A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-08-12 / 32. szám

Augusztusi kánikula, nyári szünidő, víz, levogő, egészség. És persze sport. Nyári sportok, hiszen (állasban, augusztusban vau a testnevelés legkedvezőbb Időszaka. Őszük, fttrdúzfik a vízben, csónakok, vitorlások a viz tükrén, mfirepülők, ejtőernyősük a leve­gőben, természetjárók, hegymászók a szabadban, a sziklabérceken. Eseménydós hetek, gazdag műsor. Vegyünk sorra néhányat. Brnó pompás idő nagyszerű medence. Ueltinek, seilők, torpedók a vízben, Lohniokf, Tobii, Sebők Anikó, Hogy csak hármukat em­lítsük. Mert vannak többen, egész csapat, pompás gtrda. Örvénylik a viz a doboló lábak ritmusában. Az eredmény? Huszonnyolc ű| országos csúcs. Boldog mosolyok, jókívánságok. Aztán megszólal az egyik szakértő: — Hát majd meglátják Lipcsében . .. A lipcsei országos bajnokságon, ahol még az országos csúcs sem jelent majd különösebb eredményt. De tisztességes szereplést mér igen, és ez is nagy szó. Palo Alto, szintén pazar idő és meglepően nagy érdeklődés. Aztán halotti csend a zsűtolt stadionban. Egy karcsú, szinte töré­keny test nekilödul, egy dobbantás, egy szökellő test, agy villa­nás,a többi elmosódik a TeldUbörgő tapsban. Az ngróhely ho-D&gadó vitorlákkal A labdarúgók most pihennek. Kacsányl Laci feleségé vei a tó partján mákjában egy boldog versenyző, a nézőtér tombolává már jelzi, hogy sikerült. Mármint az új világcsúcs. A 226 centiméter. Brumei ismét legyőzte Amerika legjobbjait. Pedig valamikor a magas­ugrás szinte házi száma volt a tengerentúliaknak, ja, azóta vál­toztak az idők. Már a római olimpián kaptak egy kis Ízelítőt a változú erőviszonyokról, de ott még nem a gnmlember játszotta a főszerepet. Honfitársa, Savlekadze vitte a prímet, Brumelnek csak a „másodhegedűs“ szerep jutott. Ám már akkor megjósolta Djacskov, hogy a jövő embere az akkor még csak 18 esztendős Brnmel. Azt mondta, hogy Bromelben 22S centimétert lát. Nos, té­vedett. Brumei mér a 226 cm-nél tart. Az amerikaiak is tévedtek, hogy ők nyerik meg a női műugrást. Már szinte magukénak tadták az aranyérmeket, aztán jött eg? gyereklány, a tlzenbat esztendős Ingrid Krftmer, és a bakfis nem is egy, hanem két aranyérmet vitt haza az Űrök Városból. A bak­­fisból azóta már komoly hölgy lett, a maga tizennyolc esztendejé­vel kinőtt a gyerekkorból, a műugrásban azonban még mindig annyira jó, hogy neki jósolják a lipcsei elsőséget. Hát aki le mer agrálnl a tlzméteres toronyról, annak a többi gyerekjáték. Kivált akkor, ha két olimpiai arany már a tarsolyában van és Tokióban is öt jósolják a győzelmi emelvényre. Még valamit az aranyéremmel kapcsolatban. Buenos Alres-ben, a vívók világbajnokságán az argentinok az olaszokat fogadták leg­lelkesebben. A múltban valóban ők voltak a legjobb vivők. A vi­lágbajnokság előtt szinte fúrödtek a népszerűségben. Már magúik is világbajnokoknak érezhették magukat. Aztán megkezdődtek a viadalok és a szegény taliánok bizony már az olső fordulókban szépen klpottyantaik. Az aranyérmeken a magyarok és a szovjet vivők osztoztak, az olaszok még a jelvényüket is rejtegették az utcán. Pedig nyugodtan hagyhatták volna, már a kutya sem törő­dött velük. Tempora mntantnr . . . Atlétika, úszás, vitorlázás, evezés. Nyári sportok, nyári verse­nyek. Közben egy ki VlT-taiálkoző. Ezernyi fiatal randevúja a fe­hér városban. Ezernyi sportoló viadala a legkülönbözőbb sport­ágakban. Győzelmek és vereségek a porondon, a salakon, a me­dencében. Egy azonban abszolút győztes. A fiatalság. Győzedel­mes fiatalok. A ma fiataljai. Övék ez élet, övék a holnap. (M—s) A kis Ingrid az ugródeszka lelett

Next

/
Thumbnails
Contents