkájával teremtette meg a slatina: képtér alapjait. Éppen ezért a képtár a községben nem számít rendkívüMségnek, hanem a lakosság kulturális érzésének és hajlamának kifejezője. Ezért szeretik s ezért' tartják magukénak a képtárat. A közeli üdülőtáborok résztvevőt pedig tavasztól őszig egyre szolgáltatják a látogatókat. Slatina nad Zdobnic! az Orlicel-hegységben fekszik, s a vidék gazdag sajátos szépségű festői tájakban. A művészek évtizedek éta járják és örökítik meg szépségeit, 1948-ban látogatott el először Slatinára a prágai Képzőművészeti Akadémia tanára, Miloslav Holy képzőművész. A vidék és a lakosság a szivéhez nőttek, barátságot kötött Alois Krőmáfral s már tizenhat esztendeje jár el festeni Slatinára. A gondolat, hogy képtárat létesítsenek a községben, Krőmáf és Holy közös ötlete. Azonban honnan vegyék az anyagot? Valamit Krőmáf ajándékozott, akt még a képtár csecsemőkoréban elhunyt. — A község biztosította nyugalmamat fa munkában, hogyne Igyekezném tehát meghálálni lakóinak. Tizenhat esztendő alatt közel ötszáz képet festettsm Itt. Húsz képet közülük tehát a községinek ajándékozok. — Hol/? azonban már kezdettől fogva attól tartott, hogy a képtár egyoldalúvá válWat. Maga volt egyik megteremtője, elkezdte hát hordani bele hazulról negyven év alatt összegyűjtött képeit és szobrait. Ingyen adta őket, és sok képet szerzett prágai kollégáitól is. Így nő lassan nagyra a slatinal képtár. Néhány hónfa por. belül nagy esemény várja a slatinal képtárat. Átköltöztetik az új művelődési otthonba, ahol a slatlnatak a legméltóbb helyet szánták neki. Jlfit NOZKA Ludvik Kuba: Csendélet ■>■11* ■> nai műtermében Képtár falun Ifjú látogatóik a képtárban
