A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-07-01 / 26. szám

VUágsxerte iimerik ■ „török-fürdőt“, amely­nek utódaival csaknem minden világváro*­­ban találkozhatunk. A „törökfürdő“ és a szánná alapja az izzasztis által valö tisztí­tás. Mégis van egy alapvető különbség: a „török-fürdő“ levegője nedves, a szannáé pe­dig száraz — bár nedvesíthető. A nagyváro­sokban csempézett szaunákat talál a küllői dl, a városok határában, a tengerparton, a tavak mentén, s vidéken mindenfelé meg­találni a kis faházakat, gerenda-kunyhókat. Sarkában egyszerű tűzhely, vagy üst, felette lapos kSvek, egy oldalon falépcsók és emel­vények, amelyeken a ffirdőzűk ülnek vagy fekszenek. A vörösen izzó kfivekre vizet ön­tenek, amitől gőz keletkezik. A levegő mé­gis száraz marad, mert a nedvességet be­­szív|a a kunyhó fala. A szánná forróbb a „törökfürdőnél“. A szervezet ugyanis több száraz hőt bir el, mint nedveset. Az izzasz­tás ntán nyfrfavirgáccsal BtBgetlk, csapkod­ják egymás testét a fürdőzűk, majd a közeli tó, vagy tenger vizébe ugranak, hóban hem­peregnek. Ezután kis pihenés következik, majd elölről kezdődik a szertartásos műve­let. A hagyományos szauna-nap a szombat. Már napközben befűtenek a szaunába, és este, a heti munka befejezése után következik a fürdő. A szauna nemcsak a tisztálkodást szolgálja, hanem a teljes testi és szellemi felfrissülést is Jelenti a finn ember számá­ra. S ezeket az örömöket megosztja mások­kal: vendéget hfv „szaunára“, akárcsak ebédre, kávéra, vagy vacsorára ... Ha valaki a finn kultúrával Ismerkedik, arra a meglepő következtetésre Jut, hogy s A közvilágítás fejlesztésének fontos kérdé­se a higanygőzlámpák számának növelése. Üzemeltetésük, cseré/Uk lényegesen olcsóbb, mtnt az Izzólámpáké, de szlnkorrekctóluk még némi javításra szorul. Az Egyesült Izzóban sikeres kísérletek folynak a xenongázzal töltött lámpák előál­lítására. A napfény fehér világítását meg­közelítő xenonlámpákat mutatták be a múlt évi Budapesti Ipart Vásáron. A Kacsóh Pon­grác úti bejáratnál 16 méter magasságban, közös lámpatestben szereltek fel egy 6 kW- os és egy 10 kW-os xenonlámpát, mely 360 000 lumen fényt ontott. A szakirodalom eddig négy nagyobb kísér­leti berendezésről tesz említést, jelenleg Moszkvában, Berlinben, Münchenben és Rómá­ban állnak kipróbálás alatt nagyméretű xe­nonlámpák. Moszkvában a népgazdasági klálltás gép­ipari pavilonjának 70 méteres oszlopáról egy 300 ArlV-os xenonlámpa szórja sugarait. Több fényt ad, mint ötezer száz wattos Izzólámpái A kvarcüvegből készült, mintegy két mé­teres cső két végébe wolfram elektródokat finn kultúra csaknem elválaszthatatlan a szaunától. A finn életnek valamennyi olda­la összefüggésben van a szaunával: a test­edzés, a közösségi és a társadalmi élet, az egészségügy, a művészet és irodalom. Még a politikai élet Is... Ha magasrangű ven­dég érkezik Finnországba, Kekkonen elnök vagy a miniszterelnök okvetlenül meghívja őt egy szaunázásra, ahol politikai kérdések Is megvitatásra kerülhetnek... A parlamen­ti képviselők egyes csoportjai közős szuana­­estéket tartanak... S természetesen a ven­dég számára a megtiszteltetés és a barátig legfőbb Jele, ha érkezéskor azzal fogadják: befűtlk a szaunát... A szauna legalább ezer éve — vagy talán még régebben — kapcsolódik a finnek éle­téhez. Egykor szent hely volt, ahol menedé­ket talált az üldözött, ahol el kellett hall­gatni a vitának. Vidéken a gyermekek a szannában születtek, ott ravatalozták fel a halottakat... Ha a finn ember házat épít magának, előbb a szaunát készíti el, s csa­ládjával abban lakik, amíg a lakóház is elkészül. Nyaraló, bérkaszárnya, modern tíz­emeletes lakóház, Iskola, laktanya — elkép­zelhetetlen szauna nélkül. S természetesen a szállodák sem nélkülözik a „finn-fürdőt“ A szauna-szokások évszázadok óta válto­zatlanok. A család férfi- és nótaglal együtt fürdőnek, kivéve, ha távoli vendég érkezik . . A nyilvános szaunákat azonban 1905 óta a férfiak és a nők külön használják. A statisztikák szerint körülbelül félmillió szánná van Finnországban, tehát átlagosan minden hetedik (I) finnre Jut egy szauna. Egy finn szauna vázlatrajza: 1.—3. fából ké­szült padok és lépcsők, 4. emelvény, 5. for­róvíztartály, 8. tűzhely, 7. öltöző Egyes nyugati szakértők szerint a Szov­jetunió legalább ötszáz olyan tengeralattjá­róval rendelkezik, mely — anélkül hogy a felszínre Jönne — a víz alatt haladva, me­netközben Is képes nukleáris gyújtófejjel fel­szerelt ballisztikus és önlrányltású rakéták kilövésére. A szovjet atommeghajtású tenger­alattjárókról kilőtt rakéták több ezer kilo­méteres távolságról Is pusztító csapást mér­hetnek kijelölt célpontjukra. Igaz ugyan, hogy az elmúlt évtizedekben a tengeralatt­járók felderítésének technikája Is sokat fejlődött. Az agresszornak azonban számolnia kell azzal, bogy több száz mozgásban levő vlzaJatti és több ezer Jól elrejtett szárazföl­di rakétakllövőhely mindegyikének pontos és egyidejű felderítése gyakorlatilag megoldha­tatlan. A mai haditechnika tehát nem ad lehetőséget az agresszornak, hogy a várha­tó visszacsapóét a megtámadott fél kilövő­állomásaira mért váratlan csapással háríthas­sa el. • Alommeghajtású tengeralattjáró, mely a víz alatt haladva, menetközben is képes ballisztikus és önirányító rakéták kilövésére. építettek. A bekapcsolás után a xenongázzai töltött csőben erős dörrenéstől kísérve vil­lan fel a fény, mintha villámot látnánk, me­lyet mennydörgés kísér. A villámlás 30 000— 35 000 voltos feszültsége feltépi a xenon­atomok elektronburkait és ezután már 380 volt ts biztosítja a kvarccsöben a fénysu­gárzás állandóságát. Sok gondot okozott a tervezőknek a xenon­lámpa hűtése. A világítótestet egy másik, ugyancsak kvarcüvegből készült nagyobb át mérőjü csőbe zárták és a két üveg között víz kering. A közönséges csapvíz azonban nem alkalmas erre a célra. A benne oldott sók az erős fény- és hőhatásra olyan válto­zásokon mennek keresztül, melyek elszínező­dést okoznak. Desztillált vízzel viszont sike­rült kiküszöbölni ezt a hibát, felhasználásá­val az elszíneződés elmarad. Ugyancsak sok fejtörést okozott, milyen legyen a xenonlámpa külső formája. Végül Is olyan alakzatot képeztek kt, melyet fan tázta rajzunkon bemutatunk. A világítótes­tek alatt biztonsági fémrácsokat helyeztek el, ha valamelyik fénycső netán megrepedne a szauna A háború utáni csehszlovák—brit kereskedelmi kapcsolatok történeté­ben a londoni csehszlovák Ipari kiál­lítás lesz az első csehszlovák rendez­vény angol földön. A kiállításra jú­lius 17 és 28 között kerül sor a Na­tional Hallban, ahol 4500 négyzetmé­ternyi területen 18 csehszlovák kül­kereskedelmi vállalat mutatkozik be az angol közönségnek. A kiállítás do­kumentálni fogja iparunk fejlettségét és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság széleskörű kereskedelmi lehető­ségeit. Célja, hogy hozzájáruljon a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez, amelyek főként 1956 óta szüntetlenül növekednek. és lezuhanna, bár ez elméletileg kizártnak látszik, ugyanis abban a pillanatban, amikor a hűtővíz keringése bármilyen okból meg­szűnik, automata berendezés kikapcsolja a xenonlámpa áramforrását. A kísérletek arra engednek következtetni, hogy a xenonlámpa gyakorlati bevezetése nem a távolt jövő ígérete és a mesterséges napfény nemcsak a világvárost éjszakák sö­tétjét oszlatja majd el, hanem eljut a töb­bi városba és a- falvakba ts. —no—

Next

/
Thumbnails
Contents