A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-02 / 35. szám
A latan pálma leveleiből bevásárló táskákat készítenek a fürge női kezek ilri/iK i!v a »sí I in si I: líililjiíii A „Vietnam" szó ősrégi kínai elnevezése a hátsó-indiai félsziget keleti részének. Az ország több mint ezer éven át a kínai császárok uralma alatt állt. Ez az uralom ugyan a XV. században megszűnt, azonban Vietnam legalábbis formálisan továbbra is elismerte Kínától való függőségét. A múlt évszázad második felében kezdtek behatolni Vietnamba a francia gyarmatosítók, akik lassan hatalmukba kerítették az egész országot. 1899-ben Vietnam Francia Indokína részévé vált. A vietnami néip azonban a francia uralom alatt soha nem szűnt meg harcolni szabadsága visszaszerzéséért. 1940-íben Vietnam északi részét megszállták a japánok, s ékkor a nemzeti felszabadító mozgalom elsősorban az új megszállók ellen fordult. Mikor 1945-ben a Szovjetunió is harcba szállt a japánok ellen, augusztus 19-én Hanoiban átvette a hatalmat a Nemzeti Felszabadulás Tanácsa. 1945 szeptember 2-án kikiáltották a Vietnami Népi Demokratikus Köztársaságot s megalakították az ideiglenes népi kormányt. A francia gyarmatosítók azonban nem nyugodtak bele gyarmatuk elvesztésébe, és 1946 december 19-én megtámadták az országot. Ezzel kezdetét vette a nyolc esztendeig tartó franciavietnami háború. A népi kormány az őserdőbe vonult és onnan Irányította a franciák elleni harcot. A franciák csak a part menti városokat tudták uralmuk alatt tartani, míg az ország belsejében egymás uán veszítették el erődeiket és a városokat. 1954. május 7-én a vietnami népi hadsereg elfoglalta Dienbien-fu erődöt, s ez a tény erősen befolyásolta a további fejleményeket. 1954. július 20—21-én aláírták a fegyverszüneti egyezményt s az országot két részre osztották: a Vietnami Népi Demokratikus Köztársaságra és az imperialisták befolyása alatt állő Dél-Vietnamra. Vietnam területe 164103 négyzetkilométer, lakóinak száma 15 916 955. Fővárosa a 838 000 lakosú Hanoi. Lakossága túlnyomórészt földműveléssel foglalkozik. A mezőgazdaság fő terménye a rizs, termelnek még kukoricát, ricinust, kókuszpálmát, kévét, teát, dohányt, borsot és déligyümölcsöt. Gazdag az ország ásványi kincsekben Is, találhatunk itt cinket, ólmot, rezet, wolframot, vasat, krómot, antlmont, mangánt, grafitot és bauxitot. Ipari termékei közül a szappan, gyufa és textiláruk említhetők meg. Hazánk a Vietnami Népi Demokratikus Köztársasággal 1950. február 2-án vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. 1957. márciusában V. Sírok? vezetése alatt csehszlovák kormányküldöttség látogatott el Vietnamba, ugyanez év júliusában pedig Ho-chi-Minh, Vietnam elnöke tett látogatást Csehszlovákiában. 1961. júliusában vietnami kormányküldöttséget fogadtunk, melynek élén Pham-van-Dong miniszterelnök állt. Csehszlovákia komoly segítséget nyújt Vietnam gazdasági építésében. A gazdasági szakértők és technikusok nyújtotta segítség mellett nagy fontosságú a csehszlovák egészségügyi segélynyújtás, amelyet 1961 áprilisában további két évre meghosszabbítottak. A két ország közötti árucsereforgalom keretében hazánk gépi berendezéseket, gyárfelszereléseket,, megmunkáló gépeket szállít Vietnamba, míg onnan főképp mezőgazdasági termékenyeket hozunk be. Kisipari szövetkezetekben remekelik a gyönyörű, tiszta gyapjúból való és csupán megrendelésre készült szőnyegeket
