A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-08-26 / 34. szám
Illiknem illik A fürdőtelep medencéje mellett vidám csoport. Fiatalok, pajkosak. Már tatért ne lennének? Nem túlságosan hangosak, csak vidámak, buzog bennük az Épletkedv. A vízben is mókáznak, egymást fröcskölik. A lányok kacagnak, a fiúk nevetnek. Vigyáznak arra, hogy mások számára ,ne legyen terhes a szórakozásuk. Ha véletlenül valamelyik íürdőzőt ári a másnak szánt vízsugár, kedvesen kérnek bocsánatot. Nem lehet rájuk haragudni, hiszen nem vásottak, nem huligánok, csupán fiatalok. ,A fürdés szórakozás, a napozás, a víz, felpezsdíti a vért, kivált ha üzenhatávesek vagyunk ... Így is lehet szórakoznlok a fiataloknak. Egy másik kép. A színhely ugyanez. A szereplők Is, legalább látszatra. Mai fiatalok. Csakhogy a hangnem mintha egy kissé más volna. A hangerősség Is. Ríkoltozás, lárma, egy-két ocsmány sző is akad. A vízben szabályos pankrációs birkózás, sőt mi több, vízirögbi. Fogd, ahol éred. Gorombán, belemenősen. A lányok sem kivételek, minit valami hősi amazonok, ügy küzdenek a fiúkkal. A küzdőfelek a parton állókat belökik a medencébe, a szerencsétlennek a hátára ugranak, még szerencse, hogy bele nem fullad valamelyik. A medence környéke olyan, mint a csatatér. S jaj annak, aki felemeli e „játék” ellen szavát! Akkor kezdődik csak az Igazi mulatság. Kiüldözni a vakmerőt, elüldözni a medence környékéről. Mert ez a mi birodalmunk, Itt ml azt csinálunk, amit mi akarunk. Hát igen, így már nem Illik szórakozni... Aztán még valami. Előkerülnek a tranzisztoros rádiók. Persze csak a legvadabb zene, a rock and roll, a Pristley-csodák, rikoltó szalkszofcxnok, dübörgő dobok, s ha még ez is kevés, fütyülhetjük ml is a melódiát, elősegíthetjük a ritmus kifejezését. Csörgő tárgy akad, a padot is lehet verni lábbal, ököllel. „Nagyon jó zene, bődületesen lehet ezt szeretni... óriási a ritmus ...” — Gyere, Daisy, csörögni... És Daisy megy, már hogyne menne, ilyen zenét nem lehet megállni tánc nélkül. Mert a csörgés a táncra kérést jelenti. Már miért ne lehetne táncolni a fatalpú fürdőpapuccsal nagyszerűen, kiverhető a ritmus. Tessék? Hogy fürdőruhában vagyunk? Rá se ránts, komám, az öreg erkölcscsőszöík kedvére úgy sem tehetsz, ha nem tetszik nekik, menjenek a viharba ... Rosszak a fiatalok? Nem, alapjában jó valamennyi. Csak ha sokan vannak együtt, meg kell mutatni, hogy belevaló gyerekeik vagyunk. Hanggal, feltűnést keltéssel. Erőszakoskodással, hangoskodással. Modortalansággal és neveletlenséggel. Mert az ilyen viselkedés a modortalanság, neveletlenség eredménye. A jöl nevelt fiatalok így seholsem viselkednek. A szocialista társadalom ifjúsága így nem is viselkedhetik. Maga a társadalom nem tűrt. —sí— Sajtolt üveg kivihető kell legyen. A gyártsál folyamat alapos ismerete tehát elsőrendű követeimé nye a képzőművész sikeres munkájának. A* űj vázák, tálak, hamutartók és egész készletek teljes mértékben élnek a ma formai fejlődésével. A képzőművész munkája minden esetben a sajtolás specifikus sajátságainak és a gyártási folyamatnak a megértéséből indul ki, akár alma vagy félig díszített, esetleg geometriai szerkezetit díszítésről legyen sző. Iparművészeink, valamint a Lakás- és Rthakulifira Intézet üvegosztálya dolgoséinak érdeme, bogy megértéssel láttak hozzá azon nehéz és látszólag hálátlan feladat megoldásához, bogy megnemestsék Ae képzómfivészetileg gazdagítsák az üvegárut, emrlyet dolgozóink a legnagyobb mennyiségben vásárolnak. —-bh— A sajtolt üveg még a nemrégiben Is, csupán mint u krlstályüveg olcsó. Ízléstelen utánzata szerepelt, mint a nemesebb kivitelt üvegáru úgynovezett utánzata. Az Idei kolekctó azonban új fejezetet nyit ezen a téren. Az új árun s meglátszik az anyagot ismerő és érző képzőművész keze. Figyelemre méltó az űj, modern díszítésre való törekvés, mely nagy mértékben függ a más technikáiéi nem befolyásolt, teljesen eredeti gyártási folyamattól. önálló díszítést találni azonban a sajtóié techlkában korántsem könnyű faladat. A kísérletezésnek megfontoltnak kell lennie — a forma költséges — s a nagy sorozatokba gyártott tárgy technikailag könnyen
