A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-08-19 / 33. szám
wm n )NOON OSZKVA PÁRIZS NFW YORK AN FRANCiSKO DELHI CSENDES-ÚCEÁN Milyen lesz a Föld felszíne negyven év múlva? • Megváltozik-e lényegesen a Föld felszíne? • Hogy fognak az emberek élni? • Lesz-e elegendő élelem az egész emberiség száméra? Kj zek a kérdések, amelyek egyre gyakrabban bukkannak fel, érdeklik a tudásokat, nemzetgazdészdkat, geográfusokat, mezőgazdászokat, technikusokat és államférfiakat, egyszóval mindenkit érdekelnek. E téma körül — milyen lesz a földgolyó felszíne az évezred végefelé, számos elmélet keletkezett és számtalan terv született és van születőben. Ezek némelyike naiv, nem reális. Hagyjuk azonban a lehetetlenségeket, a merő fantázia szülötteit és álljunk meg azon tervek mellett, amelyek a tudomány és a technika eredményeire támaszkodnak és a reális valóságból indulnak ki. P. M. Borlazov szovjet mérnök merész terve, mely a keleti félteke éghajlatának megváltoztatásét szolgálja. A terv szerint Kamcsatka környékén hatalmai gátat kellene emelni, amely a Csendes-óceán meleg visét a Bering-szorosba Irányítaná. Itt újabb gátat kellene emelni, amely voltaképp hidal szolgálna a Szovjetunió éz az USA között. A vizát szivattyúk merítenék át a Jeges-tengerbe KörillbelUI így képzelik el a föld felületét a nérnökök és tndésok negyven év múlva: algút a La Mancha csatorna (1.) éz a Gibraltárt szoroz alatt (2.J, Odera—Nelzze—Duna-czatorna (3.J, az 8gyenl(tői Afrika éz a Szahara egy részének termékennyé tétele fd.J, az új Sznezlcsatorna megépítése (S.J, az Azsznánl — gát — a Nílus szabályozása (B.J, villanyerémttvok a Jeges-tengerben 17.), a London—New York közötti Interkontinentális vasét (B.J, alagút a Himalája alatt (9.), Moszkva—Dili! közötti vázét (10.), mesterséges tenger Szibiria területén (11.), mesterséges tenger és a Gobl-slvatag termékennyé tétele (12.), Küzép- éz Nyugat-Auzztrália öntözése (13.), a Berlng-szorosl gát (14.), a Kamcsatkal-gát (15.), az Amur és Léna folyamok szabályozósa (16.), mesterséges tenger az Egyesült Államok nyugati részében (17.), és az ú) Panama-csatorna megépítése (18.) Számítások szerint az emberiség száma eléri a hat mllllárdot. Átlagos életkoruk magasabb lesz a mainál. Igényeik megnövekednek s ezért annyi készítményt kell gyártani, amennyi szükségleteiket kielégíti. Milyen valószínű változások állanak be bolygónk térképén? A viz, a napfény és a fagy gyakorta meghiúsítják az ember Igyekezetét s ezért alá kell rendelnünk őket az ember szükségleteinek. A sivatagok, mocsarak és sarki övezetek hatalmas területeit életteli zöld .virágzó tengerré kell változtatnunk, mely évente két-három rendes termést képes adni. A tengert úgy kell kihasználnunk, hogy ne csupán élelmet nyújtson az embernek és lehetőséget a hajózásra, de nagy mennyiségű energiát is, mely gépeket fog hajtani. A Föld térképét 2000 körül így képzelhetjük el: A Szaharában, a Góbi-sivatag mélyén, valamint Szibériában egész tengerek keletkeznek. Öríásí lámpák fogják majd fél a nap sugarait és villamos energiává alakítják át. Ez az energia fogja hajtani a hatalmas szivattyúkat, amelyek a folyók vizelt az óriási mesterséges tavaikba és tengerekbe merítik ét. Hasonló berendezéseik öntözik majd Ausztrália és Amerika kiszáradt területeit. A halott pusztaságok új életre ébrednek. A Jeges-tenger éghajlata a fellsmerhetetlenségig megváltozik, mivel a meleg tengeri áramlatoknak új Irányt szabnak. Felolvad a jég, a Jeges-tenger partját villanytelepek hálózata szövi be, melyek az apály és a dagály energiáját villamossággá változtatják. A levegőben ugyancsak különleges gátak védik meg majd az embereket a természet szeszélyei elöl, eső és szél úgyszólván telefonmegrendelésre keletkeznek és az ember szükségleteit fogják szolgálni. A napenergia tartalékai, az apály és a dagály, valamint az atomenergia további ktmeríthetetleff forrásokat jelentenek maiJd az emberek száméra. Negyven év múlva az ember elkezdi kihasználni azon hatalmas hőtartalékot is, melyet a Föld mélye rejt magéba. A vfz, amelyet hatalmas földalatti tartályokban fognak tárolni, forró gőzzé változik és gigantikus turbinákat fog hajtani, melyek sok milliárd kilowattóra villamos áramot szolgáltatnak majd. A föld mélye még nagy mennyiségű nyersanyagot rejt magában. 2500 méter mély fúrások a Jövőben nem jelentenek majd problémát. Feltehető, hogy a vas elveszti eddigi jelentőségét és műanyagok fogják helyettesíteni. , Hogyan fog az ember utazni? Nagy transzkontinentális expresszvonatok szállítják majd a földgolyó egyik végétől a másikig a legrövidebb idő alatt. Atommeghajtású repülőgépek óriási magasságban rakéták gyorsaságával fognak szállni. A hajók el fognak tűnni a tenger felszínéről s megszabott útvonalakon, a víz alatt fognak közlekedni. Gépkocsikat csupán rövid távolságokra fognak használni. * Ez csupán egy szakasza azon reális terveknek, melyek nagy részét ma még fantáziának látjuk. S nem is említettük még a legújabb felfedezéseket a rakétatechnika és bolygóközti repülések terén. Természetesen mindez csak akkor válik valósággá, ha a világ leszámol a háborúval s a tudósok és technikusok békében dolgozhatnak. — av — 8
